Lefulladt Orbánék e-autó-terve

Publikálás dátuma
2019.08.02. 08:00

Fotó: Népszava
Az Orbán-kormány újra önkritikamentességről tanúskodó, teljesíthetetlen célok kitűzésével lendítene a hazai e-autózás ügyén. Az iparág a tervezettnél jóval visszafogottabban ugyan, de megindulni látszik a szerves fejlődés útján.
Az e-taxi legyen kilométerenként 10-20 forinttal olcsóbb – talán ez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán nyilvánosságra hozott, több mint száz oldalas, „Jedlik Ányos Terv 2.0” elnevezésű dokumentumának egyetlen, kézzel fogható javaslata. Emellett elektromos taxik esetén indítványozzák a taxidroszt-díj és a vizsgadíj elengedését. Ezen túlmenően számos szakmai részletkérdés további módosítását kezdeményezik, elsősorban a töltés jogszabályi és fizikai lehetőségeinek megteremtése, illetve a támogatások terén. Utóbbi esetében javasolják, hogy a magas károsanyag-kibocsátású – jellemzően nagy teljesítményű – autóktól 2025-ig vonják meg a – számos kedvezményre jogosító – zöld rendszámot. Mindemellett a jelenlegi – ideiglenesnek tartott - támogatások fenntartását is szükségesnek vélik. Ezek közé tartozik a töltőberendezésre vonatkozó adólevonási lehetőség és az ingyenes parkolás is. Még ha ez utóbbi, mint írják, tetemes bevételkiesést okoz is a helyhatóságoknak. Emellett érdemesnek tartják az otthoni – éjszakai – e-autó-töltés, illetve az önkormányzati flották támogatását is. Pontosítanák a társasházak parkolóiban elhelyezett e-töltők szabályait is. Ezen túlmenően ugyanakkor az elkövetkező évek során – legalábbis a dokumentum alapján - számos „projekttel”, „pilottal”, „jógyakorlat-elemzéssel” és „okos – smart – megoldással” találkozhatunk, sok állami megbízással kecsegtetve a tanácsadócégeket.  Az ITM kapcsolódó közleménye szerint a Jedlik Ányos Terv 2.0 a 2015-ben elfogadott, hasonló elnevezésű, első változatnak tekintett dokumentum felülvizsgálata. Az összevetést némiképp nehezíti a Jedlik Ányos Terv 1.0 fellelhetetlensége. Nem véletlen: a 2015-ös anyag lapunk birtokába került tervezete ugyanis egész más tervszámokat tartalmaz, mint amit a most kiadott dokumentum a korábbi időszakoknak tulajdonít, illetve ami végül az akkori tervekhez képest megvalósult. 2015-ben még  54 ezer elektromos személygépkocsit és további több mint 7 ezer egyéb, hasonló hajtású járművet álmodtak 2020-ra a hazai utakra. Ehhez képest a 2.0-s anyag – igaz, kedvező szövegkörnyezetben - maga is elismeri, hogy a zöld rendszámú autók mennyisége – a lehető legtágabban értelmezve az elektromos autók fogalmát – csupán ezres nagyságrendű. Az általuk idézett, 2018 októberi adatok szerint legalábbis akkor mintegy 3200 tisztán elektromos, 2100 tölthető hibrid és 2 ezer hatótávnövelt hibrid viselhetett zöld rendszámot. Ez összesen körülbelül 7 ezer e-gépjármű. A piac emelkedési ütemére ugyanakkor jellemző, hogy a Villanyautosok.hu által a Belügyminisztériumtól bekért ez év júniusi adatok szerint jelenleg már mintegy 5700 tisztán elektromos, 3900 hatótávnövelt elektromos hibrid és közel 3400 tölthető hibrid hordhat zöld rendszámot. Ez összesen már mintegy 13 ezerre rúg.
A nyilvános rendezvényeken viszont az elmúlt évek során a tervhez kapcsolódó megszólalók – így például a téma akkori kormányon belül gazdája, Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter - rendre 50-60 ezer e-gépjárművet ígértek 2020-ra. De Orbán Viktor még két éve is tartotta magát ehhez az értékhez. Mindennek a KTI Közlekedéstudományi Intézet és a PwC jóslatai szolgáltattak alapot. Utóbbi tanácsadó ma is elérhető, 2013-as elemzése 2020-ra akár 189 ezer elektromos gépjárművet is el tudott képzelni Magyarországra. A legvalószínűbbnek ugyanakkor a 45 ezres értéket tartották, míg a legborúsabb álmaikban 27 ezer e-autó jelent meg. Igaz, a 2015-ös Jedlik Ányos Tervben a PwC-re hivatkozva egy 2023-as, 52-139 ezres becslés jelenik meg. A most nyilvánosságra hozott frissítés ugyanakkor az előd-tárca, vagyis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy, szükségképpen korábbi, ám mindeddig nem ismert „előrejelzésére” hivatkozik. Eme hármas - borús, legvalószínűbb, derűs - jövőkép 2020-ra 12 ezer, 21 ezer, illetve „53778” darab, 2030-ra pedig (ugyanezen felosztást szerint) 60 ezer, 182 ezer és 450 ezer elektromos gépjárművet jósol a hazai utakra. Miközben hasonló felosztásnak nem leltük nyomát a 2015-ös anyagban, a jelek szerint az ITM is elfogadja ezt a tervet. Igaz, közleményükben furamód 2030-ra a lehető legmagasabb, 450 ezres számértéket említik, miközben az elterjedtség 2020-ra a leginkább borúlátó, korábbi jóslatokat sem éri el. De az érték az NFM most közzétett, állítólagos korábbi előrejelzéséből is csak a legalacsonyabbhoz közelít.

Töltőből is kevés van

Nem állunk sokkal jobban töltők tekintetében sem. A 2015-ös anyag legalább 3 ezret, de „ideális esetben” 10 ezret tartott 2020-ra szükségesnek. Egy akkori konferencián egy kétségbevonhatatlan tekintélynek örvendő szakértő éppenséggel 68 ezret valószínűsített. Ehhez képest a múlt év végi adatokat közlő, most frissített minisztériumi anyag mintegy 600-ról számol be. Igaz, a közműhivatal nemrég 844-ről tudósított. Ezt nagyságrendileg megerősíti az openchargemap.org pillanatnyi állapotot tükröző adatbázisa is. Miközben az egy lakosra jutó töltők száma tekintetében – az openchargemap.org adatai alapján végzett számításaink szerint – Magyarország Európában az alsó középmezőnybe tartozik, az anyag a hazai adatokat elsősorban a kelet-közép-európai államokkal veti össze. Ez a helyezésünk pedig – a jóval előttünk járó Ausztriát leszámítva – vállalható. A Jedlik Ányos Terv 2.0 a töltőpontokra is közöl jóslatokat, a szokásos, hármas felosztásban. Eszerint 2020-ra – alacsony, reális és magas elterjedést valószínűsítve – 1265, 2250 és 5300, 2030-ra pedig 5900, 18 100, illetve 45 ezer létesülhet. Az ITM közleményében erre is csak a lehető legmagasabb, 2030-as értéket idézi. Ennek megalapozottságát erőteljesen megkérdőjelezi, hogy most, 2019 augusztusában, amikor körülbelül 13 ezer elektromos és hibrid autót, illetve 900 töltőállomást tartanak nyilván, a kiadott anyaguk 2020-ra változatlanul lehetségesnek tart akár „53778” darab e-autót és 5300 töltőállomást is.  A – több utalás szerint alapvetően a Századvégnél elkészült –, 155 oldalas anyag leginkább a világszintű folyamatok elemzésében, illetve a különböző elvek és általános elköteleződések szintjén erős és részletgazdag. Igaz, egy merész fordulattal a nálunk nagyságrendekkel fejlettebb svéd, német, holland és brit ösztönzők egy részét „rossz gyakorlatként” mutatja be. Azon túl, hogy számos megállapítás többször is megismétlődik a dokumentumban, több ponton erős hasonlóságot mutat a 2015-ös verzióval. Így például változatlanul 2024-re teszik a Paks 2-es atomerőmű belépését, miközben már maga az Orbán-kormány sem tart valószínűnek 2026 előtti indulást. Miközben a hírek szerint Orbán Viktor is elsősorban azért támogatja az elektromos autózás ösztönzését, hogy legyen vevő az új atomblokkok áramára, az anyag számait összevetve arra juthatunk, hogy az e-autók 2030-ra a legderűlátóbb becslések szerint sem igényelnek a hazai villamosenergia-fogyasztás néhány tízezrelékénél több áramot.

Növelik a megújulók arányát az üzemanyagban

A jelenlegi 6,4 százalékról jövőre már 8,2 százaléknyi, biológiai eredetű összetevőt kell keverni a hazai kutakon forgalmazott üzemanyagokba – nyomatékosította a lapunk által már idézett, múlt héten megjelent kormányrendeletet tájékoztatóján Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ezen belül a benzin kötelező bioetanol-aránya 6,1 százalék lesz. Ez a termék E-10 néven jelenik meg a hazai kutakon. A biodízel esetében az elszámolás bonyolultabb, mert ott a használt sütőolajnak nagyobb az értékelési súlya. A változás véleménye szerint sem a gépjárművek motorját, sem a mezőgazdasági területeket, sem az élelmiszeripart nem érinti kedvezőtlenül. A tervek nyomán, az elektromos autózást is hozzászámítva, az államtitkár 2020-ra elérhetőnek tartja a közlekedés EU felé vállalt, 10 százalékos megújuló-részarányát. Emellett a szaktárca az üzemanyag-minőségellenőrzés további szigorítását tervezi. Annak kapcsán, hogy az elektromos autózásra vonatkozó korábbi terveknek 2020-ra várhatóan csak a töredéke valósul meg, Kaderják Péter arra szorítkozott, hogy szerinte a korábban 2020-ra közölt 50-60 ezres gépjármű-számok csak a legderűlátóbb jövőképre vonatkoztak. Hangsúlyozva, hogy a téma alapvetően nem tartozik államtitkárságához, közölte, hogy elképzeléseik kulcseleme a közlekedés zöldítése, ami magába foglalja az elektromobilitást is. Ennek kapcsán emlékeztetett a 25 ezer feletti lakosságszámú települések közösségi közlekedésének zöldítésére biztosított 35,9 milliárd forintos állami támogatásra.

Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 15:26

Egy akciótervnyi extra pénzt szórt szét a kormány - egészségügyre és közoktatásra csak egy százalék jutott

Publikálás dátuma
2019.08.02. 07:00

Fotó: Népszava
Úgy költött el 304 milliárd forintot a költségvetési maradványokból az idén a kormány, hogy abból az egészségügynek és az közoktatásnak alig 4 milliárd jutott.
Válságmegelőző üzemmódba kapcsolhat a magyar gazdaságpolitika a következő évben, ha az uniós gazdaság lassulása miatt valódi fenyegetéssé válik a magyar növekedés lelassulása is - vetítette előre Orbán Viktor  tusnádfürdői beszédében. A miniszterelnök  a részletek említése nélkül arról beszélt, hogy 2020-ben akár két újabb gazdaságvédelmi akciótervet – magyarul gazdaságösztönző csomagot - is kidolgozhat a kormány. Egy-egy ilyen intézkedéscsomag kerete a 100-300 milliárd forintot is elérheti annak érdekében, hogy érzékelhető lökést adjon a gazdaság számára.    Mindeközben a kormány az év első hét hónapjában az elmúlt évek költségvetési maradványaiból már úgy költött el 304 milliárd forintot, hogy az eredetileg nem is szerepelt a kiadási tervekben. Vagyis mondhatni: a kormány már az idén elköltött egy komolyabb gazdaságélénkítő csomagnyi pénzt úgy, hogy annak nem csapott különösebb hírverést. A döntések a kormányhatározatokból is csak apránként derülnek ki. A kommunikáció hiánya persze nem meglepő, a költekezések mögött komolyabb koncepciót ugyanis nehéz felfedezni. A költségvetési gazdálkodás velejárója, hogy az évi 18-20 ezer milliárd forintos kiadási főösszegből pár száz milliárd megmarad – például, mert kiderül, hogy nem kell annyi pénz az adott projektre, mint amennyit terveztek –, vagy teljes mértékben törlik az adott tételt. Az ilyen maradványpénzeket a tárcáknak be kell fizetniük az erre létrehozott maradványalapba: ezzel a kormány szabadon rendelkezik. A maradványok legkézenfekvőbb elköltése az államadósság azonnali csökkentése lenne. Főleg olyan években is, mint az idei, amikor még erőteljesen nő a gazdaság. Ám úgy tűnik, a kormány számára az államadósság elleni harc már nem kiemelt fontosságú.  A maradványpénzeket így a kormány előszeretettel költi olyan célokra, amelyek nem szerepelnek a költségvetési törvényben. Részint azért, mert az igények annak elfogadása után merülnek fel. Vagy azért, mert olyan célokra megy a pénz, amit a kormány nem szeret nagy dobra verni. Ez utóbbiak közé tartoznak például az „ideológia” kiadások, amelyekre eddig 10 milliárd forint jutott. Ide soroltuk a kormányzati kommunikációt, illetve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért-, illetve a Batthyány alapítványoknak fizetett további öt-öt milliárd forintot. A legtöbb pénz – 139 milliárd forint - gazdaságfejlesztésre ment az idén, ezek közül is messze kiemelkedik a debreceni BMW gyár előkészítésére megítélt 33 milliárd forint, vagy a Magyar Falu program 29 milliárdja. A kormány előszeretettel költ az a maradványokból az állami vagyon kistafírozásra is: erre a célra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő több lépésben 37 milliárd forintos plusztámogatást kapott. 
A második legnagyobb összeget a - 28 milliárdot - kormány oktatásra költötte a maradványokból. A pénz nagy részét azonban  két, a kormánynak kedves egyetem nyelte el: 24 milliárd forint jutott a Corvinus Egyetem alapítványának feltőkésítésre, illetve további 1,5 milliárd forintot kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztésekre. Így a maradványokból a közoktatás alig három milliárd forinttal részesedett. De még ez is nagyon szép eredmény az egészségügy egymilliárd forintos részesedéshez képest. Ehhez képest a kormányzati látványberuházásokra 19 milliárdot költöttek, közel annyit, mint a bürokrácia működtetésre vagy épp a rendőrség plusztámogatásra. A látványberuházások 19 milliárdjából egy milliárd kivételével mindegyik a Budai Várba vándorolt, az egyetlen maradék milliárdocska pedig a Steindl Imre programra – ez a Kossuth téri állami épületek felújításnak fedőneve. Meglepő módon a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb súllyal részesednek a költésekből a sport és egyházi támogatások, de még határon túli támogatások is alig haladják meg a 10 milliárd forintot.  Mintegy 48 milliárd forintnyi maradványpénzt éppen a múlt héten osztott újra a kormány: ezekben is visszaköszön a korábbi költési mintázat. A legtöbb pénzt - 11 milliárd forintot - most a Rogán Antal felügyelete alatt működő Miniszterelnöki Kabinetiroda kapta turisztikai támogatásokra, amihez még öt milliárdot hozzácsaptak. Ez utóbbit Rogánék kormányzati kommunikációra költhetik el, így az idén 42,5 milliárdot fordíthatnak kormánypropagandára. A múlt heti döntésből a Budai Vár felújításra kilenc milliárd, míg sport és szabadidős célokra három milliárd forintot adott a kormány. Jutott 2,5 milliárd forint a Magyar Államkincstár működtetésre is – a jelek szerint nem sikerült az intézmény költségvetését megtervezni, ezért kapott plusztámogatást. Budapesti fejlesztések támogatásra 2,2 forint jutott.

Maradványok felhasználása 2019-ben, milliárd forint

Gazdasági támogatás 139,4 Oktatás 28,4 Rendvédelem 19,7 Látványberuházás 19,5 Bürokrácia 19,4 Határon túli kiadások 10,2 Ideológia 10,2 Sport 7,3 Egyház 5,5 Szociális 4,5 Egészségügy 1 egyéb, nem azonosított 39  Forrás: kormányhatározatok, Népszava-gyűjtés 

Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 15:31

Varga: eddig több mint 2530 milliárd forint közpénzt ajándékozott cégeknek a kormány

Publikálás dátuma
2019.08.01. 17:26

Fotó: Balázs Attila / MTI
Egy csütörtökön felavatott üzem ismét jól szemlélteti az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának sajátos logikáját, melynek része, hogy talicskával tolják a közpénzt a gazdag cégeknek.
Varga Mihály pénzügyminiszter a zöldség-gyümölcs feldolgozással és gyorsfagyasztásával foglalkozó AgroSprint Zrt. új gyáregységének avatásán nyugtalanító dolgokat nyilatkozott a magyar - és európai - adófizetők pénzének magánzsebekben végződő vándorútjáról. Mint az MTI írja, a miniszter először is ismét kifejtette, hogy mivel "kicsit borús" jeleket vél látni az európai gazdaságban, ezért a magyar kormány az elsősorban a vállalkozásokat érintő szociális hozzájárulási adó és a kiva csökkentésével, munkásszállás-építési programmal, és a vállalkozások hitelhez jutásának könnyítésével siet megmenteni a Magyarországon működő cégek profitját.
Aztán a rendelkezésre álló és a következő uniós ciklusú forrásokról szólva elmondta: a korábbi 16 százalék helyett a kormány 60 százalék felett költ a gazdaságfejlesztési programokra. 2014 és 2020 között több mint 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, mely összeget tíz operatív program keretében lehet felhasználni.
A pénzügyminiszter szerint az egyik legnagyobb és legösszetettebb kiírás, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (Ginop) belül 17 600 pályázat kapott támogatást összesen 2530 milliárd forint értékben.

Az a cél, hogy a most megnyíló következő fejlesztési időszakban is folytatódjanak ezek a pályázatok, már látják is azt, hol és hogyan lehet például kiszélesíteni a pályázati kiírásokat, vagy éppen feladni egyes korábbi feltételeket - hangsúlyozta Varga.
AgroSprint Zrt. 2,2 milliárd forint beruházása különben jól szemlélteti az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának sajátos logikáját, melynek része, hogy
talicskával tolják a közpénzt a gazdag cégeknek, míg a munkavállalók bérét külföldi vendégmunkásokkal törik le.

A szóban forgó beruházás költségeiből ugyanis 750 millió forint közpénz volt, amit vissza nem térítendő támogatásként Ginop-pályázaton nyert el az AgroSprint Zrt. A nyilvános cégadatok szerint a cég a közpénz-injekció nélkül is talpon maradt volna: adózott eredménye 2018-ban elérte a 969 millió forintot.
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 18:10