Az AB kimondta, hogy jogellenesen vették el a rokkantsági ellátást, de a kormány a füle botját sem mozgatja

Publikálás dátuma
2019.08.05. 08:40

Fotó: Népszava
Hiába állapította meg az Alkotmánybíróság (AB) tavaly novemberben, hogy a kormány 2012-ben jogellenesen vette el a rokkantnyugdíjasok juttatásainak jelentős részét, a kabinet még semmit nem tett az érintettek érdekében – annak ellenére sem, hogy az AB idén március 31-ig adott határidőt a helyzet rendezésére.
Az új szabályozással megszűnt az addig ismert rokkantsági nyugdíj, helyette a rokkantsági ellátást vezették be, ahhoz viszont, hogy ezt megkaphassák, az érintetteknek egy újabb felülvizsgálaton kellett átesniük. Azok, akiknél „állapotjavulás” történt, kevesebb pénzt kaptak az új rendszerben – csakhogy az állapotjavulás pontos fogalmát a vonatkozó kormányrendelet nem határozta meg, arról bürokratikus módon döntöttek, nem vették figyelembe az egyéni élethelyzeteket sem. Az AB egy konkrét üggyel kapcsolatban azt írta: egy panaszos 2011 decemberében még 101 ezer forint rokkantsági nyugdíjat kapott, majd jogosultságának néhány hónappal későbbi felülvizsgálatán olyan mértékű állapotjavulást állapítottak meg nála, hogy 2012 júliusától már csak 28 ezer forintra volt jogosult. Az AB szerint ez ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A testület egyértelművé tette: „állapotjavulás” alatt nem egyszerűen a jogszabályok által meghatározott, és a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem minden esetben az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni. Az AB által a szabályok módosítására megadott határidő négy hónapja lejárt, de a kormány még mindig nem lépett semmit. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta: véleményük szerint az AB nem konkrét intézkedésre tett javaslatot, „csupán” elvi döntést hozott, de ennek „gyakorlatba ültetését és a jogszabályi környezetet a kormány jelenleg is vizsgálja." A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint minél hamarabb felül kellene vizsgálni a törvényt, ami miatt több tízezer egykori rokkantnyugdíjas került hátrányos helyzetbe. Ehhez parlamenti képviselők segítségét is kérték még márciusban. A kormány helyett a Demokratikus Koalíció készített el egy, a helyzet rendezését célzó törvényjavaslatot, amit áprilisban nyújtott be a párt képviselője, Varjú László. A parlament Népjóléti Bizottsága júniusban tárgyalta a javaslatot, amit a kormánypárti többség végül leszavazott, így nem kerülhetett az Országgyűlés elé.
Szerző
Témák
rokkantság

Elpuskázott állami lőtérprogram

Publikálás dátuma
2019.08.05. 08:00
Honvédelmi Sportközpont
Fotó: Konyhás István / Népszava
A két éve bejelentett 16-ból még egyetlen Honvédelmi Sportközpontot sem sikerült megépíteni – értesült a Népszava.
- Passz – ez válaszolta lapunknak Nagy Sándor, Újfehértó polgármestere arra a kérdésre, vajon mikorra készülhet el a város szélére tervezett Honvédelmi Sportközpont, amelynek közbeszerzési eljárása júniusban zárult le. A helyszín egyébként a kiépített kerékpárút végétől fél kilométerre, és a helyi járatú buszok végállomásától pár száz méterre található. A tanácstalanság annak fényében érthető, hogy ezeket a létesítményeket az állam építteti majd, s a Honvédelmi Minisztérium jelöli ki az üzemeltetőjét, a települések „csak” a területet adják hozzá. Noha a programot már két éve bejelentették, a tervezett helyszíneken eddig még egyetlen kapavágás sem történt. Hacsak nem tekintjük annak, hogy Újfehértón például a lőtér céljára a szennyvíztelep mellett kijelölt 1,2 hektáron – miként a helyiektől megtudtuk – tavaly ősszel már kivágtak egy erdőt, ami azóta újrasarjadzott. A hivatalos közlemények szerint a 2017-es és 2018-as költségvetési évben 40 helyszínen, megyei és járási székhelyeken alakítottak volna ki sportközpontokat csaknem 17,5 milliárd forintos beruházással, a második ütemben pedig további 67 helyszínen terveztek ilyet. A Honvédelmi Sportközpontok a kormány szándékai szerint a sporttevékenységen keresztül a társadalom minél szélesebb rétegét vonnák be a honvédelmi nevelés programjába, kifejezetten önkéntes alapon – olvasható a honvedelem.hu oldalon. A létesítmények alapfelszereltsége lenne egy lőtér, de ezen túl alkalmassá tennék azokat olyan, honvédelmi szempontból is kiemelten fontos sportágak edzéseire, mint a birkózás, cselgáncs, ökölvívás, vívás, s egyfajta közösségi térként funkcionálnának különböző társadalmi események és rendezvények megvalósításához is. Demeter Márta országgyűlési képviselő 2017 decemberében kérdezte meg az akkori honvédelmi minisztert Simicskó Istvánt (aki most a leendő sportközpontokat is felügyelő Honvédelmi Sportszövetség elnöke), hol épülnek pontosan ezek a lőterek. A tárcavezető 2018. január 5-én adott válasza szerint az első fejlesztési ütemben a konkrét helyszínek kijelölése 16 település esetében már megtörtént. Ezek: Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kisvárda, Körmend, Nagykanizsa, Újfehértó, Pécs, Sárospatak, Szarvas, Szekszárd, Székesfehérvár, Szigetvár és Zalaegerszeg, a további fejlesztési helyszínek kijelölése pedig folyamatban van. Ehhez képest az elmúlt több mint másfél évben mindössze öt helyen történt valamelyest előrelépés, derült ki a Honvédelmi Sportszövetségtől kapott tájékoztatásból: eszerint a közbeszerzési eljárás öt település - Újfehértó, Balassagyarmat, Szigetvár, Baja és Szarvas - esetében lezárult, a beérkezett ajánlatok értékelése jelenleg folyamatban van. Hiába kérdeztük meg azonban, hogy ki lesz majd e létesítmények üzemeltetője, ki fedezi a működési költségeket, s vajon a járási századok kiképzését menyiben szolgálják majd ezek a sportközpontok, ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. A bajaiak mindenesetre már alig várják, hogy legyen végre lőterük – mondták el lapunknak a helyiek. A 37 ezer lelkes bácskai városban 217 éves múltja van a lövészetnek, ennek ellenére a Bajai Vízügyi Lövészklubnak nincs saját lőtere, pedig az egyesülethez 25 versenyző kötődik, s a klub rendezvényein évente több százan próbálják ki célzótudásukat. Az egyesület versenyzői most egy iskolában kialakított 10 méteres pályán tréningezhetnek. Mindezt Karsay Lehelnétől a klub egyik vezetőségi tagjától tudtuk meg, aki elmondta azt is, hogy eredetileg 2018-ra ígérték meg az új lőpálya átadást. A város biztosította is az államnak ehhez a telket – egy volt katonai gyakorlóterületet a Vaskút felé vezető országút mellett -, a beruházás még sem startolhatott. Karsayné szerint azért nem, mert a telken a második világháború idején hadifogolytábor volt, s az ott talált emberi maradványok miatt elhúzódik a terület feltárása. Hogy végül is mikor kezdődik az építkezés, azt a lövészklubnál és az önkormányzatnál nem tudják, amiképp azt sem, hogy a többcélú – a küzdősportoknak is otthont adó - létesítmény fenntartása mennyibe kerül majd, illetve ebből mennyit kell vállalnia a városnak és az egyesületnek. Utóbbi egyébként valamennyi általunk megkérdezett település illetékesei számára ismeretlen. A HM nem osztotta meg a városvezetőkkel, és lapunkkal sem, hogy miképp tervezik a lőtér üzemeltetését, a költségek finanszírozását. Ezért a polgármesterek azt gondolják, hogy a működtetés kiadásait az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Ettől tartanak az ellenzéki irányítású Szigetvár vezetői is. A baranyai város már átadott egy 1500 négyzetméteres, hozzávetőleg 3 millió forint értékű telket a település hoboli határában a beruházónak, de Vass Péter, Szigetvár független polgármestere – hasonlóan újfehértói kollégájához - nem tud arról, mikor indulnak a munkálatok. A szigetváriak egyébként nem igen hallottak arról, hogy lesz lőterük, így nem foglalkoznak a beruházással. Kérdeztük a balassagyarmati és a szarvasi önkormányzatot is, ők hogy állnak a lőtérrel, de nem válaszoltak kérdéseinkre.

Egy lövés ötszáz forintért

Pécsnek van már egy 18 állásos 50 méter hosszú lőtere a belvároshoz közel, s ezt a létesítményt a közelmúltban 50 milliós támogatással korszerűsítette a pálya gazdája, az önkormányzat, ezért sokan feleslegesnek érzik, hogy épüljön egy a mostaninál kisebb, 15 állásos lőtér, több százmillió forintért, főleg, hogy akkortól két lőtér fenntartása terhelné a mindig forráshiánnyal küszködő várost. A pécsi sportlövők inkább annak örülnének, ha a meglévő lőtér kiszolgálóegységeit fejlesztenék a városra szánt pénz egy részéből. Amúgy azt, hogy hol épülne meg a kormány által elképzelt lőtér, bizonytalanság övezi, s a városháza nem nyilatkozott az ügyben. A Pécs Városi Lövészklub elnöke, Ablonczy Orsolya úgy tudja, hogy város labdarúgóstadionja mellett épülne meg, de van, aki úgy értesült, hogy 3 kilométerrel odébb, a kosárakadémia szomszédságában. Mellesleg Pécsen is kevesen hallottak az épülő lőtérről, aki viszont igen, az jól fogadta, mivel – ők úgy vélték, hogy – ennek a sportnak a gyakorlása fejleszti a hagyomány- és technikai ismereteket, valamint a koncentrálókészséget és az önfegyelmet. Tudni kell azt is, hogy Pécs északi határában működik egy magántulajdonú lőpálya. Itt edz a Mecsek Lőklub 20 versenyzője és félszáz amatőr sportolója. A pályát birtokló cég és a 31 éve működő klub vezetője, Kovács Tibor is kicsit pazarlásnak véli, hogy épül még egy lőtér, ám az egykor rendőrként szolgáló vállalkozó arra számít, hogy az ő cégének piaci sanszait javítja az állami beruházás. Ha ugyanis az iskolások megismerkednek a lövészettel, akkor jelentős százalékukban feléled a sport iránt az érdeklődés, s ők a későbbiekben a magántulajdonú pályán élhetik ki szenvedélyüket. Erre a pályára egyébként évente 3-400 alkalmi lövész látogat ki, és – attól függően, hogy milyen fegyverrel lőnek a céltáblára – 20-50 vagy akár 100-500 forintot is áldoznak lövésenként a hobbisták. (U.T.)

Témák
lőtér

Hunvald György nem akarja elfogadni politikai halálát - és polgármesterként folytatná

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:42
Hunvald György
Fotó: Népszava
A szocialista politikus kilépett pártjából, és civilként rohamoz.
Július végén elköszönt az MSZP-től (értsd: kilépett) Hunvald György. Facebook-posztjában arról ír, hogy  korábban azért tért vissza a helyi politika fősodrába, mert a vele történtek után rehabilitálódni szerettem volna. Ez a volt erzsébetvárosi polgármester számára azt jelenti, hogy bármilyen választáson elindulhat jelöltként. Ezt a lehetőséget azonban a politikai tárgyalások során kizárta néhány ellenzéki párt - a formációk nemcsak Hunvald polgármester-, de képviselőjelöltségét is ellenezték. "Gyakorlatilag a politikai halálomat akarták elfogadtatni velem", írja Hunvald. A politikus úgy érzi, nem hagyhatja cserben azt az 5000 kerületi választópolgárt, aki azt kérte tőle: induljon független polgármesterként.
Szerző