Náci árnyak a múltból

Publikálás dátuma
2019.08.08. 11:00
Anton Reinthaller
Fotó: Weltbild / ÖSTERREICHISCHE NATIONALBIBLIOTHEK
Az Osztrák Szabadságpárt saját múltja újraírásával terelné el a figyelmet arról, hogy mekkora felelősség terheli az országszerte egyre nagyobb gondot jelentő rasszizmus terjedéséért.
Mindössze 32 oldalnyi kivonatot tett hétfőn közzé az állítólag több mint 1000 oldalasra rúgó történelmi elemzésből az osztrák szabadságpárti (FPÖ) történész-bizottság, melynek feladata a párt alakulásának körülményeinek feltárása. A korábban parlamenti alelnöki, és egyetemi tanári tisztséget is betöltött Wilhelm Brauneder áll a szervezet élén, amelynek 16 tagjából, egy szociáldemokrata és egy néppárti szakemberen kívül ma is valamennyien az FPÖ tagjai. Óriási várakozás előzte meg az elemzést, a hegyek vajúdásából azonban egyelőre csak egér született, az is bő másfél év után. Tavaly januárban egy Wiener Neustadt-i, az FPÖ-höz közel álló szélsőséges szövetség, a volt diákokból álló helyi Burschenschaft daloskönyve miatt tört ki botrány, az állítólag senki által nem forgatott írás egyike ugyanis arra biztatta az „öreg németeket, hogy adjanak gázt, hogy elérhessük a hétmilliót”, utalva ezzel arra, hgoy a II. világháborúban meggyilkolt zsidók számát emeljék hatmillióról hétre. Az országosan ismertté vált szöveg akkora felháborodást keltett, hogy az FPÖ vezetői – a többi nagy pártok után évtizedekkel – megígérték, hogy feldolgozzák az 1955-ben alakult pártjuk múltját, s rávilágítanak a mozgalom - soha el nem tűnt – szürke foltjaira. A hétfőn közzétett dokumentum az első olyan hivatalos FPÖ-s jelentés, amely kimondja, hogy a párt soraiban a kezdetektől sokkal nagyobb számban voltak vezető pozícióban egykori nemzeti szocialisták, mint bármely más politikai szervezet esetében. Ilyen vezető náci volt maga az FPÖ első elnöke, Anton Reinthaller, aki 1938-ban belépett az SS-be, a nagy német birodalom parlamenti képviselője és helyettes államtitkára lett. A háború után náci múltja, tevékenysége miatt három évet ült is. Brauneder szerint ezeknek a fasiszta tisztségeknek utóbb semmiféle relevanciájuk nem volt, ezzel azonban a történelmi bizottság számos tagja nem ért egyet. Sőt kimondják, hogy a háború utáni helyzetben tudatosan szerveződött egy a szocialistákon és a kereszténydemokratákon túli harmadik gyűjtőpárt, ez volt a liberálisoktól a nacionalistákig sokakat tömörítő VdU (Függetlenek szövetsége), s ebből formálódott a Szabadságpárt. Abból, hogy az FPÖ gyökerei a nácizmusig nyúlnak vissza, következik a párttal szemben mindmáig meglévő bizalmatlanság, ismeri el valamelyik tanulmány, az pedig, hogy mégis eljutott a demokráciáig, az az FPÖ Reinthallert követő elnökének, Friedrich Peternek köszönhető. Ő volt az az egykoron magasra jutott náci politikus, aki 1970-től pártjával kívülről támogatta a szociáldemokrata Bruno Kreisky kisebbségi kormányát. Az egyelőre nyersnek mondott tanulmány nem megy az FPÖ és a szélsőséges Burschenschaft kapcsolatainak mélyére, (a kifogás az, hogy a diákszervezet magánjogi alapokon áll), az utóbbi években keletkezett együttműködést az idegenellenes, úgynevezett identitásosokkal pedig nem is említi. A párt elnöke, Norbert Hofer szerint - aki távol tartotta magát a hétfői bemutatótól - a „nagy mű” többek között azért szenved késedelmet, mert az antiszemitizmusról, a restitúcióról, az Izraelhez kapcsolódó viszonyról szóló munkákat lektoráltatni akarják egy izraeli történésszel. (Az egyik osztrák beszámoló kóser pecsétet emleget.) Hofer reménykedve mondta, hogy a teljes tanulmány még a szeptember 29-i előre hozott választások előtt napvilágot lát.

Jó munkához idő kell

A tanulmány befejezésének időpontját eddig már 17 alkalommal napolták el. a szerzők most azt ígérték, hogy ez év végéig mindenképpen a nagyközönség elé kerül a mű. A bírálók szerint az 1956-ban, volt nácik által alapított osztrák szélsőjobboldali párt jelenlegi vezetésének célja nem a múlt tisztázása, hanem annak épp az elfedése. .

Luxemburgban legalizálhatják a marihuánát

Publikálás dátuma
2019.08.08. 10:54
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Minden 18 éven felüli lakos legálisan vásárolhat majd, rekreációs célra.
Kábítószertörvényeik enyhítésére szólította uniós szomszédait Luxemburg, amelynek egészségügy-minisztere bejelentette, hogy az ország a marihuána teljes legalizációjára készül – írja a Guardian. „Az elmúlt ötven évben folytatott drogpolitikánk nem működött. A tiltás csak érdekesebbé tette a dolgot a fiatalok számára (…) Remélem, hogy mindannyian nyitottabban állunk majd a kábítószerekhez” –mondta Etienne Schneider a Politiconak.
Két éven belül minden 18 éven felüli luxemburgi állampolgár legálisan vásárolhat majd marihuánát –rekreációs célra.

A kannabisz termelését és terjesztését egy állami kannabisz-ügynökség szabályozná. A turisták kannabiszvásárlására azonban minden bizonnyal vonatkoznak majd bizonyos korlátok, hogy az ország ne váljon a drogturizmus célpontjává.
Szerző

Saját kabinetjében sem bízik Hellász új kormányfője

Publikálás dátuma
2019.08.08. 10:30
Kiriákosz Micotákisz kedvező helyzetben vette át a kormányzást
Fotó: PANAYOTIS TZAMAROS / AFP
Vitatott törvényt szavazott meg kedden este az új görög parlament és még inkább vihart kavarót készül megszavazni csütörtökön.
Az új konzervatív miniszterelnök, Kyriakosz Mitsotakisz kezdeményezésére az athéni törvényhozás kedden arról döntött, hogy felállítanak egy olyan bizottságot, amely a minisztériumok munkáját felügyeli és direkt a kormányfőnek jelent.  Az ellenzék bírálja az ötletet, szerintük egyfajta katonai vezérkarhoz hasonlítható az újonnan létrejövő bizottság, amelyre semmi szükség. Szerintük csak a miniszterelnök hatalmának bebetonozását, valamint a miniszterek autonómiájának korlátozását eredményezi a kontrollcsoport létrehozása. A testület ugyanis azt monitorozza majd, hogy a minisztériumok a tervezett ütemben hajtják végre a feladataikat vagy késnek velük. Mitzotakisz beiktatása óta valóban gyorsított iramban próbálja gyakorlatba ültetni választási ígéreteit, de a bizottság felállítása így is eléggé szokatlan, hiszen saját kabinetje munkáját felügyelteti. Csütörtökön a parlament elé kerül az a törvénytervezet, amely engedélyezné a rendőrség behatolását az egyetemi kampuszokba az egyetem és a diáktanácsok engedélye nélkül is olyan esetekben, amikor bűnözőket követnek vagy ha a létesítmények belül lázadás tör ki. A módosítást azzal indokolják, hogy jelenleg a kampuszok különleges státusával visszaélnek mind a bűnözői, mind az anarchista csoportok. Radikális formációk máris jelezték, tiltakozni fognak a törvénymódosítás ellen, ugyanis a jelenlegi szabályozás még az ókorban gyökerezik, a szólásszabadság és az ingyenes oktatás garanciájaként. A helyzettel valóban sokszor visszaéltek bűnözői csoportok és baloldali anarchisták is. Ez a törvény is minden bizonnyal átmegy a parlamenten, ahol Mitsotakisz pártja, az Új Demokrácia abszolút többséget szerzett a júliusi elején megrendezett parlamenti választásokon. A kabinet első négy hetében leginkább arra törekedett, hogy leépítse a miniszterelnök által a kampányban is sokat bírált túlzott bürokráciát, és mint fogalmazott a Mitsotakisz, „felelősebbé tegye azt”. A kormányfő szerint eddig a bürokrácia akadályozta a törvényhozás hatékonyságát is. Ámbár, ha az új kormány további leépítéseket hajt végre a közszférában, akkor a tűzzel játszik, hiszen Görögország lakossága az elmúlt tíz évben megszorítások sorozatát élte át, számos leépítéssel. A görög közszféra aránya az EU középmezőnyében van a maga 17,1 százalékával (Magyarország ebben éllovas, 23,4 százalékkal). Mitsotakisz és az Új Demokrácia viszonylag kedvező körülmények között vette át a kormányzást Alekszisz Ciprásztól és a Szirízától. A radikális baloldali volt miniszterelnök épp tavaly augusztusban jelentette be, hogy a Görögországnak minden oka megvan rá, hogy jobb napokban reménykedjen, miután sikeresen befejezte az utolsó segélyprogramját, amelyben 2015 augusztusában állapodott meg a hitelezőkkel, hogy kikerüljön az adósságválságból. "A recesszió, a megszorítás és a társadalmi pusztítás programjainak ideje végre véget ért” - örvendezett Ciprász, akinek azonban meg kellett fizetnie a kormánya által végrehajtott megszorításoknak az árát az idei választásokon.
Szerző