Ördögi kör: minél többet klímázunk, annál jobban melegszik a Föld

Publikálás dátuma
2019.08.10. 12:12
Klímaberendezések Kínában
Fotó: Zhang wenkui/Imaginechina / AFP
Van, ahol elviselhetetlen lenne az élet klímaberendezés nélkül, és valószínűleg ez egyre inkább így lesz, hiszen gyakoribbnak és tartósabbnak jósolják a hőhullámokat. A légkondik azonban fokozzák a klímaváltozást.
A légkondicionáló berendezés a meghatározás szerint a beltéri levegő hőmérsékletét, nedvességtartalmát, összetételét és nyomását is meghatározott értékeken tartja ezért azonban brutális árat fizethet az emberiség – írta a Qubit
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) légkondicionálás jövőjéről tavaly közzétett globális jelentése szerint a következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény, ami 
elképesztő mértékben fokozza az áramfogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást és nem mellesleg a globális felmelegedést.

Az előrejelzés szerint a klimatizált épületek száma a jelenlegi 1,6 milliárdról 2050-re 5,6 milliárdra emelkedhet, a hűtéshez felhasznált elektromos energiából pedig 140 százalékkal többre lesz szükség, mint ma. A jelenleg egymilliárd tonnás éves szén-dioxid-kibocsátás is minimum megduplázódik – a növekedést némileg lassítja a napenergiát hasznosító légkondik üzemeltetése.
A jelenleg világszerte működő mintegy 3,4 milliárd berendezés felelős a világ áramfogyasztásának 9 százalékáért, nagyjából évi 2000 terawattórányit tekerve a globális villanyórán. Az energetikai szakértők szerint 2050-re már a Föld áramfelhasználásának 12,7 százaléka szolgálhatja a légkondicionálást – hacsak addigra nem váltja le a mai klímákat egy minden szempontból hatékonyabb technológia.
Az IEA szerint az európai és japán háztartásokban, köz- és magánintézményekben újonnan beszerelt klímák már most is negyedével kevesebb árammal produkálják ugyanazt a hűtési teljesítményt, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában és Indiában piacra kerülő berendezések, csakhogy az energiatakarékosabb készülékekkel hűtő országok csupán 15 százalékát birtokolják a világon működő légkondiknak.
Az USA-ban és Japánban a háztartások több mint 90 százalékát hűtik, Kína pedig már a 60 százalékos klimatizáltságnál jár, míg a leginkább felforrósodó Indiában alig ötszázalékos a penetráció a háztartásokban. A Nature Communications júniusban publikálta azt a tanulmányt, amely szerint 2050-re a jelenleg alig 30 millió készüléket használó Indiában is meghaladhatja az egymilliárdot légkondicionáló berendezések száma, ráadásul az energiazabáló, de olcsó, a nyugati belterekben már nem kívánatos technológiát képviselő fajtákból. 
A jelek szerint a városok melegedése a globális ütemnél is gyorsabban zajlik. A New Castle-i Egyetem kutatói Európa 571 városának klímaadatait elemezve jutottak arra, hogy a városok mára állandósult forrósága egyre csak növekszik, ezáltal még az eddig gondoltnál is szélsőségesebbé válik a globális időjárás a 21. század második felében. A környezetváltozási kutatásokra szakosodott Environmental Research Letters folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint 2050-től még inkább fokozódnak a városokat sújtó hőhullámok: Dél-Európában a gyakoriság, Közép-Európában viszont a hőmérséklet növekszik majd. Nem megy majd ritkaságszámba, hogy a kánikulák idején akár 8-14 fokkal is melegebb legyen a levegő, mint a hőhullámok közötti nyári napokon.
A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára azt is bizonyították, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg. 
A nyári melegben a levegőnél 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigeteket is létrehozó berendezések környezetre gyakorolt hatásai rendszerint 24 órán belül érvényesülnek. A hongkongi antropogén hőtöbbletet azonosító tanulmány szerint a nemzetközi kutatások egyértelművé tették, hogy a vidékinél már amúgy is forróbb urbánus levegőt a klímaberendezések még akkor is legalább 1 Celsius-fokkal tovább fűtik, ha a kültéri egységek hőszigetelése tökéletes, és az épületek árnyékolása, átszellőztetése is megfelelő. Amennyiben az épületben nem központi a klíma, hanem több, vagy inkább sok önálló légkondi hűti a belső tereket, akkor a hőtöbblet bőven meghaladhatja a 2-3 fokot is.
A Kaliforniai Egyetem energiakutatásokra specializálódott Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriuma két éve publikálta azt a tanulmányt, amely szerint ki lehet lépni a jelenlegi klímatechnológia ördögi köréből. A kutatók úgy vélik, a berendezések hatékonyságjavításával mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást - olvasható a portálon.
Szerző

Új selyemmajomfajt találtak Brazíliában, de már veszélyben is van

Publikálás dátuma
2019.08.09. 18:18
Illusztráció
Fotó: Alexei Danichev/Sputnik / AFP
Az erdőírtás fenyegeti az észak-brazíliai Pará államban felfedezett különleges, fehérfarkú Mico mundurukunak nevezett, apró majomfaj túlélését.
A Mico mundurukura keresztelt új faj, amely a térségben élő munduruku törzsről kapta a nevét, az Amazonas-medence azon területén él, ahol nagymértékű illegális fakitermelés és mezőgazdasági terjeszkedés folyik - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók szerint az állatok az infrastrukturális beruházások: az út- és erőműépítések miatt is egyre inkább kiszorulnak a természetes élőhelyükről.
A majom felfedezésének helyszíne alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a faj egy nagyjából 55 ezer négyzetkilométernyi területen él Pará állam délnyugati részén. Az amazóniai selyemmajmok többségétől eltérően a Mico mundurukunak nem fekete, hanem fehér farka van, amely egyből szemet szúrt a brazíliai Nemzeti Amazóniai Kutatóközpontnál dolgozó Rodrigo Costa Araújónak. "Csaknem hét napon át hajóztunk a Tapajós folyón, mire elértünk arra a helyre, ahol felfedeztem az új fajt. Amikor először megláttam a távcsövön keresztül a selyemmajmokat, nagyon izgatott lettem, mivel a fehér farok nagyon szokatlan tulajdonság az újvilági trópusok főemlőseinek körében" - mondta a szakember. A Mico mundurukunak fehér lába, keze és alkarja van, a hátrésze és a könyöke bézses-sárgás színű.
Szerző

Szerencsés óriáspanda-ikrek születtek egy belgiumi vadállatparkban

Publikálás dátuma
2019.08.09. 15:02

Fotó: AFP
A kölykök csütörtökön, az év nyolcadik hónapjának nyolcadik napján születtek. A nyolcas szám szerencsét hoz a kínai kultúrában.
Óriáspanda-ikrek születettek a belgiumi Pairi Daiza vadállatparkban, ez a második alkalom, hogy a Kínából 2014-ben érkezett nőstény, Hao Hao kölyköt hozott világra.  Az ikrek csütörtökön születettek, az év nyolcadik hónapjának nyolcadik napján - közölte az intézmény, emlékeztetve arra, hogy a nyolcas szám szerencsét hoz a kínai kultúrában.
Hao Hao és társa, Hszing Huj 2014-ben az óriáspanda-kutatóprogram keretében érkezett a belgiumi Brugulette-ben lévő állatparkba a csengtui óriáspanda-központból. Haonak 2016-ben már született kölyke, Tien Pao. 
A külföldön született kölyköket a kölcsönszerződés értelmében két-három éven belül Kínába szállítják. Az illetékesek tájékoztatása szerint a mai napig már 11 fogságban született óriáspandát vezettek vissza a vadonba Kínában, közülük kilenc még mindig él. 
Az óriáspanda a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, vadon mintegy kétezer él főként Sanszi és Szecsuán kínai tartományok területén. Fogságban világszerte tavaly 548 példány él.
Szerző