Háború szélén a két nagyhatalom

Ismét rendkívül feszült India és Pakisztán viszonya, miután Újdelhi megfosztotta Kasmírt különleges státuszától.

Új, rendkívül vészterhes időszak kezdődhet India és Pakisztán viszonyában, miután Újdelhi törölni kívánja az alkotmányból a vitatott hovatartozású Kasmír különleges státuszára vonatkozó rendelkezést. A döntés megszületett, annak törvényerőre emelése csak formalitás.

Az indiai alaptörvény 370-es cikkelye cikkelye kimondja, hogy az indiai parlament valamennyi szövetségi államra érvényes törvényeket hozhat, csak Kasmír képez kivételt. Az Indiához tartozó, de Pakisztán által is magának követelt tartomány számos különleges joggal rendelkezik, csak külügyeit, védelmi politikáját és a közlekedéssel, illetve a távközléssel kapcsolatos ügyeket nem intézheti saját maga. Szintén ezen rendelkezés értelmében Kasmírnak saját zászlaja és himnusza lehet, vezetőjét pedig miniszterelnöknek nevezheti. Az első helyi miniszterelnök, a „Kasmír oroszlánjának” nevezett Sejk Abdullah nem örvendett különösebb népszerűségnek, nem tűrte az ellenvéleményt, ellenfeleit börtönbe záratta.

A mostani indiai kormányzat terve azonban az önállóság megcsorbításán túl azt is előirányozza, hogy Kasmírt két részre osztják, ami különösképpen elfogadhatatlan Pakisztán számára, s előre borítékolható a súlyos diplomáciai konfliktus a két atomnagyhatalom között. Hindu nacionalisták ugyan már évtizedek óta követelték ezeket a lépéseket, de mindeddig egyik adminisztráció sem merte megtenni ezeket a lépéseket. Már csak azért sem, mert Kasmír egy része azért is kerülhetett 72 éve Indiához, mert az újdelhi kormányzat jelentős autonómiát ígért számára. Az országot 2014 óta irányító Narendra Modi nacionalista miniszterelnök azonban a jelek szerint úgy érezte, eljött az ő ideje azután, hogy pártja, a Baratija Dzsanata váratlanul nagyarányú győzelmet aratott az áprilisban és májusban, több fordulóban megrendezett parlamenti választáson.

Az indiai adminisztráció hétfőn több kasmíri vezetőt házi őrizetbe helyezett, korlátozták a mobiltelefon- és az internethasználatot. Mehbooba Mufti, Kasmír egykori vezetője, akinek pártja egy ideig a Baratija Dzsanata szövetségese volt, azt közölte, az indiai demokrácia legsötétebb napja ez.

Már idén februárban is háború fenyegetett India és Pakisztán között Kasmír miatt. Indiai gépek légicsapásokat hajtottak végre feltételezett iszlamisták búvóhelyei ellen, válaszként Iszlámábád indiai harcigépeket semmisített meg. Pakisztán akkor azt közölte, utoljára a két ország közötti 1971-es háború idején volt példa arra, hogy India megsértse az ország légterét.

Kivált 1989-től váltak aktívvá a muzulmán felkelők, Újdelhi rendre azzal vádolta Iszlámábádot, aktívan támogatja a szeparatistákat. A 2000-es évek elején békésebb időszak kezdődött a két ország életében, 2003-ban tűzszüneti megállapodást kötöttek. A 2008-as pénzügyi központban, Mumbaiban végrehajtott, 166 ember életét kioltó terrortámadás azonban visszavetette a közeledés folyamatát. India Pakisztánt tette felelőssé a terrortámadásért. Újdelhi a Laskar-e-Taiba szervezetet vádolta, ám azt is állította, hogy a terroristák segítséget kaptak a hivatalos pakisztáni szervektől.

Komoly feszültség keletkezett a két állam között a terrorakció nyomán, ám 2010 februárjában felújították a két évvel korábban zsákutcába került béketárgyalásokat. Bár nemhogy áttörés, még csak előrelépés sem történt. Az apró enyhülés nem is tartott sokáig: 2009-ben 28, 2010-ben 44, 2011-ben 51, 2012-ben pedig már 71 incidenst jegyeztek fel a határszakasznál.

2012 végétől aztán még jobban elmérgesedett a helyzet. Ismét a kölcsönös fenyegetőzés határozta meg a két állam viszonyát. Kasmír demarkációs vonalánál szinte mindennaposakká váltak az összetűzések. 2013 januárjában aztán pakisztáni katonák átlépték a kasmíri tűzszüneti vonalat, s megölték egy indiai járőrcsapat két tagját. India erre válaszként hazarendelte iszlámábádi nagykövetét.

2015 óta még több támadást hajtottak végre az indiai biztonsági erőkkel szemben Kasmírban, a helyzet azonban 2016. július 8-tól mérgesedett igazán el, miután megölték Burhan Vanit, az elsősorban a fiatalok körében népszerű, Indiában terrorlistán szereplő Hizbul Mudzsahedin csoport vezetőjét. Szeptember 18-án négy terrorista 19 indiai katonát ölt meg, több tucatnyian megsérültek. Akkor háború szélére sodródott a két ország, de sikerült elsimítani a feszültségeket. Remélhetőleg így lesz ez most is, bár India lépése után gyors enyhülés nem várható.