A Hit Gyülekezete úgy érezte, nem maradhat csöndben, amikor meleg és leszbikus párok jelennek meg közterületi plakátokon. A Németh Sándor vezette pünkösdi-karizmatikus egyház vehemensen, extrém állításokat felvonultató terjedelmes nyilatkozatban tiltakozott a Coca-Cola nagy hírverést kapott kampánya ellen.
A gyülekezet abszurdnak és felháborítónak tartja, hogy egy nemzetközi multicég a kritikákra válaszul „az emberi jogokról tart didaktikus kioktatást”. Emlékeztetőül: a Coca-Cola azzal vette védelmébe reklámkampányát, hogy az általa képviselt elveket, így az emberek egyenlőségébe vetett hitét szeretné kifejezni. A cég úgy gondolja, hogy az ilyen értékeken alapuló világban mindenki felszabadultan és boldogan élhet, a szeretethez, szerelemhez való jog mindenkié. A Hit Gyülekezete ezt minősítette „didaktikus kioktatásnak”.
A vallási szervezet kifogásolta, hogy a reklámkampány elindítása óta a kólaivás (vagy nem ivás) hétköznapi cselekedetből politikai-morális demonstrációvá vált. Aki Coca-Colát iszik nyilvánosan, azt a cég reklámkampányával – legalábbis a Hit Gyülekezete szerint – arra kényszerítette, hogy állást foglaljon a melegjogok mellett.
A Coca-Cola „plakátjaival és melegpárti hitvallásával” azt üzeni a magyar társadalomnak, hogy az alaptörvény jogellenes – fejtegette a Hit Gyülekezete. Márpedig a magyarok „harminc éve elutasították azt, hogy Moszkvából mondják meg nekik, mi a jó és mi a rossz. Miért akar most egy cég Atlantából kioktatni bennünket?”
Németh Sándor egyháza állítja, hogy „a szexuális intimitásban ábrázolt homoszexuális párok és egy gyerekek által is fogyasztott tömegtermék összekapcsolása megtévesztő módon beavatkozik a gyermekek személyiségfejlődésébe”. A nyilatkozat kérdésbe csomagolt tényként kezeli, hogy a Coca-Cola a homoszexualitás támogatására akarja „csábítani a kiskorúakat”.
A Hit Gyülekezete szerint a cég hadat üzent a fogyasztók többsége ellen, ezért – amíg nem változtat álláspontján – jogos és indokolt a civil tiltakozás, „mi ezt támogatjuk”.
Reagálást kérve elküldtük kérdéseinket a Coca-Colának. „Általános, emberi jogi elveink, szemléletünk van. Többek közt az, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, függetlenül a nemzetiségtől, vallástól, nemtől, életkortól, etnikai származástól, beszélt nyelvtől, hobbiktól és véleményektől. Ezt több platformon is kifejezzük, de konkrét politikai felvetésekre, megnyilatkozásokra nem szeretnénk reagálni” – válaszolta a cég.
A kérdésre, hogy meglepetésként érte-e a kampány elleni tiltakozás, a Coca-Cola közölte: „számítottunk az eltérő véleményekre, és természetesen tiszteletben tartjuk, ha másoknak eltér a véleménye ebben a kérdésben. Reméljük, a mi jogunkat a szabad véleményformáláshoz szintén tiszteletben tartják.”
A Coca-Cola jogilag senkit nem kényszerített semmire – állapította meg Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, a szervezet politikai szabadságjogi projektjének vezetője.
Magyarországon a törvények minden ember egyenlő méltóságát védik, márpedig léteznek olyan emberek is, akik szexuálisan a saját nemükhöz vonzódnak. Az LMBTQ közösséghez tartozók – jogi terminológiával élve – „védett csoportnak” számítanak. Dojcsák Dalma hangsúlyozta, a plakátok esetében fel se merülhet, hogy jogsértés történt.
Pontosan az lenne jogsértő, ha egy céggel szemben elvárásként fogalmaznák meg, hogy kizárólag csak heteroszexuális emberekkel reklámozhatnak valamilyen terméket. Ez azt jelentené ugyanis – mondta a TASZ jogásza –, hogy az egyenlő bánásmód védelméről szóló törvény rendelkezéseit megszegve egy védett csoport tagjait hátrányos megkülönböztetésben részesítenek.
A kormánypárti Pesti Srácok még a Hit Gyülekezetére is rálicitált. A portál egyik szerzőjének a Coca-Cola kampányáról az jutott eszébe, hogy „tolószékes embereket sem szeretnénk mozgólépcsőnyi meg buszmegállónyi hirdetéseken nézegetni”. Közben Boldog István fideszes parlamenti képviselő, aki a kóla bojkottjára szólított fel, bekerült a nemzetközi hírekbe: homofób akciójáról a világ több ismert sajtóorgánuma is beszámolt.
A Political Capital a közösségi oldalán megjegyezte, hogy Boldog Istvánnak sikerült elérnie azt, amit korábban csak a hidegháborús Szovjetuniónak: a nyugati szabadság politikai szimbólumává tett egy egyszerű üdítőitalt.
Részben saját elemzésére, részben a Népszava egyik átfogó cikkére hivatkozva a Political Capital arra is felhívta a figyelmet, hogy a CitizenGo, amely aláírásgyűjtést indított a Coca-Cola ellen, valójában a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat is támogató ultraortodox oligarchák által életre hívott, a Kreml és az orosz ortodox egyház ideológiai exportcéljait szolgáló álcivil kezdeményezés, amely sok hasonló ügyben hallatta már a hangját. Az e kezdeményezés mögé álló szervezetek akarva-akaratlanul is a putyini Oroszország értékháborúját és annak ügynökeit támogatják.
