A megszokottá vált magyar diplomáciai kardcsörtetés mellett a napokban két új nemzetközi botránnyal öregbítette kies hazánk hírnevét a nemzeti szocialista kabinet, mit is beszélek, a keresztény szabadság rendszerének kormánya. A nemzedéki küldetéssel megáldott illiberális politika két ügyben is szembetalálta magát a liberális internacionalizmussal. Mindkét esetben egy amerikai székhelyű multinacionális vállalat jött szembe a Második Selyemúton, s a liberális korszellemmel való küzdelem jegyében az egyikkel tenyérbe csaptak és úgy megalkudtak, hogy a közvetítők rögtön milliomossá váltak, míg a másikat némi bojkott-szagú buzizással, vagy szép magyar kifejezéssel, homofób uszítással késztették jobb belátásra.
Igen, a világ vezető szoftver-, illetve üdítőgyártó cége is tudomásul vette a hazai (v)iszonyokat, azt, hogy minálunk "az egyén szabadságára való hivatkozás nem írhatja felül a közösség érdekeit". Ennek jegyében korrumpálta a keresztény szabadság rendszerének kormányát és holdudvarának cégeit a világ vezető szoftvergyártója, s ugyanennek jegyében léptette plakátkampányát második szakaszába a világ vezető üdítőgyártója, lecserélve az azonos nemű párokat az ital palackjaira. (Ahogy a "vörös csillagos" sör ugyancsak multi gyártója is sietve "stratégiai megállapodást" kötött a keresztény szabadság rendszerével: önkényuralmi jelképpel dekorált göngyölegeik másként nem állták volna ki a nemzeti közösség érdekének próbáját.)
Hogy behódoltak-e ezek a cégek, a liberális internacionalizmus képviselő az illiberális újdadaizmusnak, vagy "csak" alkalmazkodtak, azt mindenki eldöntheti vérmérséklete szerint. Ami bizonyos, e multik nem épp a legszebb arcukat mutatták, a keresztény szabadság rendszere viszont mindkét esetben győzött. A szoftvergyártó fizetett a hazai közvetítők helyett is, s mivel konkrét neveket nem mond, sosem derül ki, kiket kentek meg, az üdítős cég pedig épp az alaptörvény házasság fogalmát (egy férfi+egy nő) tanulmányozza.
Ehhez képest egy kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón?