Jane Goodall három őshonos facsemetét ültetett a Sas-hegyen

Publikálás dátuma
2019.08.13. 11:35

Fotó: Zita Fulop / Facebook/Jane Goodall Intézet
„Minden percben tehetünk valamit, hogy jobb legyen a világ” – mondta a világhírű főemlőskutató pénteken a Sas-hegyen, amikor gyerekek társaságában három őshonos facsemetét ültetett.
Jane Goodall csütörtöki Szigeten tett látogatása és beszéde másnapján gyerekekkel ültetett őshonos fákat a Sas-hegyen. A Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapjának beszámolója szerint a világhírű főemlőskutató házi berkenyét, vadkörtét és molyhos tölgyet ültetett, hogy a terület tölgyesei is természetesebbé és ellenállóbbá váljanak. 
„Minden egyes apró cselekedet számít. Minden egyes nap, minden egyes percben bárki tehet valamit azért, hogy jobb legyen a világ”

– mondta az eseményen a világszerte népszerű környezetvédő.

A kertvárosi környezetben lévő Sas-hegy jelentős biodiverzitás „hotspot”, ahol több száz faj él együtt: többek között számos orchideafaj, a Szent István-szegfű, a leánykökörcsin, különböző pók- és hüllőfajok vagy a nagy szarvasbogár. Ezeket az értékes fajokat az emberi jelenlét és az olyan özönnövények, mint az orgona, az akác, a japán keserűfű vagy a mahónia veszélyezteti - olvasható a nemzeti park honlapján.   
Az akciót szervező Life4OakForests célja ezeknek az özönnövényeknek a visszaszorítsa, és az erdők regenerációs folyamatának támogatása tölgyek és a tölgyerdőkre jellemző növények ültetésével. Az ENSZ békenagykövete a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására érkezett Budapestre. Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) elnevezésű programja a gyerekek környezettudatos nevelésével és bátorításával foglalkozik.
Szerző
Témák
Jane Goodall

Kitiltották a marhahúst egy londoni főiskoláról

Publikálás dátuma
2019.08.13. 10:51

Fotó: Shutterstock
A Goldsmith College az első brit felsőoktatási intézmény, ahol a klímaváltozás jegyében a marhahús értékesítésének tilalma mellett megadóztatják a műanyagpalackos vizeket és nem támogatják az egyszerhasználatos műanyagok használatát sem.
Kitiltotta a marhahúst campusáról egy londoni főiskola a klímaváltozás elleni harc jegyében, a Goldsmith College az első brit felsőoktatási intézmény, amely ilyen lépésre szánta el magát. A Londoni Egyetem részét képező intézmény teljes területén tilos lesz szeptembertől marhahúst árulni. Kivetnek továbbá egy kicsiny összegű adót a műanyagpalackos vizekre és nem támogatják az egyszerhasználatos műanyag használatát.
„Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a szerveteknek, intézményeknek szóló egyre terebélyesedő globális felhívást arra, hogy vegyék komolyan kötelezettségeiket a klímaváltozás megállításra” – mondta Frances Corner, az intézmény vezetője. 
„A személyzet és a diákok eltökéltek arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, változtassanak a szénlábnyom drasztikus csökkentése érdekében”

– tette hozzá.

Az intézmény célja, hogy megújuló energiára álljon át, szénsemlegessé váljon, azaz ne legyen több a szénkibocsátása annál, amit ellensúlyozni tud 2025-re.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) múlt héten közzétett legújabb jelentésében növényalapú étrendet és kevesebb hús fogyasztását javasolja, ez ugyanis csökkentené az állatállomány miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét. A jelentés szerzői szerint ha az emberek változtatnak táplálkozási, élelmiszer-előállítási szokásaikon és az erdőgazdálkodáson, megmenthetik a bolygót a klímaváltozás súlyosabb hatásaitól.
A Goldsmith a tilalom elrendelésével csatlakozott egy sor vállalathoz és szervezethez, amely eltanácsol a húsfogyasztástól. Júliusban a WeWork nevű, 22 országban működő irodamegosztó globális társaság volt az egyik első nemzetközi nagyvállalat, amely betiltotta munkatársainak húst tartalmazó élelmiszerek fogyasztását.
Szerző

„Az eldobható termékek gyártóinak hozzá kell járulniuk a takarítási költségekhez”

Publikálás dátuma
2019.08.13. 10:14
Illusztráció
Fotó: ADEK BERRY / AFP
Az egyszer használatos termékek gyártóinak egy 2022-ig elkészülő törvény alapján kell beszállniuk a köztisztaság fenntartásának finanszírozásába – mondta a német szövetségi kormány környezetvédelmi minisztere.
Svenja Schulze berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy „aki eldobható árucikkekkel keres pénzt, annak a köztisztaság költségeibe is be kell szállnia”.
Az egyszer használatos termékek trendje számos városban „szemétáradatot” okoz a parkokban és a sétálóutcákban, a hulladék eltakarítását és kezelését pedig az adófizetők finanszírozzák. Ezen változtatni kell, a gyártóktól is hozzájárulást kell kérni. 
„Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi igazságossági kérdés is”

- hangsúlyozta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a tárca közleménye szerint.

A miniszter elmondta, hogy egy új törvény révén szednek majd a gyártóktól hozzájárulást a köztisztaság fenntartásának költségeihez. A jogszabály legkésőbb 2022-re készül el, alapja az egyszer használatos műanyagokról szóló európai uniós irányelv, amelyet az idén tavasszal fogadott el az Európai Unió Tanácsa. 
Az új rendszer alapgondolata, hogy a hozzájárulás legyen arányos a szennyezéssel. Ezért első lépésként országos vizsgálatot indítanak annak megállapítására, hogy mekkora az elvitelre készített italokhoz járó papírpoharak és egyéb, eldobható termékek aránya a szemetesekben összegyűjtött és a parkokban, tereken szétszórt hulladékban – tette hozzá a közterület-fenntartó társaságokat is összefogó országos érdekképviselet, az közműszolgáltatók szövetségének (VKU) elnöke, Michael Ebling. A gyártói felelősség elvének kiterjesztése a köztisztaság területére „paradigmaváltás” Németországban – hangsúlyozta a szakember.
A környezetvédelmi minisztérium a műanyagzacskók használatával szemben is fellép. Svenja Schulze a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy az áruházi nejlonszatyrok forgalmazásának teljes körű tiltásáról szóló jogszabályon dolgoznak. A kereskedelmi ágazattal kötött önkéntes alapú megállapodások igen sikeresek, hatásukra 2016 óta jelentősen csökkent a műanyagzacskók használata – mondta a politikus, kiemelve, hogy ezt a folyamatot egy kötelező érvényű, törvényben előírt tiltással teljesítik ki.
Szerző