Mindössze 32 oldalnyi kivonatot tett hétfőn közzé az állítólag több mint 1000 oldalasra rúgó történelmi elemzésből az osztrák szabadságpárti (FPÖ) történész-bizottság, melynek feladata a párt alakulásának körülményeinek feltárása. A korábban parlamenti alelnöki, és egyetemi tanári tisztséget is betöltött Wilhelm Brauneder áll a szervezet élén, amelynek 16 tagjából, egy szociáldemokrata és egy néppárti szakemberen kívül ma is valamennyien az FPÖ tagjai. Óriási várakozás előzte meg az elemzést, a hegyek vajúdásából azonban egyelőre csak egér született, az is bő másfél év után.
Tavaly januárban egy Wiener Neustadt-i, az FPÖ-höz közel álló szélsőséges szövetség, a volt diákokból álló helyi Burschenschaft daloskönyve miatt tört ki botrány, az állítólag senki által nem forgatott írás egyike ugyanis arra biztatta az „öreg németeket, hogy adjanak gázt, hogy elérhessük a hétmilliót”, utalva ezzel arra, hgoy a II. világháborúban meggyilkolt zsidók számát emeljék hatmillióról hétre. Az országosan ismertté vált szöveg akkora felháborodást keltett, hogy az FPÖ vezetői – a többi nagy pártok után évtizedekkel – megígérték, hogy feldolgozzák az 1955-ben alakult pártjuk múltját, s rávilágítanak a mozgalom - soha el nem tűnt – szürke foltjaira.
A hétfőn közzétett dokumentum az első olyan hivatalos FPÖ-s jelentés, amely kimondja, hogy a párt soraiban a kezdetektől sokkal nagyobb számban voltak vezető pozícióban egykori nemzeti szocialisták, mint bármely más politikai szervezet esetében. Ilyen vezető náci volt maga az FPÖ első elnöke, Anton Reinthaller, aki 1938-ban belépett az SS-be, a nagy német birodalom parlamenti képviselője és helyettes államtitkára lett. A háború után náci múltja, tevékenysége miatt három évet ült is. Brauneder szerint ezeknek a fasiszta tisztségeknek utóbb semmiféle relevanciájuk nem volt, ezzel azonban a történelmi bizottság számos tagja nem ért egyet.
Sőt kimondják, hogy a háború utáni helyzetben tudatosan szerveződött egy a szocialistákon és a kereszténydemokratákon túli harmadik gyűjtőpárt, ez volt a liberálisoktól a nacionalistákig sokakat tömörítő VdU (Függetlenek szövetsége), s ebből formálódott a Szabadságpárt. Abból, hogy az FPÖ gyökerei a nácizmusig nyúlnak vissza, következik a párttal szemben mindmáig meglévő bizalmatlanság, ismeri el valamelyik tanulmány, az pedig, hogy mégis eljutott a demokráciáig, az az FPÖ Reinthallert követő elnökének, Friedrich Peternek köszönhető. Ő volt az az egykoron magasra jutott náci politikus, aki 1970-től pártjával kívülről támogatta a szociáldemokrata Bruno Kreisky kisebbségi kormányát.
Az egyelőre nyersnek mondott tanulmány nem megy az FPÖ és a szélsőséges Burschenschaft kapcsolatainak mélyére, (a kifogás az, hogy a diákszervezet magánjogi alapokon áll), az utóbbi években keletkezett együttműködést az idegenellenes, úgynevezett identitásosokkal pedig nem is említi. A párt elnöke, Norbert Hofer szerint - aki távol tartotta magát a hétfői bemutatótól - a „nagy mű” többek között azért szenved késedelmet, mert az antiszemitizmusról, a restitúcióról, az Izraelhez kapcsolódó viszonyról szóló munkákat lektoráltatni akarják egy izraeli történésszel. (Az egyik osztrák beszámoló kóser pecsétet emleget.) Hofer reménykedve mondta, hogy a teljes tanulmány még a szeptember 29-i előre hozott választások előtt napvilágot lát.
