Új selyemmajomfajt találtak Brazíliában, de már veszélyben is van

Publikálás dátuma
2019.08.09. 18:18
Illusztráció
Fotó: Alexei Danichev/Sputnik / AFP
Az erdőírtás fenyegeti az észak-brazíliai Pará államban felfedezett különleges, fehérfarkú Mico mundurukunak nevezett, apró majomfaj túlélését.
A Mico mundurukura keresztelt új faj, amely a térségben élő munduruku törzsről kapta a nevét, az Amazonas-medence azon területén él, ahol nagymértékű illegális fakitermelés és mezőgazdasági terjeszkedés folyik - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók szerint az állatok az infrastrukturális beruházások: az út- és erőműépítések miatt is egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyükről.
A majom felfedezésének helyszíne alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a faj egy nagyjából 55 ezer négyzetkilométernyi területen él Pará állam délnyugati részén. Az amazóniai selyemmajmok többségétől eltérően a Mico mundurukunak nem fekete, hanem fehér farka van, amely egyből szemet szúrt a brazíliai Nemzeti Amazóniai Kutatóközpontnál dolgozó Rodrigo Costa Araújónak. "Csaknem hét napon át hajóztunk a Tapajós folyón, mire elértünk arra a helyre, ahol felfedeztem az új fajt. Amikor először megláttam a távcsövön keresztül a selyemmajmokat, nagyon izgatott lettem, mivel a fehér farok nagyon szokatlan tulajdonság az újvilági trópusok főemlőseinek körében" - mondta a szakember. A Mico mundurukunak fehér lába, keze és alkarja van, a hátrésze és a könyöke bézses-sárgás színű.
Szerző

Szerencsés óriáspanda-ikrek születtek egy belgiumi vadállatparkban

Publikálás dátuma
2019.08.09. 15:02

Fotó: AFP
A kölykök csütörtökön, az év nyolcadik hónapjának nyolcadik napján születtek. A nyolcas szám szerencsét hoz a kínai kultúrában.
Óriáspanda-ikrek születettek a belgiumi Pairi Daiza vadállatparkban, ez a második alkalom, hogy a Kínából 2014-ben érkezett nőstény, Hao Hao kölyköt hozott világra.  Az ikrek csütörtökön születettek, az év nyolcadik hónapjának nyolcadik napján - közölte az intézmény, emlékeztetve arra, hogy a nyolcas szám szerencsét hoz a kínai kultúrában.
Hao Hao és társa, Hszing Huj 2014-ben az óriáspanda-kutatóprogram keretében érkezett a belgiumi Brugulette-ben lévő állatparkba a csengtui óriáspanda-központból. Haonak 2016-ben már született kölyke, Tien Pao. 
A külföldön született kölyköket a kölcsönszerződés értelmében két-három éven belül Kínába szállítják. Az illetékesek tájékoztatása szerint a mai napig már 11 fogságban született óriáspandát vezettek vissza a vadonba Kínában, közülük kilenc még mindig él. 
Az óriáspanda a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, vadon mintegy kétezer él főként Sanszi és Szecsuán kínai tartományok területén. Fogságban világszerte tavaly 548 példány él.
Szerző

ENSZ: A klímaválság után élelmiszerválság is jöhet

Publikálás dátuma
2019.08.09. 15:01

Fotó: MICHAEL PORTILLO / AFP
A kutatók megoldási javaslatokkal is előálltak a katasztrófa elkerüléséhez.
ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), legújabb jelentéséből, amelyet 107 kutató készített, az derül ki, hogy a klímaválság után jöhet élelmiszerválság is jöhet. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke arra kiemelte, a magyar termőföldek már akkor sem voltak képesek ellátni a magyar piac igényeit –  írja az ATV. A jelentés kitér arra, hogy az ember a Föld, jég által nem borított szárazföldi területeinek, több mint 70 százalékát használja, a megművelhető területek negyedének állapota azonban romlott az emberi tevékenység miatt. A drasztikus mértékű talajerózió pedig a klímaváltozás következményeivel együtt már az élelmiszerellátásra is veszélyes. Ez utóbbihoz ugyanis továbbra is elengedhetetlen lenne a termékeny talaj. A mezőgazdaság egyébként az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó a világon, az összes szénkibocsátás 23 százalékáért felel.  A szakemberek konkrét javaslatokat is megfogalmaztak:
  • egyrészt a mezőgazdaság földhasználatot kellene megváltoztatni
  • valamint arra kellene rávenni az embereket, hogy kevesebb húst fogyasszanak, kiváltképp olyat, ami kérődzőktől származik, azok ugyanis szintén hozzájárulnak a metánkibocsátáshoz.
  • ezen felül pedig átszoktatni az emberiséget a kevésbé intenzív földhasználatot igénylő növényi termékekre.
Ürge-Vorsatz szerint már akár egy-két évtizedes távlatban is megtörténhet, hogy hazánk egyre kevesebbet fog tudni termelni a saját élelmiszerszükségletéből. A probléma tehát az, amikor egy ország a saját élelmiszereit sem tudja megtermelni, importra szorul, ami pedig összességében élelmiszer árrobbanást eredményezhet.
Szerző