Vörös macskamedvék születtek Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2019.08.02. 14:27

Fotó: Balázs Attila / MTI
A most hathetes ikerpár egyik tagja hím, a másik nőstény, mindketten egészségesek.
Fogságban nagyon ritkán szaporodó vörös macskamedvékkel (Ailurus fulgens) gyarapodott a Nyíregyházi Állatpark állatgyűjteménye. A kis- vagy vörös pandáknak is nevezett fajból két felnőtt egyed él a sóstógyógyfürdői látványosságban, az Európai Fajmegőrzési Program keretében öt éve Nyíregyházára került nőstény Ting-tingnek és a Szecsuán névre keresztelt hímnek nemrégiben két utóda is született. A most hathetes ikerpár egyik tagja hím, a másik nőstény, mindketten egészségesek, súlyuk 62 és 66 dekagramm – mondta el az állatok pénteki orvosi vizsgálata után Révészné Petró Zsuzsa, a park oktatási osztályvezetője az MTI-nek. A rendkívül érzékeny kölykök szemei az első néhány hétben csukva voltak, idejük nagy részét egy helyben, odújukban fekve töltötték. Ting-ting eleinte szinte egész nap kölykeivel volt az odúban, bár most már egyre többször hagyja el a fészket, még sokszor visszajár hozzájuk, hogy megszoptassa és tisztogassa őket. A kölyköknek azért is örülnek a szakemberek, mert fogságban nagyon ritkán szaporodnak a macskamedvefélék családjába tartozó állatok – tette hozzá az osztályvezető. Ting-ting és Szecsuán a jelek szerint jól érzi magát a Nyíregyházi Állatparkban: legutóbb tavaly nyáron születtek utódaik, akkor az ikerpár mindkét tagja nőstény volt.
A vörös macskamedve – nevével ellentétben – nem áll közelebbi rokonságban a jól ismert óriáspandával, csupán annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik. Elnevezésük az állat medvére emlékeztető külsejére utal, félig behúzható karmai segítségével ugyanolyan jól mászik fára és nyalogatja magát tisztára, mint a macska. A fajt 1825-ben fedezték fel, latin neve tűzfényű macskát jelent. A kispandák a természetben a Himalája és Észak-Burma magashegyi erdeiben, valamint Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundáját hosszú, durva fedőszőrök, az alatt pedig tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja a hideg és nedves környezetben. Jelenleg alig tízezer egyedük él a természetben, számuk az utolsó ötven évben körülbelül negyven százalékkal csökkent, elsősorban az élőhely elvesztése, az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem miatt. Nepálban például korábban a bundájáért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek, Kínában pedig a farkát használták seprűnek. Bár a ragadozók rendjébe tartoznak, táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként azonban előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is. Éjjel aktív állatok, a nappalt általában a fák ágai között összegömbölyödve, alvással töltik. Az óriáspandához hasonlóan a kis panda elülső mancsain is van egy-egy kiálló csuklócsont, amely behajlítható és hatodik ujjként működik, így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokat. Érdekesség, hogy a kis pandákat gyűrűs farkuk, fogaik, koponyafelépítésük és pofájuk miatt rendszertanilag sokáig a mosómedvefélékhez sorolták.
Szerző

Az eddigi legmelegebb hónap lehet a Földön az idei július

Publikálás dátuma
2019.08.02. 10:53

Fotó: Shutterstock
A feljegyzések 1880-as kezdete óta a legmelegebb hónap lehet az idei július a Földön az előzetes adatok szerint, ráadásul egy, a júniusi hőmérsékleti rekordokat megdöntő hónap után - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
A WMO a hónap első 29 napjának adatai alapján jutott arra a következtetésre, hogy az idei július legalább ugyanolyan meleg lesz, mint az eddigi legmelegebb hasonló hónap, 2016 júliusa, vagy kicsivel talán még annál is melegebb. Három éve július hónap globális középhőmérséklete 0,87 Celsius fokkal haladta meg a 20. század átlagát, a 15,8 fokot. A WMO szerint az idei magas júliusi hőmérséklet azért is figyelemre méltó, mert idén nem jelentkezett a melegedést okozó csendes-óceáni meteorológiai jelenség, az El Nino, amely 2016-ban közrejátszott a hőmérsékleti rekord létrejöttében. Július hónap átírta a klímatörténetet, új hőmérsékleti rekordok születtek helyi, országos és globális szinten is - állapította meg Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főigazgatója. "Mindig is voltak forró nyarak, de ez nem fiatalkorunk nyara, nem nagyapáink nyara" - kommentálta az adatokat Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, aki szerint a mostanában megtapasztalt időjárási szélsőségek 
"csupán a jéghegy csúcsát fogják jelenteni a jövőben várhatókhoz képest, ha nem teszünk azonnali lépéseket a klímaváltozás ellen".

 Guterres szerint jó esély van arra, hogy a 2015-től 2019-ig terjedő időszak az egymást követő öt legmelegebb esztendő legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta.
Szerző
Témák
melegrekord

Mesterséges megtermékenyítéssel menthetik meg a kihalástól a szélesszájú orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:07
Illusztráció
Fotó: AFP / Biosphoto
Mára mindössze két északi szélesszájú rinocérosz maradt a Földön, mindkettő nőstény.
Először született mesterséges megtermékenyítéssel fogant déli szélesszájú orrszarvú Észak-Amerikában: a borjú születése reményt ad egy másik alfaj, a mára mindössze két egyedet számláló északi szélesszájú orrszarvú megmentésére. A San Diego Zoo Global szervezet bejelentése szerint a Victoria nevű anyaállat vasárnap hozta világra az egészséges hím borjat 30 percnyi vajúdás után a San Diego Zoo Safari Park állatkertben. A nőstény 2018 márciusában esett át mesterséges megtermékenyítésen, amelyhez egy déli szélesszájú orrszarvú lefagyasztott hímivarsejtjeit használták fel. A vemhesség 493 napig tartott. Az anya és kicsinye egyelőre a nagyközönségtől elzárva tölti napjait. A borjat idővel bemutatják a Nikita Kahn Orrszarvúmentő Központ öt másik nőstényének, köztük az ugyancsak mesterségesen megtermékenyített Amaninak, amely várhatóan szeptember-október folyamán hozza világra kicsinyét.
„Nem csupán az egészséges borjú miatt vagyunk hálásak, hanem azért is, mert ez a születés kulcsfontosságú lépést jelent a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú megmentésére irányuló erőfeszítéseinkben”

– mondta Barbara Durrant, a szervezet vezető munkatársa.

Mára mindössze két északi szélesszájú rinocérosz maradt a Földön, mindkettő nőstény. Az utolsó hím példány, Sudan 2018 márciusában pusztult el. A kutatóknak azonban sikerült begyűjteni és lefagyasztva megőrizni több hím egyed spermáit, amelyeket a faj életben tartásához lehet felhasználni. A San Diegó-i déli szélesszájú orrszarvúkat „béranyának” szánják: északi szélesszájú orrszarvúembriókat terveznek beültetni a méhükbe. A rinocéroszok szaporodási szervrendszere nagyon összetett, de a kutatók reményei szerint az eljárás révén 10-20 éven belül megszülethet az első északi szélesszájú orrszarvúborjú.
Szerző