Darabonként tizenhárom milliárdért vehette a luxusrepülőket a HM

Publikálás dátuma
2019.08.12. 06:30
HA-LKX és és 606-os lajstromú gép március 19-én Tel-Avivban
Fotó: Rami Mizrahi / Jetphotos
A kormány következetesen titkolja a honvédségi repülőgép-beszerzések költségeit – ám a Honvédelmi Minisztérium az egyik cégének mérlegében furcsa számokat találtunk.
Az elmúlt két évben a Magyar Honvédség két Airbus 319-es és két Falcon 7X repülőgéppel gazdagodott. Az előbbi gépek 160 személy szállításra alkalmasak, ezért csapatszállító gépeknek nevezik honvédségi berkeken belül, a két Dessault Falcon viszont igazi luxusrepülő: a 12-16 személy utaztatására képes üzleti gép (business jet) akár 11 ezer kilométert repülhet leszállás nélkül, így alkalmas interkontinentális utazások lebonyolításra is. A repülőgépek beszerzésében az a közös, hogy a kormány, illetve a honvédelmi tárca következetesen titkolja, hogy mennyibe került a csapatszállítók és a ”könnyű, többcélú szállító- és futárgép”-nek titulált Falconok beszerzése az adófizetőknek. A két, amúgy használt Falcon kalandos úton került Magyarországra: az első tavaly augusztusban szállt le némileg váratlanul a kecskeméti katonai repülőtéren és viszonylag gyors honosítás után a Magyar Honvédség állományába került. Már ekkor lehet tudni, hogy legalább még egy „futárgép” beszerzését fontolgatja a kormány, mint kiderült a valamikor tavaly ősszel érkezett a Magyarországra és Ferihegyen tárolták. A Zoom.hu derítette ki, hogy a hiányzó üzleti gép a honvédelmi minisztérium egyik cégének a HM EI Zrt. tulajdonában van és polgári gépként vették nyilvántartásba. A gépet idén tavasszal vette át a honvédség, ezért jó eséllyel feltételeztük, hogy a HM EI Zrt tavalyi üzleti beszámolójában a gép vásárlásról részletekkel szolgálnak. Ám a cégbírósághoz benyújtott iratokban egy szó utalás sincs a HA-LKX lajstromjelű gép megvásárlásáról, egyedül a mérlegben találtunk egy 13,7 milliárd forintos tételt – ami az egyik Falcon árára utalhat. Ugyanis a cég által vásárolt áruk készletértéke 2017-ről, 2018 végére 15,5 milliárd forintra emelkedett, ami 13,7 milliárddal magasabb a nyitóállománynál. Az elmúlt években ezen a soron rendre pár száz millió forintnyi készletet számoltak el, így a tíz milliárdot jócskán meghaladó növekedés egyik évről a másikra több, mint figyelemre méltó. A cég üzleti beszámolójából annyi derül ki, hogy a 13,7 milliárd forintos növekedés – amely pontosan megegyezik egy használt Falcon becsült árával - „kereskedelmi áruügylet” következménye. Az HM EI Zrt. beszámolójáról illetve az árukészlet 13,7 milliárd forintos növekedéséről megkérdeztük a tulajdonos Honvédelmi Minisztériumot, ám az árra adott becslésünket sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandóak, a válaszukat a szokásos kincstári indoklással látták el, hogy a – semmilyen honvédségi képességgel nem rendelkező - polgári rendeltetésű „repülőgép beszerzéséről és a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megvalósításáról a Kormány minősített határozatokban döntött, és biztosította a beszerzéshez szükséges forrásokat is. Így az ön által kérdezett adatok nem nyilvánosak.”    HM EI Zrt. a honvédelmi tárca sötét lovaként is szokták emlegetni katonai berkekben, fő rendeltetése a HM laktanyák, épületek üzemeltetése, őrzése, ám ez a bevételek 48 százalékát teszi ki. A társaság saját tőkéje 11,7 milliárd forint, amihez e már a tavalyi 900 milliós nyereségét is hozzárendelték. Ezen túl IT szolgáltatásokat nyújt a honvédelmi szerveknek, de aktív részt kíván kihasítani a hazai védelmi ipar fejlesztésből is – olvasható a cég beszámolójában. A cég tavaly 64 milliárd forintos bevétel mellett egy milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el.   

A külügy és Áder használja a "futárgépeket"

A HM nemcsak a gépek vételáráról, hanem azok használatáról sem közöl információkat, ám azt lehet tudni, hogy a kormánytagok előszeretettel ezekkel a kis gépekkel repülnek. Az elmúlt egy hónapban – nyilvánosan elérhető repülőkövető adatbázisok szerint - a gépek a hazai gyakorlórepüléseken túl Európa több nagyvárosa (Brüsszel, München, Párizs, Trieszt) mellett az USA-t is felkeresték, a célok között viszont alig szerepeltek olyan városok, ahol Magyar Honvédség csapatai teljesítenek szolgálatot. A kevés kivételek egyike, amikor a MH vezetése meglátogatta a Litvániában szolgáló magyar vadászrepülőket július közepén, illetve amikor Benkő Tibor, honvédelmi miniszter Londonba repült, hogy aláírjon egy együttműködési megállapodást brit kollégájával. Szijjártó Péter is előszeretettel használja a „futárgépeket” az elmúlt egy hónapban kanadai Vancouverbe, Zágrábba és a grúz Batumiba is elrepült, míg Áder János Belgrádba utazott a futárgéppel.  

Szerző
Frissítve: 2019.08.12. 07:33

Függőben Bige László kénsavgyára

Publikálás dátuma
2019.08.11. 17:39

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A cég szűkszavúan csak annyit mond, hogy folyamatosan egyeztet a hatóságokkal.
A Bige Holding nem kért sürgős döntést kénsavgyára felfüggesztése ügyében a másodfokú bíróságtól – tudtuk meg az illetékes Fővárosi Törvényszéken. Ez azt jelenti, hogy az ítélkezési szünet augusztus 20-i vége előtt már nem helyezhetik ideiglenesen hatályon kívül a katasztrófavédelem nagy vitát kiváltó döntését. Igaz, ez esetben nem is a Bige Holdingnak áll a zászló, hisz az első fokon döntő Debreceni Törvényszék eme ügyben a hatóságnak adott igazat. A Bige Holding szolnoki kénsav- és kriolitgyára működési tilalmáról kiadott hatósági határozat kapcsán ugyanakkor nemrég a Fővárosi Törvényszék éppenséggel a cégnek kedvező, jogerős végzést hozott. Eszerint a két üzem a per alatt is üzemelhet. Tekintve ugyanakkor, hogy a kénsavgyár felfüggesztéséről szóló másik határozat köztes végzésének ügye még másodfokú döntésre vár, egyelőre csak a kriolitgyár indult újra. Igaz, ismereteink szerint a két, látszólag ellentmondó döntést valamiképp értelmezve most a Bige Holding, a hatósággal egyeztetve, mégis megpróbálja újraindítani a kénsavgyárat, legalábbis próbaüzemben. Igaz, az illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a múlt hét elején lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kénsavgyár a felfüggesztés azonnali hatályáról szóló másodfokú végzés híján nem indítható el. A Bige Holding megkeresésünkre az ügy kapcsán csupán annyit közölt, hogy a kénsavgyár újraindításáról folyamatosan egyeztetnek a hatósággal és további tájékoztatást nem kívánnak adni. A Bige Holding tulajdonosa, Bige László nagyvállalkozó az eljárások kapcsán korábban abbéli véleményének adott hangot, hogy egyes oligarchák hatósági segédlettel, ingyen ki akarják forgatni a vagyonából, de nem hagyja magát. Így júniusban még a teljes gyártelep bezárására is késznek mutatkozott.
Szerző

Ezrével veszik a kínaiak a fővárosi lakásokat

Publikálás dátuma
2019.08.10. 17:47

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Előszeretettel vásárolnak lakást a külföldiek Budapesten, ami – főként a belvárosban – igencsak felhajtja az árakat.
Összesen 7300 külföldi vett lakást Magyarországon tavaly, ami nem mondható éppen kiemelkedőnek, tekintve, hogy 2018-ban csaknem 164 ezer lakást cserélt gazdát az országban. Így országos szinten a külföldiek lakásvásárlási költései sem számítanak túl jelentősnek, hiszen mindössze 2,3 százalékot tesznek ki. Sőt, a 2017-es 4,8 százalékos részesedéshez képest ez komoly visszaesést is jelent. Ha azonban csupán a fővárost szemléljük, egészen más képet kapunk. Minden negyedik külföldi ugyanis a belső pesti kerületekben vásárol. Költéseik súlya pedig Budapesten már 12 százalékot tesz ki - holott 2017-ben még nem érte el a 10 százalékot sem -, a pesti belső kerületekben pedig 26 százalékra rúg. Mindez a KSH friss lakáspiaci elemzéséből derül ki, amely szerint a fenti folyamatok nagymértékben magyarázzák a belvárosi lakásárak elszabadulását. Ami persze maga után vonja a külsőbb kerületek ingatlanainak drágulását is, hiszen a többség számára már megfizethetetlen belső kerületből kifelé igyekeznek a magyar családok. A nagyobb kereslet pedig a piac törvényei szerint magasabb árakat is generál. Hogy a folyamat még most sem állt meg, azt jól mutatja a jegybank friss adatsora, amely szerint Budapesten több mint 24 százalékkal drágultak a lakások 2018 és 2019 első negyedéve között. Ez egyben azt is jelenti, hogy Budapesten a korábbi lassulást követően ismét felgyorsult a lakásárak emelkedése. A vidék ingatlanárak még gyorsabb tempójú emelkedésének köszönhetően a vidéki és a fővárosi ingatlanárak között ezzel együtt is egyre szűkül az olló, ám a fővárosban még mindig sokkal drágábban lehet csak lakáshoz jutni. Tavaly Budapesten a használt lakások átlagosan 29,5 millió forintba kerültek, azaz 5,1 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 2,4 millió forinttal, 15,4 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A külföldiek érdekes módon vidéken ennél kevesebbet - átlagosan 13,5 millió forintot költöttek - lakásvásárlásra, a fővárosban viszont többet, 40 millió forint feletti összegeket adtak ki egy-egy ingatlanra.
A KSH statisztikái szerint Magyarországon leginkább a németek, a kínaiak és a románok szeretnek ingatlant vásárolni. A fővárosban a Kínából érkező vevők vették meg a legtöbb, összesen 1005 lakást. A kínaiak, a vietnámiak és az izraeliek több mint 90 százaléka egyébként is csak Budapesten vásárol, utóbbi két nemzet tagjai ugyanakkor együttesen is alig több, mint 400 lakást vettek csak. A franciák 79, az olaszok 60 százaléka is a fővárosi lakásokra pályázik, a briteknek és az oroszoknak pedig a fele célozza Budapestet. Ami pedig a költéseket illeti: a fővárosban messze a Vietnámból, Kínából és Franciaországból érkezők adják ki a legtöbb pénzt - átlagosan 43–45 millió forintot – egy-egy lakásra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a külföldiek alapvetően három okból vásárolnak Budapesten lakást. Jelentős részük befektetési céllal, a számos európai fővároshoz képest még mindig alacsonyabb árak és a könnyű kiadhatóság révén kecsegtető jó hozamok miatt vásárol itt ingatlant. Ezek a főként Izraelből, az Egyesült Királyságból és Oroszországból érkező vevők elsősorban a belvárost célozzák. A kínaiakra mindez kevésbé jellemző: ők a külsőbb kerületekben is szívesen vásárolnak, többnyire ott, ahol kereskedelmi érdekeltségeik is vannak. Zömmel ők alkotják azt a csoportot, akik azért vesznek Budapesten külföldiként lakást, mert hosszabb távon is itt szeretnének élni. A harmadik csoport pedig a kettő közti átmenet: ők csak néhány évig maradnak, ám arra az időre sem szeretnének bérleti díjat fizetni, ezért inkább saját lakást vesznek, amit később haszonnal tudnak továbbadni.

A magyar lakások drágultak a legjobban az EU-ban

Ma már egyébként a külföldieket nem lehet átverni és „aranyáron” eladni nekik a lakásokat, mint az korábban jellemző próbálkozás volt sok eladónál, amint „kiszagolták” a „pénzes” külföldi vevőt – jegyezte meg Balogh László. Ma már a külföldi vásárlók is tisztában vannak ugyanis a budapesti ingatlanpiaci viszonyokkal, sőt, nem ritkán több európai fővárosban is rendelkeznek már lakásokkal. Csaknem 17 százalékkal emelkedtek a lakásárak az Eurostat lakáspiaci árindexe szerint az EU-tagállamokban az idei első negyedévben 2015 óta. Magyarországon ezidő alatt 60 százalékos volt a drágulás, ami azt jelenti, hogy hazánkban nőttek a leggyorsabb tempóban a lakásárak. A második helyen Izland szerepel 46 százalékos áremelkedéssel, de több európai országban is meghaladta a növekedés mértéke a 30 százalékot.  

Szerző