Az eddigi legmelegebb hónap lehet a Földön az idei július

Publikálás dátuma
2019.08.02. 10:53

Fotó: Shutterstock
A feljegyzések 1880-as kezdete óta a legmelegebb hónap lehet az idei július a Földön az előzetes adatok szerint, ráadásul egy, a júniusi hőmérsékleti rekordokat megdöntő hónap után - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A WMO a hónap első 29 napjának adatai alapján jutott arra a következtetésre, hogy az idei július legalább ugyanolyan meleg lesz, mint az eddigi legmelegebb hasonló hónap, 2016 júliusa, vagy kicsivel talán még annál is melegebb. Három éve július hónap globális középhőmérséklete 0,87 Celsius fokkal haladta meg a 20. század átlagát, a 15,8 fokot. A WMO szerint az idei magas júliusi hőmérséklet azért is figyelemre méltó, mert idén nem jelentkezett a melegedést okozó csendes-óceáni meteorológiai jelenség, az El Nino, amely 2016-ban közrejátszott a hőmérsékleti rekord létrejöttében. Július hónap átírta a klímatörténetet, új hőmérsékleti rekordok születtek helyi, országos és globális szinten is - állapította meg Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főigazgatója. "Mindig is voltak forró nyarak, de ez nem fiatalkorunk nyara, nem nagyapáink nyara" - kommentálta az adatokat Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki szerint a mostanában megtapasztalt időjárási szélsőségek 
"csupán a jéghegy csúcsát fogják jelenteni a jövőben várhatókhoz képest, ha nem teszünk azonnali lépéseket a klímaváltozás ellen".

 Guterres szerint jó esély van arra, hogy a 2015-től 2019-ig terjedő időszak az egymást követő öt legmelegebb esztendő legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta.
Szerző
Témák
melegrekord

Mesterséges megtermékenyítéssel menthetik meg a kihalástól a szélesszájú orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:07
Illusztráció
Fotó: AFP / Biosphoto
Mára mindössze két északi szélesszájú rinocérosz maradt a Földön, mindkettő nőstény.
Először született mesterséges megtermékenyítéssel fogant déli szélesszájú orrszarvú Észak-Amerikában: a borjú születése reményt ad egy másik alfaj, a mára mindössze két egyedet számláló északi szélesszájú orrszarvú megmentésére. A San Diego Zoo Global szervezet bejelentése szerint a Victoria nevű anyaállat vasárnap hozta világra az egészséges hím borjat 30 percnyi vajúdás után a San Diego Zoo Safari Park állatkertben. A nőstény 2018 márciusában esett át mesterséges megtermékenyítésen, amelyhez egy déli szélesszájú orrszarvú lefagyasztott hímivarsejtjeit használták fel. A vemhesség 493 napig tartott. Az anya és kicsinye egyelőre a nagyközönségtől elzárva tölti napjait. A borjat idővel bemutatják a Nikita Kahn Orrszarvúmentő Központ öt másik nőstényének, köztük az ugyancsak mesterségesen megtermékenyített Amaninak, amely várhatóan szeptember-október folyamán hozza világra kicsinyét.
„Nem csupán az egészséges borjú miatt vagyunk hálásak, hanem azért is, mert ez a születés kulcsfontosságú lépést jelent a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú megmentésére irányuló erőfeszítéseinkben”

– mondta Barbara Durrant, a szervezet vezető munkatársa.

Mára mindössze két északi szélesszájú rinocérosz maradt a Földön, mindkettő nőstény. Az utolsó hím példány, Sudan 2018 márciusában pusztult el. A kutatóknak azonban sikerült begyűjteni és lefagyasztva megőrizni több hím egyed spermáit, amelyeket a faj életben tartásához lehet felhasználni. A San Diegó-i déli szélesszájú orrszarvúkat „béranyának” szánják: északi szélesszájú orrszarvúembriókat terveznek beültetni a méhükbe. A rinocéroszok szaporodási szervrendszere nagyon összetett, de a kutatók reményei szerint az eljárás révén 10-20 éven belül megszülethet az első északi szélesszájú orrszarvúborjú.
Szerző

Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin

Publikálás dátuma
2019.08.01. 11:19

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A vaquiták száma csaknem 99 százalékkal csökkent a mostani tanulmány 2011-es megkezdése óta.
Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita a Mexikó nyugati partjainál lévő Kaliforniai-öbölben, amennyiben a térségben nem hagynak fel az eresztőhálók illegális használatával – figyelmeztetnek a skóciai St Andrews Egyetem kutatói. A Royal Society Open Science című tudományos lapban közölt eredmények szerint mára kevesebb mint tíz példány maradhatott a kistestű delfinből. A kizárólag a Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében honos kaliforniai disznódelfin, amely a világ legkisebb és legveszélyeztetettebb cetfaja, úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít. Populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így – főként Kínában – rendkívül nagy rá a kereslet. A totoabahalászat illegális és Mexikó az eresztőhálók használatát is betiltotta, ám mindezek ellenére a gyakorlat továbbra is folytatódik. Len Thomas professzor, az egyetem munkatársa szerint az illegális eresztőhálók folyamatos jelenléte a kihalás felé sodorja a kaliforniai disznódelfineket.
„Azonnali cselekvésre van szükség, ha meg akarjuk menteni ezt a fajt”

– húzta alá a szakember.

A kutatók akusztikus mérőműszerek segítségével „hallgatták le” az állatokat és becsülték meg a populációjuk méretét. A vaquiták száma
csaknem 99 százalékkal csökkent a mostani tanulmány 2011-es megkezdése óta.

Az elmúlt három évben nagyjából 50 százalékkal csökkent évről-évre az állatok száma. A kaliforniai disznódelfin reprodukciós ciklusa hosszú, ezért nem tudnak gyorsan szaporodni.
Szerző
Témák
Mexikó delfin