képregény;

Új köntösben hódít Zorro, az igazságosztó

Korábban sosem látott eredettörténettel és kalandokkal épít saját Zorro-mítoszt egy háromtagú magyar képregényes csapat.

Itthon az elmúlt két évben érezhetően fellendült a képregénypiac. Főleg a Marvel magazinok és a vastagabb, könyvszerű gyűjtői kiadások iránt nőtt meg a kereslet. Mintegy harmincéves lemaradást kell behozniuk a hazai kiadóknak: bár egyre több képregény jelenik meg, az odakint már kultikusnak számító sorozatokat csak nemrég kezdték el forgalmazni Magyarországon. A Tálosi András történetíró és kiadó, Vári Tamás rajzoló és Vadas Máté színező alkotta magyar trió elsőként szerezte meg idehaza egy nemzetközileg ismert hős licenc jogait saját gyártású képregény kiadásához, ráadásul egy kisebb amerikai kiadón kívül jelenleg csak ők készítenek Zorro-képregényt. (Johnston McCulley amerikai író pontosan száz évvel ezelőtt, 1919-ben alkotta meg Zorro karakterét.)

Egytől-egyig autodidakta módon tanultak bele a szakmába, mondta lapunknak Tálosi András, azt is hozzátéve: itthon ezzel mindenki így van, mivel a képregénykészítés mögött nincs nagy üzleti háttér, és nincsenek iskolák sem, ahol el lehetne sajátítani az alapokat. Ezért ez mindenképp csak hobbiszinten működik. „Én különválasztanék két dolgot: az egyik a rajzolás, a másik az írás. Lehet valaki jó rajzoló, de nem biztos, hogy jó író is. Itt nem csak a dramaturgiai felépítést kell kitalálni, a párbeszédeket is jól kell megírni. Kicsit tudni kell gondolkodni olvasói fejjel. Ez nagyon sok gyakorlás, főleg abból a szempontból, hogy hogyan lehet kiaknázni ügyesen a képregény formanyelvét. Ezt még én is csak tanulom.”

A 2012-ben összeállt csapatnak már számos saját ötletű képregénye jelent meg a hazai piacon, többek közt például az EpicLine újság, vagy Fekete Hollóról, a tizenkilencedik századi Tabán maszkos igazságosztójáról szóló sorozat, illetve a magyar népmesék hagyományaiból építkező, egy szerencsét próbáló legkisebb fiú izgalmas történeteit elmesélő Szekerce és Szemerce hihetetlen kalandjai címet viselő alkotás. Mivel egyikük sem főállásban foglalkozik ezzel, a köpenyes róka története jelenleg leköti képregénykészítésre tartogatott energiáikat, és a munka mellett maradó napi két-három óra szabadidejüket.

A jól ismert történelmi háttér, a táj, és a maszkos, kalapos főhős, győzedelmes Z betűivel ezúttal teljesen új, eddig ismeretlen kalandokba kalauzolják az olvasót. „Egyszer csak belémhasított, mi lenne, ha egy nemzetközi figurából csinálnánk képregénysorozatot itthonra. Kellett keresni egy hőst, aki nem kötődik egyik nagy kiadóhoz sem, mert azoknak a jogait nem nagyon adják ki ilyen saját gyártású sorozatra. Így találtunk rá Zorróra. Nagyon furcsa, hogy másnak még eddig nem jutott eszébe. Onnan indult ki az egész, hogy a magyar képregényt mindenféle formában, mindenféle zsánerben próbáltuk már továbbvinni, de megrekedtünk, mert mindenki fel akart találni valami újat” – mesél a tavaly októberben született elképzelésükről Tálosi. „Alapvetően egy tizenkét részes sorozatra szerződtünk, de mivel nyílt végű ez a kifejezetten magyar gyártásra és forgalmazásra vonatkozó megállapodás, ezt még lehet hosszabbítani.”

Az első szám már kapható, a tervek szerint háromhavonta jelennek majd meg az új részek, és a nemzetközi piacra lépés is szerepel a hosszú távú célok között. „Most éppen tárgyalunk egy kiadóval, akik átvennék bizonyos feltételekkel, nyilván egy ilyen oda-vissza kiadási kapcsolódással. Egyelőre ők is várnak arra, hogy haladjunk, mert egy szám után nehéz még belőniük, megéri-e nekik vagy sem, de hozzánk hasonlóan nyitottak a kezdeményezésre. Mi igyekszünk készíteni a sorozatot, és majd kiderül, a nemzetközi piacon milyen fogadtatása lesz.”

Kilencedik művészetA Magyar Képregény Szövetség civil társaságként működik, a képregény hazai meg- és elismertetését tekinti céljának. „A szövetséghez szabadon lehet csatlakozni, nincs tagdíja vagy bármi ilyen jellegű formalitása. Hat ügyvivőnk és mintegy negyven tagunk van, többségükben alkotók” – mondta lapunknak Bayer Antal fordító, szakíró, szerkesztő, a szervezet egyik ügyvivője. „A szövetség legfőbb tevékenysége a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál és a karácsony előtti Hungarocomix képregényvásár szervezése és lebonyolítása. Ezen felül különböző formákban 2005 óta könyves rendezvényeken is részt veszünk. Az idei Könyvfesztiválon tucatnyi képregénykiadó közösen állított standot az MKSZ szervezésében, ahol tagjaink számos interaktív programmal, beszélgetéssel, közös rajzolással fogadták az érdeklődőket, felnőttek és gyerekek egyaránt folyamatosan jöttek hozzánk.” Az MKSZ kiállítások szervezésében, pályázatok meghirdetésében és elbírálásában, oktatási programok kidolgozásában is részt vesz, és az előző év legjobb magyar képregényeit elismerő Alfabéta-díj megítéléséért felel, ez utóbbit hagyományosan a tavaszi képregényfesztiválon adják át a nyerteseknek. Mindezeken felül Bayer azon reményének is hangot adott, hogy az év elején létrehozott, Kilencedik Művészet nevű alapítványon keresztül hamarosan lehetőség nyílik alkotók támogatására is.