- Passz – ez válaszolta lapunknak Nagy Sándor, Újfehértó polgármestere arra a kérdésre, vajon mikorra készülhet el a város szélére tervezett Honvédelmi Sportközpont, amelynek közbeszerzési eljárása júniusban zárult le. A helyszín egyébként a kiépített kerékpárút végétől fél kilométerre, és a helyi járatú buszok végállomásától pár száz méterre található. A tanácstalanság annak fényében érthető, hogy ezeket a létesítményeket az állam építteti majd, s a Honvédelmi Minisztérium jelöli ki az üzemeltetőjét, a települések „csak” a területet adják hozzá. Noha a programot már két éve bejelentették, a tervezett helyszíneken eddig még egyetlen kapavágás sem történt. Hacsak nem tekintjük annak, hogy Újfehértón például a lőtér céljára a szennyvíztelep mellett kijelölt 1,2 hektáron – miként a helyiektől megtudtuk – tavaly ősszel már kivágtak egy erdőt, ami azóta újrasarjadzott.
A hivatalos közlemények szerint a 2017-es és 2018-as költségvetési évben 40 helyszínen, megyei és járási székhelyeken alakítottak volna ki sportközpontokat csaknem 17,5 milliárd forintos beruházással, a második ütemben pedig további 67 helyszínen terveztek ilyet. A Honvédelmi Sportközpontok a kormány szándékai szerint a sporttevékenységen keresztül a társadalom minél szélesebb rétegét vonnák be a honvédelmi nevelés programjába, kifejezetten önkéntes alapon – olvasható a honvedelem.hu oldalon. A létesítmények alapfelszereltsége lenne egy lőtér, de ezen túl alkalmassá tennék azokat olyan, honvédelmi szempontból is kiemelten fontos sportágak edzéseire, mint a birkózás, cselgáncs, ökölvívás, vívás, s egyfajta közösségi térként funkcionálnának különböző társadalmi események és rendezvények megvalósításához is.
Demeter Márta országgyűlési képviselő 2017 decemberében kérdezte meg az akkori honvédelmi minisztert Simicskó Istvánt (aki most a leendő sportközpontokat is felügyelő Honvédelmi Sportszövetség elnöke), hol épülnek pontosan ezek a lőterek. A tárcavezető 2018. január 5-én adott válasza szerint az első fejlesztési ütemben a konkrét helyszínek kijelölése 16 település esetében már megtörtént. Ezek: Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kisvárda, Körmend, Nagykanizsa, Újfehértó, Pécs, Sárospatak, Szarvas, Szekszárd, Székesfehérvár, Szigetvár és Zalaegerszeg, a további fejlesztési helyszínek kijelölése pedig folyamatban van. Ehhez képest az elmúlt több mint másfél évben mindössze öt helyen történt valamelyest előrelépés, derült ki a Honvédelmi Sportszövetségtől kapott tájékoztatásból: eszerint a közbeszerzési eljárás öt település - Újfehértó, Balassagyarmat, Szigetvár, Baja és Szarvas - esetében lezárult, a beérkezett ajánlatok értékelése jelenleg folyamatban van. Hiába kérdeztük meg azonban, hogy ki lesz majd e létesítmények üzemeltetője, ki fedezi a működési költségeket, s vajon a járási századok kiképzését menyiben szolgálják majd ezek a sportközpontok, ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.
A bajaiak mindenesetre már alig várják, hogy legyen végre lőterük – mondták el lapunknak a helyiek. A 37 ezer lelkes bácskai városban 217 éves múltja van a lövészetnek, ennek ellenére a Bajai Vízügyi Lövészklubnak nincs saját lőtere, pedig az egyesülethez 25 versenyző kötődik, s a klub rendezvényein évente több százan próbálják ki célzótudásukat. Az egyesület versenyzői most egy iskolában kialakított 10 méteres pályán tréningezhetnek. Mindezt Karsay Lehelnétől a klub egyik vezetőségi tagjától tudtuk meg, aki elmondta azt is, hogy eredetileg 2018-ra ígérték meg az új lőpálya átadást. A város biztosította is az államnak ehhez a telket – egy volt katonai gyakorlóterületet a Vaskút felé vezető országút mellett -, a beruházás még sem startolhatott. Karsayné szerint azért nem, mert a telken a második világháború idején hadifogolytábor volt, s az ott talált emberi maradványok miatt elhúzódik a terület feltárása.
Hogy végül is mikor kezdődik az építkezés, azt a lövészklubnál és az önkormányzatnál nem tudják, amiképp azt sem, hogy a többcélú – a küzdősportoknak is otthont adó - létesítmény fenntartása mennyibe kerül majd, illetve ebből mennyit kell vállalnia a városnak és az egyesületnek. Utóbbi egyébként valamennyi általunk megkérdezett település illetékesei számára ismeretlen. A HM nem osztotta meg a városvezetőkkel, és lapunkkal sem, hogy miképp tervezik a lőtér üzemeltetését, a költségek finanszírozását. Ezért a polgármesterek azt gondolják, hogy a működtetés kiadásait az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Ettől tartanak az ellenzéki irányítású Szigetvár vezetői is. A baranyai város már átadott egy 1500 négyzetméteres, hozzávetőleg 3 millió forint értékű telket a település hoboli határában a beruházónak, de Vass Péter, Szigetvár független polgármestere – hasonlóan újfehértói kollégájához - nem tud arról, mikor indulnak a munkálatok. A szigetváriak egyébként nem igen hallottak arról, hogy lesz lőterük, így nem foglalkoznak a beruházással. Kérdeztük a balassagyarmati és a szarvasi önkormányzatot is, ők hogy állnak a lőtérrel, de nem válaszoltak kérdéseinkre.