Száműzték a műanyag palackokat a San Franciscó-i reptérről

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:33

Fotó: JAN WOITAS / AFP
Az augusztus 20-án életbe lépő intézkedés érinti a reptéri éttermeket, kávézókat és az automatákat is.
Az ország egyik legfontosabb repterének példa nélküli intézkedését követően azoknak, akik vízhez szeretnének jutni és nincs saját palackjuk, újratölthető alumínium- vagy üvegkulacsot kell vásárolniuk. A repülőtér területén 100 palackutántöltő helyet alakítanak ki, ahol ingyen lehet szűrt vizet vételezni.
 A San Franciscó-i önkormányzathoz tartozó repülőtér egy 2014-es rendeletet követ, amely megtiltja a műanyag palackok értékesítését a város tulajdonában lévő ingatlanokon. 
A műanyag csökkentése része a nagyobb tervnek, amelynek célja a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás csökkentése és a hulladéklerakókra kerülő szemét nagy részének kiiktatása 2021-re - mondta Doug Yakel szóvivő.
A San Franciscó-i Nemzetközi Reptéren évente mintegy négymillió műanyagpalackot értékesítenek. Dubajban és Indiában is bejelentettek hasonló intézkedéseket, de azokat még nem léptették életbe.
Szerző

240 gigatonnányi jég olvadt el június óta Grönlandon

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:22

Fotó: STEFFEN OLSEN / AFP
A világtengerek szintje folyamatosan emelkedik, a század végére várhatóan fél-egy méterrel lesz magasabb a vízszintjük.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője aggasztónak tartja, hogy tíz nap alatt nyolcvanmilliárd tonna jég olvadt el Grönlandon. Lakatos Mónika az M1-en elmondta, a világtengerek szintje folyamatosan emelkedik, a század végére várhatóan fél-egy méterrel lesz magasabb a vízszintjük.
A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint az idei július a valaha mért legmelegebb hónap volt. A sok regisztrált nemzeti rekordot közül kiemelkedik, hogy Norvégiában volt olyan éjszaka, amikor nem ment 20 fok alá a hőmérséklet - mondta a szakértő. Hozzátette, a leggyorsabban az Északi-sarkvidék és tág környezete melegszik: kétszer gyorsabban, mint a globális átlag. Ezek a globális felmelegedés tünetei, amelyek mögött szerinte az emberi tevékenység áll.
Az európai országon a múlt héten végigvonuló hőhullám miatt több mint 10 milliárd tonna jég olvadt el szerdán Grönlandon.  A Dán Meteorológiai Intézet klímakutatója, Ruth Mottram szerint a rekordszintű olvadás szerdán már a jégfelület 56,5 százalékát érintette. A szakértő szerint július utolsó napján több mint 10 milliárd tonna felszíni jég veszett oda az óceánba, ami azt jelenti, hogy a hónapban csaknem 197 milliárd tonna jég olvadt el Grönlandon. A kutató elmondta, hogy a grönlandi olvadási szezon kezdete, június 1-je óta 240 gigatonnányi jég olvadt el a szigeten. Összehasonlításképpen: 2012-ben összesen 290 gigatonna jég olvadt bele az óceánba az augusztus végéig tartó olvadási szezonban.
Amerikai és dán kutatók júniusban megjelent tanulmánya szerint csak a grönlandi jégolvadás 5-33 centiméterrel fog hozzájárulni a globális tengerszint-emelkedéshez a század végéig. Ha az összes jég elolvadna Grönlandon - ami évszázadokba telne -, a világ óceánjainak felszíne 7,2 méterrel emelkedne meg.
Szerző

Világszerte ez a július volt a valaha mért legmelegebb hónap

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:11

Fotó: Toshikazu Sato / AFP
A valaha mért legmelegebb július hónap volt a világon 2019 júliusa, amely páratlan hőhullámmal párosult Európában - jelentette be hétfőn a Copernicus európai kutatóintézet.
A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet, ám abban az évben erős volt az El Nino-hatás. A Copernicus kutatóinak mérései szerint 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.
"Július hónap általában a legmelegebb hónap világszerte, ám a mi adataink szerint az eddigi legmelegebb hőmérsékleteket mérték 2019 júliusában"

- közölte Jean-Noël Thépaut, az intézet igazgatója hétfőn.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódásának és hőmérsékletek növekedésének hatásai miatt a rekordok folyamatosan dőlnek meg - tette hozzá.
Kutatók már kimutatták, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén. 
A szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentése szerint "a 2019. júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének".
A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot. Emellett egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé. 
Szerző