Náci árnyak a múltból

Az Osztrák Szabadságpárt saját múltja újraírásával terelné el a figyelmet arról, hogy mekkora felelősség terheli az országszerte egyre nagyobb gondot jelentő rasszizmus terjedéséért.

Mindössze 32 oldalnyi kivonatot tett hétfőn közzé az állítólag több mint 1000 oldalasra rúgó történelmi elemzésből az osztrák szabadságpárti (FPÖ) történész-bizottság, melynek feladata a párt alakulásának körülményeinek feltárása. A korábban parlamenti alelnöki, és egyetemi tanári tisztséget is betöltött Wilhelm Brauneder áll a szervezet élén, amelynek 16 tagjából, egy szociáldemokrata és egy néppárti szakemberen kívül ma is valamennyien az FPÖ tagjai. Óriási várakozás előzte meg az elemzést, a hegyek vajúdásából azonban egyelőre csak egér született, az is bő másfél év után.

Tavaly januárban egy Wiener Neustadt-i, az FPÖ-höz közel álló szélsőséges szövetség, a volt diákokból álló helyi Burschenschaft daloskönyve miatt tört ki botrány, az állítólag senki által nem forgatott írás egyike ugyanis arra biztatta az „öreg németeket, hogy adjanak gázt, hogy elérhessük a hétmilliót”, utalva ezzel arra, hgoy a II. világháborúban meggyilkolt zsidók számát emeljék hatmillióról hétre. Az országosan ismertté vált szöveg akkora felháborodást keltett, hogy az FPÖ vezetői – a többi nagy pártok után évtizedekkel – megígérték, hogy feldolgozzák az 1955-ben alakult pártjuk múltját, s rávilágítanak a mozgalom - soha el nem tűnt – szürke foltjaira.

A hétfőn közzétett dokumentum az első olyan hivatalos FPÖ-s jelentés, amely kimondja, hogy a párt soraiban a kezdetektől sokkal nagyobb számban voltak vezető pozícióban egykori nemzeti szocialisták, mint bármely más politikai szervezet esetében. Ilyen vezető náci volt maga az FPÖ első elnöke, Anton Reinthaller, aki 1938-ban belépett az SS-be, a nagy német birodalom parlamenti képviselője és helyettes államtitkára lett. A háború után náci múltja, tevékenysége miatt három évet ült is. Brauneder szerint ezeknek a fasiszta tisztségeknek utóbb semmiféle relevanciájuk nem volt, ezzel azonban a történelmi bizottság számos tagja nem ért egyet.

Sőt kimondják, hogy a háború utáni helyzetben tudatosan szerveződött egy a szocialistákon és a kereszténydemokratákon túli harmadik gyűjtőpárt, ez volt a liberálisoktól a nacionalistákig sokakat tömörítő VdU (Függetlenek szövetsége), s ebből formálódott a Szabadságpárt. Abból, hogy az FPÖ gyökerei a nácizmusig nyúlnak vissza, következik a párttal szemben mindmáig meglévő bizalmatlanság, ismeri el valamelyik tanulmány, az pedig, hogy mégis eljutott a demokráciáig, az az FPÖ Reinthallert követő elnökének, Friedrich Peternek köszönhető. Ő volt az az egykoron magasra jutott náci politikus, aki 1970-től pártjával kívülről támogatta a szociáldemokrata Bruno Kreisky kisebbségi kormányát.

Az egyelőre nyersnek mondott tanulmány nem megy az FPÖ és a szélsőséges Burschenschaft kapcsolatainak mélyére, (a kifogás az, hogy a diákszervezet magánjogi alapokon áll), az utóbbi években keletkezett együttműködést az idegenellenes, úgynevezett identitásosokkal pedig nem is említi. A párt elnöke, Norbert Hofer szerint - aki távol tartotta magát a hétfői bemutatótól - a „nagy mű” többek között azért szenved késedelmet, mert az antiszemitizmusról, a restitúcióról, az Izraelhez kapcsolódó viszonyról szóló munkákat lektoráltatni akarják egy izraeli történésszel. (Az egyik osztrák beszámoló kóser pecsétet emleget.) Hofer reménykedve mondta, hogy a teljes tanulmány még a szeptember 29-i előre hozott választások előtt napvilágot lát.