Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin

Publikálás dátuma
2019.08.01. 11:19

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A vaquiták száma csaknem 99 százalékkal csökkent a mostani tanulmány 2011-es megkezdése óta.
Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita a Mexikó nyugati partjainál lévő Kaliforniai-öbölben, amennyiben a térségben nem hagynak fel az eresztőhálók illegális használatával – figyelmeztetnek a skóciai St Andrews Egyetem kutatói. A Royal Society Open Science című tudományos lapban közölt eredmények szerint mára kevesebb mint tíz példány maradhatott a kistestű delfinből. A kizárólag a Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében honos kaliforniai disznódelfin, amely a világ legkisebb és legveszélyeztetettebb cetfaja, úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít. Populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így – főként Kínában – rendkívül nagy rá a kereslet. A totoabahalászat illegális és Mexikó az eresztőhálók használatát is betiltotta, ám mindezek ellenére a gyakorlat továbbra is folytatódik. Len Thomas professzor, az egyetem munkatársa szerint az illegális eresztőhálók folyamatos jelenléte a kihalás felé sodorja a kaliforniai disznódelfineket.
„Azonnali cselekvésre van szükség, ha meg akarjuk menteni ezt a fajt”

– húzta alá a szakember.

A kutatók akusztikus mérőműszerek segítségével „hallgatták le” az állatokat és becsülték meg a populációjuk méretét. A vaquiták száma
csaknem 99 százalékkal csökkent a mostani tanulmány 2011-es megkezdése óta.

Az elmúlt három évben nagyjából 50 százalékkal csökkent évről-évre az állatok száma. A kaliforniai disznódelfin reprodukciós ciklusa hosszú, ezért nem tudnak gyorsan szaporodni.
Szerző
Témák
Mexikó delfin

A műanyaghulladék miatt zsugorodik egy tengeri madárfaj populációja Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.07.31. 11:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kutatók csökkent kalciumszintet mutattak ki azoknak a madarakban a vérében, amelyek műanyagot ettek.
Változásokat idéz elő a tengeri madarak szervezetében a lenyelt műanyaghulladék – figyelmeztettek ausztrál kutatók. A Tasmaniai Egyetem Tengeri és Antarktiszi Tanulmányok Intézetének (IMAS) szakemberei az Ausztráliától keletre fekvő Lord Howe-sziget barna vészmadaraitól (Ardenna carneipes) begyűjtött vérmintákat elemeztek. A mérsékelten fenyegetett faj populációja zsugorodik Ausztráliában.
„A műanyaghulladék lenyelése közrejátszik ebben a csökkenésben, de hogy milyen módon van hatással a madarakra, arról eddig nem sokat tudtunk”

– mondta Jennifer Lavers, az IMAS munkatársa, az Environmental Science and Technology című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók csökkent kalciumszintet mutattak ki azoknak a madarakban a vérében, amelyek műanyagot ettek. Ezeknek az állatoknak a testtömege is alacsonyabb volt, valamint a szárnyuk, a fejük és a csőrük hossza is eltért a többiekétől.
„A műanyag jelenléte a szervezetben negatív hatással van a madaraknál a vese működésére, a húgysav magasabb koncentrációját eredményezi, emellett a koleszterinre és az enzimekre is hatással van”

– magyarázta Lavers.

A kutatók a tanulmányban kiemelték, hogy a műanyag mérgező: ha egyszer a szervezetbe kerül, a benne lévő méreganyagok beszivárognak az állat véráramába és neurológiai, viselkedési, valamint szaporodási problémákhoz vezetnek, illetve szélsőséges esetben az egyed halálát okozhatják.
Szerző

Odaveszett a Guamhoz közeli korallzátonyok egyharmada az óceán felmelegedése miatt

Publikálás dátuma
2019.07.30. 20:46
Korábbi felvétel
Fotó: Shutterstock
A csendes-óceáni Guam szigetét övező korallzátonyok több mint egyharmada odaveszett az óceánvíz felmelegedése miatt - derült ki egy új tanulmányból.
A Coral Reefs című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint az Egyesült Államokhoz tartozó sziget korallzátonyainak 34 százaléka pusztult el az emelkedő hőmérséklet miatt 2013 és 2017 között. A Guami Egyetem (UOG) kutatói szerint a sziget keleti partvonala mentén a zátonyok 60 százaléka veszett oda. A szakemberek szerint a virágállatokat fenyegető óceánvíz-melegedés elsődleges kiváltó oka a megemelkedett globális szén-dioxid-kibocsátás, de közrejátszik a túlhalászat és a környezetszennyezés is.
"Zátonyaink nagyon gyorsan, nagyon drasztikus változásokon mennek keresztül, olyanokon, amelyekre az elmúlt 500 évben nem volt példa"

- mondta el a kutatást vezető Laurie Raymundo.

Hozzátette: "muszáj megvédenünk, ami megmaradt, és bármilyen eszközzel rehabilitálnunk, amit lehet, mert ezek a zátonyok kulcsfontosságúak a sziget számára". Guam több mint 350 ismert fajnak ad otthont, és itt található az Egyesült Államok egyik legsokszínűbb korallzátony-rendszere. A zátonyok nem csupán azért fontosak, mert turisták tömegeit vonzzák a szigetre, hanem mert élőhelyként szolgálnak a halak számára és védelmet biztosítanak a szökőárakkal szemben.
Szerző