Minden eddiginél melegebb a nyár Alaszkában

Publikálás dátuma
2019.08.08. 10:21

Fotó: Sylvain Cordier / Biosphoto
A megszokottnál három fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet júliusban.
Az eddigi legmelegebb hónapot mérték júliusban Alaszkában az időjárási feljegyzések kezdete óta. A 14,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet három fokkal volt magasabb az ilyenkor megszokottnál - közölte szerdán az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Intézet (NOAA). Az adatok megerősítik kutatók korábbi méréseit arról, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt a leggyorsabban az Északi-sarkvidék és térsége melegszik, kétszer gyorsabban a globális átlagnál. A NOAA adati szerint az Egyesült Államok többi szövetségi tagállamában a július átlaghőmérséklet 23,6 Celsius-fok volt, ami megegyezik 1917 júliusának átlaghőmérsékletével. A feljegyzések 125 éves történetében ez csak a 27. legmelegebb július volt. Nagy problémát jelentettek azonban az áradások, amelyeket a Barry hurrikán okozott Louisianában és Arkansas-ban. A júliusi csapadékmennyiség átlagközeli volt ugyan, de a 2018 augusztusa és 2019 júliusa közötti éves csapadékmennyiség a legtöbb volt a feljegyzések kezdete óta. A havi átlagos csapadékmennyiség 95,8 centiméter volt, ami 19,7 centiméterrel haladta meg az átlagot.
Szerző
Frissítve: 2019.08.08. 15:24

Gigantikus őspapagáj maradványaira bukkantak Új-Zélandon

Publikálás dátuma
2019.08.07. 09:57

Fotó: BRIAN CHOO / AFP
Máshol is alkotott nagy madárfajokat az evolúció, de óriási kihalt papagájt eddig még nem találtak a kutatók.
A maradványokat ausztrál és új-zélandi paleontológusok fedezték fel az Új-Zéland déli részén lévő Saintz Bathans közelében zajló ásatáson, ahol 16-19 millió éves fosszíliákat találtak. A szakértők becslései szerint az állat egyméteres és hét kilogrammos lehetett, tehát kétszer olyan nehéz, mint a ma még létező, de erősen veszélyeztetett új-zélandi nagymadár, a kakapó. Az ismeretlen óriáspapagáj a Heracles inexpectatus nevet kapta. Nevének első tagja a görög mitológiai alakra, Héraklészre, második tagja pedig a felfedezés váratlanságára utal.
Új-Zélandon egykor többféle óriásmadár élt, köztük a 3,5 méteresre is megnövő, kilenc fajt magába foglaló moák családja, és a három méteres fesztávolságú sasok. Az evolúció más szigeteken is nagy madárfajokat "alkotott", ilyen volt például Mauritiuson a dodó és a Rodrigues-szigeti galamb vagy remetegalamb. Eddig azonban még nem találtak óriási kihalt papagájt - mondta Trevor Worthy, az ausztrál Flinders Egyetem kutatója.

50 millió év alatt heverheti ki az ember okozta károkat az új-zélandi madárvilág

Egy nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban azt írta, olyan mértékben pusztította el az ember a madárvilágot, hogy regenerálódásához, kifejlődéséhez annál is több idő - akár 50 millió év  - kellene, mint amennyi ideje létezik az emberiség.
Nagyjából 700 évvel ezelőtti, Új-Zélandra érkezése után az ember és a magával hozott állatok pusztító kihalási hullámot idéztek elő a helyi madárvilágban. Több mint 70 madárfaj tűnt el - közölte a berlini Természettudományi Múzeum, ahol a tanulmány egyik társszerzője, Luis Valente végez kutatásokat.
A madárvédelmi erőfeszítések ellenére a még meglévő fajok 30 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. A kakapó például néhány éve csaknem kihalt, mivel veszélyeztetik a patkányok, nyestek, vadászgörények, macskák és más, az ember által behozott állatok. A kakapók az erdők talajszintjén élnek, ott rakják le tojásaikat is, és semmilyen védekezési stratégiával nem rendelkeznek. Mivel a szigeteken eredetileg a denevéreken kívül nem éltek emlősök, a madaraknak nem kellett ilyesfajta ellenségre számítaniuk. Sok itt élő madár ezért röpképtelen, nagy, viselkedése főként "naiv", így viszonylag könnyű prédának számítanak - írják a szakértők. A behurcolt állatfajokon kívül a vadászat és a megváltozott földhasználat is hátrányukra vált.
 A kutatók elemezték az új-zélandi kihalt és még élő madarak genetikai és fosszilis adatait. Ezután számítógépes szimulációk segítségével meghatározták, milyen sokáig tartana, míg a szigeteken az evolúció révén újra létrejönne az elveszett sokszínűség.
"Ha azok a fajok, amelyek jelenleg a potenciálisan veszélyeztetett kategóriába tartoznak, szintén kihalnának, további tízmillió évre lenne szükség"

- közölte a berlini Természettudományi Múzeum.

Mivel Új-Zélandot szigetek alkotják, amelyeken a növények és állatok a világ többi részétől elzártan, zavartalanul fejlődhettek, különleges madarak otthonává vált. Ilyen például címerállata, a röpképtelen, éjszaka aktív kiwi.
Szerző

Tojást rakott a debreceni állatkert gekkója

Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:10

Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
A gekkóbébik körülbelül két hónap múlva kelnek ki.
Jól bizonyítja, hogy a gekkók jól érzik magukat a debreceni állatkertben, hogy a nyáron érkezett toke gekkó nőstény (Gekko gecko) két tojást rakott – írta az intézmény Facebook-oldalán. A gekkóbébik kikelése 55-65 nap múlva várható; a kicsik csupán 5-6 cm hosszúak lesznek, de a szüleik miniatűr másai.
A legnagyobb termetű gekkófaj nevét a párzáskor jellegzetes „toke” hangot adó hím után kapta. A nagyerdei példány különlegessége, hogy duplafarkú. Tojásaikat párosával rakják: sziklafalakra tapasztva vagy fák üregeibe, egy szezonban akár 3-4 alkalommal. A jellegzetes, szürkés alapon vöröses, rozsdabarna foltokkal tarkított toke gekkó Délkelet-Ázsia esőerdeiben őshonos, ahol éjszakai életmódot folytat. 
Eredeti élőhelyén különösen az urbanizáció, valamint a túlzott vadászat veszélyezteti, mivel nyelvüknek és belső szerveiknek természetfeletti gyógyítóerőt tulajdonítanak. Így a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
Szerző