Cigány vagy? Pedig olyan jó fej vagy!

A Dikh Tv, az első magyarországi roma televízió ismertsége néhány héttel ezelőttig annak ellenére szórványos volt, hogy Facebook-közvetítéseiket ezrek követték, és a YouTube-csatornájukra feltöltött Minden álmod című sorozat egyes epizódjai milliós nézettséget értek el. Óriásplakátokról tudni, a tematikus program szeptembertől szintet lép, bekerül a kábelszolgáltatók programjába. A Dikh – jelentése: nézd – szeptemberi adásainak felvételén jártunk.

Kispesti lakótelep, végeláthatatlan toronyépületek, mellettük szolgáltatóház ökölvívó- és birkózóteremmel, a szomszédból cigányzene hallik. A helyi kisebbségi önkormányzat összes termeiben tévéfelvételt tartanak. Dél van. Kemény munka folyik, a tánctanítós műsor felvétele, órák óta. A légkondi nem bír a hőséggel, de a résztvevők fegyelmezettek. Két részt rögzítenek. „Hogyan? Nem indultak el a gépek?” – kap a füleséhez az egyik operatőr, mintha át tudna nyúlni a kábeleken, egészen a közvetítőkocsiban ülő rendezőig, aki felelős a malőrért. Rájika és Zsaklin, akik épp a fotelbe huppannának, riadtan fordulnak vissza. Armando, az operatőr elneveti magát: csak viccelt. Elkezdődhet az átállás a Báró Show felvételére. „Munka az, amit nincs kedvem megcsinálni?” – kérdezi finom humorral Armando, elnézve, amint kollégája egy hatalmas díszlet-kocsikereket görget el a kamerák útjából.

A román szál

A Dikh Tv stúdiója nagyot változott az elmúlt hónapokban. A négyéves kezdeményezés, amely a nyár elejéig amatőr üzemmódban, önkéntesekkel működött, valódi vállalkozás lett. Megalakult az Első Roma Média Kft., a produkcióba beszállt Radu Morar román-magyar médiatulajdonos Tematic Media Group Kft.-je. Hozta a professziót, míg a cigány tévések hozzák önmagukat. Zenéiket, táncaikat, konyhakultúrájukat, életszeretetüket. (Morar, aki anyagi ágon magyar, 26 éve él Magyarországon, volt távírász, postás, és számos véletlennek köszönheti, hogy médiatulajdonos lett – róla talán majd egy másik alkalommal írunk.)

Balogh Elek alapító, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke azért döntött annak idején a szórakoztató-kulturális program életre hívása mellett, mert megunta, hogy a média kizárólag rossz híreket sugároz róluk. Annyi érték, szín, élet van bennük, elég a lehangolásból. Nem is igazán sikerül vele szociológiai tónusban beszélgetnünk, nem érdekli az aktuálpolitika, de a rasszizmussal azért torkig van. Toroczkai László (Mi Hazánk Mozgalom) verte ki nála a biztosítékot, mert a szélsőjobbos polgármester magyarellenességet orrontott a Dikh Tv előretörésében, a román szálban, országos plakátkampányában. Sőt a tévével semmilyen kapcsolatot nem ápoló Kamarás István szeparatista törekvéseit is belevizionálta a történetbe, miszerint a cigányok önálló tartományt akarnak Magyarországon.

„Ilyen beteges gondolkodású egyének mindig lesznek” – mondja egykedvűen Balogh Elek. Arra a kérdésre, hogy egy kávé mellett azért megmutatná-e a szélsőséges politikusnak a stúdiót, hátha az ismeretség lebontja az ellenérzést, az alapító igazgató lakonikusan rázza a fejét. „Egy Toroczkai-féle emberrel nincs semmi dolgunk – mondja. – Békében szeretnénk élni, és ezt akkor tudjuk megtenni, ha megmutatjuk magunkat és elfogadnak. Sokan mondják a nem romák közül, hogy a műsoraink révén közelebb kerültek a cigánysághoz, és számunkra ez a siker.”

Balogh Elek a nagyecsedi cigánytelepen született, Szabolcsban. Csaknem harminc éve jött a fővárosba, tizenöt évesen pamutgyárban kezdett dolgozni. Negyvennégy volt, amikor „letette az érettségit”. A jó példában hisz. Ha egy roma gyerek azt látja, lopnak, csalnak, hazudnak a szülei, akkor nagy eséllyel ő sem lesz másmilyen, de – teszi hozzá – „nincs beoltva a rossz példa ellen” egy rasszista szülő gyereke sem.

Amikor a stúdióban dolgozók jó hangulatú, figyelmes munkáját említem, az igazgató csodálkozik: miért lenne ez másként? – „A cigányok vendégszeretők, kedvesek. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük egymást” – mondja.

Lovári mint anyanyelv

A Dikh Tv göröngyös utat járt be. Leszámítva a kispesti önkormányzatot, soha sehonnan, semmilyen segítséget nem kaptak, se az Országos Roma Önkormányzattól, se a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központtól. Maguk tanultak meg mindent, önerőből, lelkesedésből. Amatőr, kezdetleges körülményeiket, technikáikat apránként javítgatták. „Mára eljutottunk oda, hogy főként a Minden álmod sorozatnak köszönhetően vannak kis sztárjaink, s akármerre járunk, az emberek szeretnek minket, fotózkodnak velünk.”

Az év elején úgy érezték, már nem tudják átlépni az árnyékukat, a pénztelenség, az amatörizmus korlátokat szab nekik, így megkeresték a Sláger Tv-t és a Sláger FM-et is működtető TMG tulajdonosát, Radu Morart, aki fogadta őket, és üzletet kötött velük. Nyár elején szinte a nulláról kezdték meg a technikai képzéseket, operatőröket tanítottak be, világítást telepítettek – meséli a közvetítőkocsi műszaki vezetője, Urkom Ferenc képmérnök, rendező, aki több mint harminc éve kezdte a szakmát a Magyar Televízióban. A hatkamerás közvetítőkocsival bajnoki meccseket és horgászversenyeket is képesek szerkeszteni és élőben adásba adni, nemzetközi sztenderdek szerint (a Fishing and Hunting a TMG egyik saját csatornája az említett Sláger Tv mellett).

A fentebb már szerepelt Sztojka Armando az egyik operatőrtanonc. Budapesten született, Esztergomban él édesanyjával, bátyja most végzett a műegyetemen. Zenél, szerepel a Minden álmodban, de szeptembertől műsort is vezet majd, a lovári nyelvoktató-sorozat házigazdája lesz.

A műsor végigköveti egy-egy napját, élethelyzetek párbeszédeivel teszik fiatalos lendületűvé az adást, amit feliratoznak. Armando, ahogy meséli, előbb beszélt a világszerte ismert, de mára kevesek által használt lováriul, mint magyarul. Utóbbit az óvodában tanulta meg.

A zenészkarriert tervező sokoldalú fiatalembert a sorozat révén egyre többször ismerik meg az utcán. A kirekesztésről is van véleménye, korán megismerkedett vele. „Te tényleg cigány vagy? Pedig olyan jó fej vagy! Ezt mondták, amikor egyszer iskolát váltottam, és megismertek. Előítéletekkel élünk, pedig mindannyian egyenlőek vagyunk, Isten teremtményei” – mondja Armando. Aki keresztény gyülekezetbe jár, vallásosságban nőtt fel, de a hitélet a személyes választása volt. Nem vallásos, javít ki, hanem hívő. Ez különbség, magyarázza, és mint tudjuk, jól tudja.

Időközben Varga Erzsébet és kislánya, a 11 esztendős Zsaklin a táncoktatás fáradalmait piheni ki. Erzsébetet Rájikaként szólítja mindenki, ez Hercegnőt jelent. A feltűnően szép cigány lányoknak adják ezt a nevet, ami valójában – amint egy kis nyelvészeti képzés után megtudom – úrinőt jelent. A műkörmös Rájikának van táncos múltja, hat éve szerepelt a Novák Péter által rendezett és Farkas Zsolt által koreografált Gipsy Mirage táncshow-ban.

Romák kettős pántban

A táncosokat Balogh Fruzsina szerkesztő látja el tanácsokkal. A gyermekműsort is vezető hölgy alapító tag, kisebbségi képviselő. Korábban a cigány kultúra terjesztését segítő érzékenyítő programokban vett részt, oktatási intézményekbe vitték el táncaikat, zenéiket, történeteiket. Fruzsina úgy látja, sok tévhit él az emberekben a cigánysággal kapcsolatban, és ezeket szeretnénk megváltoztatni. Mert a cigányok nem ilyenek.

„Nem ilyenek, de milyenek a cigányok?” – teszem föl a leglehetetlenebb kérdést. „Hát színesek – kapom a kézenfekvő választ. – Képesek ugyanolyan eredményre, mint bárki más. Sok tanodában jártunk, és azt láttuk, a képzett, dolgos emberek gyerekei semmiben sem különböznek a nem romák gyerekeitől. Az eredmény, a tehetség, a kreativitás nem bőrszíntől függ – mondja lelkesen, s én ugyanígy hallgatom.

– A cigányok – térünk vissza a másság-milyenség kérdéshez – erősen hagyománytisztelők. A fiatalok nagy része jobban ragaszkodik a tradíciókhoz, mint a nem romák. Sokan tartják, hogy egy lánynak a házasságig kell őriznie a szüzességét. Persze nem mindenki, hiszen mi is asszimilálódunk, emancipálódunk. Integrálódunk, és ez teljesen természetes, de közben meg kell őriznünk több száz éves sajátosságainkat. Már én sem hordok mindig térd alattig érő, hosszú szoknyát, de ha vigasztalót, keresztelőt tartunk vagy temetést, biztosan nem megyek anélkül. Kettős pántot viselünk – így mondjuk. Két identitásunk van, a magyar és a cigány. Magyar cigányok vagyunk.”

Fruzsina készül a szeptemberi műsortervre, ahol roma celebek gyermekeit is bevonja majd az adásokba. Talán Báró – Schull – Zoltán fiát és lányát is. A dalszerző-szövegíró előadóművész a Báró Show-val az egyik legnézettebb műsort vezeti, s bár éreztem, hogy nem akárki, nem hallottam hírét. Molnár Ferenc Caramel mindenesetre igen, beszélgetésünk közben hívta telefonon. Gáspár Lacival is dolgozott. A családjában a prímás és a dzsesszista egyaránt megtalálható, de testvérei közül senkinek sem adatott muzikalitás. Autodidakta módon tanult minden hangszeren. Olyan ember, akit ha bármilyen hangszerrel bezárnak egy szobába, egy óra alatt megtanul játszani rajta, mondja.

Báró a népszerű Fekete Vonatban kezdett zenélni, szerepelt a 2011-es Megasztárban a Street formációval Burai Krisztián, Batka Igni és Kunu Márió mellett. Báró németországi cigány család leszármazottja. „Migráns vagyok – mosolyog. – Dédapámék jöttek Magyarországra, de időközben rajtam kívül szinte mindenki visszament, én itt vagyok otthon.”

Te del o Del

A jelenleg nagyjából tíz embernek munkát adó Dikh Tv folyamatosan keresi a tehetségeket, a héten videovágó főállást hirdettek. Híreiket ezrek figyelik, repkednek a szívecskék, a lájkok. Sokak mellett Setét Jenő polgárjogi aktivista is a támogatók között van, mint a szélsőjobbos affér után írta: „mindig is gondoltuk, tudtuk és mondtuk, hogy kellene egy tv-csatorna. Még EU-s projekt is épült egy ilyen előkészítésére, majd nem lett belőle semmi. És akkor jött a Facebook, és a Balogh Elek, aki megcsinálta azt, amit a kormányok és a projektek nem csináltak meg! Csinált egy roma csatornát lelkesedésből. Azt is mondhatnám, hogy hősiesen… Te del o Del.”

Adjon Isten.