Nem jó, ha csak vizet iszik a gyerek a hőségben

Publikálás dátuma
2019.08.06. 17:17
Illusztráció
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Sem a cukros üdítő, sem kizárólag a víz nem jó megoldás a gyerekek folyadékpótlására, a szakorvos azt ajánlja, az ásványi anyagokat is pótoljuk.
A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik. A folyamat nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, mert a szervezete nem termel elég verejtéket. Egy 30 kilós gyermeknek 1,5-2 liter folyadékot ajánlott meginnia. A szervezet párologtatását az is gátolhatja, ha a gyerek nem jól szellőző, műszálas ruhát visel. A csecsemő bágyadtsága vagy nyugtalansága utalhat arra, ha ezért túl melege van.
Nem tanácsos a gyerekeknek kizárólag vizet vagy ásványvizet adni, ezek ugyanis az izzadással elvesztett ásványi anyagokat nem pótolják – mondta Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, aki attól is óva inti a szülőket, hogy a kicsik a hőségben literszámra igyák a magas cukortartalmú szénsavas üdítőket és a dobozos gyümölcsleveket, mert nem szolgálják az egészségüket. Napi egy pohár beleférhet, de ne ez legyen a fő folyadékforrás. A gyerekek könnyen rákaphatnak az édes ízre, és csak ezeket akarják majd fogyasztani. A fölösleges cukorbevitel hozzájárul a gyermekkori elhízáshoz, és a fiataloknál is kialakuló inzulinrezisztenciához, ami a 2-es típusú diabétesz kialakulásához vezet.
A szakorvos azt javasolta, tejet, tápszert, kis mézzel édesített házi limonádét, visszahűtött gyerekteát, alkalmanként smoothie-t vagy préselt gyümölcslevet, esetleg levest kapjon a gyerek, mert ezek tartalmazzák a szükséges elektrolitokat is. Ezek a testfolyadékban található ásványi anyagok, amelyek elengedhetetlenek a szív, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez. A testben leggyakrabban előforduló elektrolitok: a kalcium, nátrium, kálium, foszfát, klorid és magnézium.
Nem érdemes arra várni, hogy a kisgyerek szól, ha szomjas, javasolt óránként megkínálni egy pohár folyadékkal, erőltetni viszont nem kell; igyon, amennyi jólesik – jegyezte meg Szabó András. Az egyetemi tanár tapasztalatai szerint az is előfordul, hogy a szülők tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy az étvágya is csökken, pedig az is fontos, hogy a gyerek ugyanazt a táplálékot megegye, mint más napokon.
A nagyobb gyermekek még a kiszáradás előtt képesek jelezni a szomjúságukat, de a még nem beszélő kisebbek, csak sírással, nyugtalansággal tudnak jelzést adni. Ha nem kapják meg a szükséges folyadékot, előbb bágyadtak, majd aluszékonyak lesznek. Ez veszélyes, mert a szülőt megnyugtathatja, hogy nem sír már a gyerek. Fontos figyelmeztető jele a kezdődő kiszáradásnak, ha a pelenka tartósan száraz, vagyis hosszabb ideje nem ürít vizeletet, és nehezen ébreszthető – sorolta a szakorvos.
Sokan hiszik, hogy a szervezetet csak a hideg folyadék hűti le, de nem ajánlott, hogy jéghideg üdítővel, teával vagy vízzel oltsa a gyerek szomját a melegben, ezek ugyanis a belső hőt csökkentik, a hőérzet viszont a testfelszín párologtatásával csökken. A folyadékfogyasztás úgy hűt, hogy a verejtékmirigy által kiválasztott víz elpárolog a bőrfelületről. Nyugodtan lehet tehát akár langyos vagy meleg teát is inni, a verejtékezésnek köszönhetően ugyanúgy hűt, mint a hideg folyadék – tette hozzá Szabó András.
A kánikulában órákig a szabadban lévő gyerek könnyen napszúrást kaphat. Ennek tünete lehet a rossz közérzet, aluszékonyság, fejfájás, de sok folyadékkal és hűtéssel egy nap alatt otthon is „meggyógyulhat”. Ha azonban ezekhez a panaszokhoz hányás is társul, mindenképpen orvoshoz kell fordulni – figyelmeztetett az egyetemi tanár.
Szerző

Menthetetlenül sportnemzet vagyunk: vásárlás közben mozognak a legtöbbet a magyarok

Publikálás dátuma
2019.08.05. 13:49

Fotó: Lépésverseny
Az egy napra javasolt tízezer lépéshez képes saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek a magyarok - derült ki az Lioton Lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felméréséből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg.
A megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, a testmozgás számos betegség kialakulási esélyét csökkentheti és a vérkeringés serkentésével hozzájárul a láb egészségéhez. A világ első lépésszámlálójának reklámja Japánban az 1960-as évek közepén hirdette először, hogy napi tízezer lépés ajánlott az egészség megőrzéséhez. A kampány olyan jól sikerült, hogy később világszerte elismert szakértők ezt az adatot vizsgálták. Több kutatás ugyan megkérdőjelezte ezt a lépésszámot, abban egyetértés van, hogy napi 7.500 lépésre mindenképpen szükség lehet a közepesen aktív életmódhoz. 

Nem lépünk eleget

A magyarok a saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek - derült ki az országos Lioton lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felmérésének eredményeiből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg. A kutatás eredménye szerint a magyarok nem mozognak eleget. A felmérés a napi mozgással töltött időt és lépéseket vizsgálta, az eredmények nem az egészségmegőrzésről, csak a mindennapi teendők során megtett lépésekről tanúskodnak.

A nők többet lépnek

A nők a hazai átlag felett; naponta több mint hat és fél órát mozognak, a férfiak jóval kevesebbet, alig 5 órát. Talán nem meglepő, hogy településtípus szerint is jelentős különbségek mutatkoztak: a községek lakói a legaktívabbak, a fővárosiak lépnek legkevesebbet. Jász-Nagykun Szolnok megyében az átlagos 9287 lépésszám eléri a nemzetközi szervezetek által ajánlott egészséges szintet, Nógrád megyében azonban csak harmadannyit: 3368 lépést tesznek meg egy nap az emberek. 

Vásárlás közben lépünk a legtöbbet

Az adatokból az is látszik, milyen tevékenységek mozgatnak meg leginkább. A napi lépésmennyiség 21 százalékát az otthoni házimunka, 26 százalékát pedig a munkahelyre vagy az iskolába vezető séta teszi ki, de a vásárlással töltött idő: a plázázás, bevásárlás és az ügyintézés a megkérdezettek napi mozgásának 34 százalékát adja. Bár a sportolás egyre népszerűbb hazánkban, a legkevesebb időt ezzel töltjük, mindössze a vizsgált esetek kevesebb mint 6 százalékát teszi ki. A statisztika számai szerint az alapfokú végzettségűek szinte minden mozgásformában élen járnak a lépés tekintetében, a felsőfokú végzettségűek az utolsók, kizárólag a sportban tudnak másoknál magasabb lépésszámot felmutatni. 

Nem tudjuk, valójában mennyit lépünk

 A vizsgálat a megkérdezett kétezer ember saját bevallása alapján készült, tehát azt mutatja, mit gondolnak a válaszadók, hány lépést tesznek meg egy nap. A Lioton Lépésverseny pedig felmérte, hogy az emberek jól becsülik-e meg, mennyi időt töltenek mozgással; egy országos roadshow-n vizsgálták, hogy a vásárlással és ügyintézéssel töltött mozgás valójában mennyi időt vesz el az emberek életéből: üzletekben, bevásárlóközpontokban tesztelték a vásárlók mozgási szokásait, akik vállalták, hogy az üzletben tartózkodásuk alatt végig lépésszámlálót használnak. Az eredmény alapján a résztvevők úgy gondolták, átlagosan 3835 lépésnyit töltenek vásárlással, a valós átlag azonban 799 lépés volt. Az is kiderült, a magyarok lépésszáma naponta csak 4466, ami a kutatások alapján ajánlott napi lépésszámnak alig a fele.
A Lioton Lépésverseny  honlapján az eredmények mellett a saját lépésszámunkat is összehasonlíthatjuk a hazai átlaggal.
Szerző
Frissítve: 2019.08.05. 16:38

Magyar praliné lett a világ legjobb bonbonja

Publikálás dátuma
2019.08.05. 12:54

Fotó: Sweetic
Egy szigetszentmiklósi kézműves csokoládé manufaktúrában készült praliné nyerte el a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards három aranycsillagát.
A pirosgyümölcs-ibolya-pisztácia kombináció, amelyet Zala Judit csokoládémester egy gyümölcsös ízvilágú, venezuelai étcsokoládéburokba álmodott meg nyerte a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards 2019-en három aranycsillagát.
“Az elmúlt öt évben, három különféle világversenyről összesen 23 díjjal tértünk haza, de eddig még nem sikerült a dobogó felső fokára állni. Nagyon büszkék vagyunk és boldogok, különösképpen azért, mert egy olyan ízkombinációval sikerült a világelsőséget elérni, ami nemcsak személyes kedvencem, de vásárlóink legnagyobb favoritja is”

– mondta a chocolatier.

A bírálók szerint a bonbon “csodaszépen díszített, fénylő üveggolyó… leheletvékony étcsokoládé burokban a piros gyümölcsök harmóniáját egy igazán tökéletes fényűző színű és állagú zselébe rejtették, amelynek egy bársonyos, ibolyás lecsengése után máris ott a tökéletes minőségű, krémes, meleg, diós, fás pisztácia töltelék. Mindezt nagyon szépen kiegyensúlyozza a kiváló minőségű, tökéletesen vékony étcsokoládé burok, amely egyáltalán nem kesernyés.”
A családi vállalkozásban működő kézműves csokoládékészítők világelsővé vált bonbonja mellett a Citrusos-karamell nevű kreációjuk is díjat nyert.
“Világviszonylatban és Magyarországon is nagyon magasra tették a lécet a csokoládékészítők, ezért különösen büszkék vagyunk arra, hogy már hivatalosan is a világ csokoládékészítőinek élvonalába tartozunk. Az idei versenyre nevezett bonbonjaink mind vadonatúj kreációk, mind ízvilágukban, mind pedig megjelenésükben követik a nemzetközi trendet”

– mondta Zala Viktor, a Sweetic Csokoládé Manufaktúra ügyvezető igazgatója.

A Great Taste 1994 óta a minőségi ételek és italok legrangosabb, legnagyobb és legelismertebb megmérettetése. A szakmai zsűri 400 független gasztronómiai szakértőből: gasztrokritikusokból, Michelin csillaggal kitüntetett szakácsokból, patinás áruházak beszerzési igazgatóiból áll. A bírák mintegy 12 772 termékmintát kóstoltak meg február-július között, amely több mint ezer órát vett igénybe. Az értékelés a tárgyilagosság érdekében „vakkóstolással" történt: a csomagolás nélküli termékek ízösszetételét, a termékben fellelhető ízjegyek harmóniáját, az élelmiszer küllemét vizsgálták.
Szerző
Témák
gasztronómia