Az új szabályozással megszűnt az addig ismert rokkantsági nyugdíj, helyette a rokkantsági ellátást vezették be, ahhoz viszont, hogy ezt megkaphassák, az érintetteknek egy újabb felülvizsgálaton kellett átesniük. Azok, akiknél „állapotjavulás” történt, kevesebb pénzt kaptak az új rendszerben – csakhogy az állapotjavulás pontos fogalmát a vonatkozó kormányrendelet nem határozta meg, arról bürokratikus módon döntöttek, nem vették figyelembe az egyéni élethelyzeteket sem.
Az AB egy konkrét üggyel kapcsolatban azt írta: egy panaszos 2011 decemberében még 101 ezer forint rokkantsági nyugdíjat kapott, majd jogosultságának néhány hónappal későbbi felülvizsgálatán olyan mértékű állapotjavulást állapítottak meg nála, hogy 2012 júliusától már csak 28 ezer forintra volt jogosult. Az AB szerint ez ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A testület egyértelművé tette: „állapotjavulás” alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott, és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni.
Az AB által a szabályok módosítására megadott határidő négy hónapja lejárt, de a kormány még mindig nem lépett semmit. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta: véleményük szerint az AB nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, „csupán” elvi döntést hozott, de ennek „gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja."
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint minél hamarabb felül kellene vizsgálni a törvényt, ami miatt több tízezer egykori rokkantnyugdíjas került hátrányos helyzetbe. Ehhez parlamenti képviselők segítségét is kérték még márciusban.
A kormány helyett a Demokratikus Koalíció készített el egy, a helyzet rendezését célzó törvényjavaslatot, amit áprilisban nyújtott be a párt képviselője, Varjú László. A parlament Népjóléti Bizottsága júniusban tárgyalta a javaslatot, amit a kormánypárti többség végül leszavazott, így nem kerülhetett az Országgyűlés elé.
