A légkondicionáló berendezés a meghatározás szerint a beltéri levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását is meghatározott értékeken tartja ezért azonban brutális árat fizethet az emberiség – írta a Qubit.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) légkondicionálás jövőjéről tavaly közzétett globális jelentése szerint a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény, ami
Az előrejelzés szerint a klimatizált épületek száma a jelenlegi 1,6 milliárdról 2050-re 5,6 milliárdra emelkedhet, a hűtéshez felhasznált elektromos energiából pedig 140 százalékkal többre lesz szükség, mint ma. A jelenleg egymilliárd tonnás éves szén-dioxid-kibocsátás is minimum megduplázódik – a növekedést némileg lassítja a napenergiát hasznosító légkondik üzemeltetése.
A jelenleg világszerte működő mintegy 3,4 milliárd berendezés felelős a világ áramfogyasztásának 9 százalékáért, nagyjából évi 2000 terawattórányit tekerve a globális villanyórán. Az energetikai szakértők szerint 2050-re már a Föld áramfelhasználásának 12,7 százaléka szolgálhatja a légkondicionálást – hacsak addigra nem váltja le a mai klímákat egy minden szempontból hatékonyabb technológia.
Az IEA szerint az európai és japán háztartásokban, köz- és magánintézményekben újonnan beszerelt klímák már most is negyedével kevesebb árammal produkálják ugyanazt a hűtési teljesítményt, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában és Indiában piacra kerülő berendezések, csakhogy az energiatakarékosabb készülékekkel hűtő országok csupán 15 százalékát birtokolják a világon működő légkondiknak.
Az USA-ban és Japánban a háztartások több mint 90 százalékát hűtik, Kína pedig már a 60 százalékos klimatizáltságnál jár, míg a leginkább felforrósodó Indiában alig ötszázalékos a penetráció a háztartásokban. A Nature Communications júniusban publikálta azt a tanulmányt, amely szerint 2050-re a jelenleg alig 30 millió készüléket használó Indiában is meghaladhatja az egymilliárdot légkondicionáló berendezések száma, ráadásul az energiazabáló, de olcsó, a nyugati belterekben már nem kívánatos technológiát képviselő fajtákból.
A jelek szerint a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A New Castle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy a városok mára állandósult forrósága egyre csak növekszik, ezáltal még az eddig gondoltnál is szélsőségesebbé válik a globális időjárás a 21. század második felében. A környezetváltozási kutatásokra szakosodott Environmental Research Letters folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint 2050-től még inkább fokozódnak a városokat sújtó hőhullámok: Dél-Európában a gyakoriság, Közép-Európában viszont a hőmérséklet növekszik majd. Nem megy majd ritkaságszámba, hogy a kánikulák idején akár 8-14 fokkal is melegebb legyen a levegő, mint a hőhullámok közötti nyári napokon.
A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára azt is bizonyították, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg.
A nyári melegben a levegőnél 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigeteket is létrehozó berendezések környezetre gyakorolt hatásai rendszerint 24 órán belül érvényesülnek. A hongkongi antropogén hőtöbbletet azonosító tanulmány szerint a nemzetközi kutatások egyértelművé tették, hogy a vidékinél már amúgy is forróbb urbánus levegőt a klímaberendezések még akkor is legalább 1 Celsius-fokkal tovább fűtik, ha a kültéri egységek hőszigetelése tökéletes, és az épületek árnyékolása, átszellőztetése is megfelelő. Amennyiben az épületben nem központi a klíma, hanem több, vagy inkább sok önálló légkondi hűti a belső tereket, akkor a hőtöbblet bőven meghaladhatja a 2-3 fokot is.
A Kaliforniai Egyetem energiakutatásokra specializálódott Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriuma két éve publikálta azt a tanulmányt, amely szerint ki lehet lépni a jelenlegi klímatechnológia ördögi köréből. A kutatók úgy vélik, a berendezések hatékonyságjavításával mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást - olvasható a portálon.
