Leszámolt a pápa a vatikáni bank sötét múltjával

Publikálás dátuma
2019.08.14. 11:00
A Vatikán egy ideig nem tartotta be az Európai Unió pénzmosás elleni szabályait
Fotó: Profimedia
Jelentős lépést tett a minap a katolikus egyházfő afelé, hogy a Szentszék pénzintézete - amelynek a híre még 5-6 éve is rossz volt - nemzetközileg is végérvényesen elfogadottá váljon.
Ferenc pápa fontos döntést hozott a Vatikán bankja, a Vallási Ügyek Intézete (IOR) reformját illetően, megváltoztatva annak alapszabályát. Újdonság, hogy külső revizort neveznek ki. A módosítás átmeneti jelleggel, két évig lesz érvényben. A revizor nem feltétlenül természetes személy, vállalkozást is megbízhatnak ezzel a feladattal. A külső revizornak kell meggyőződnie arról, hogy az IOR mérlege megfelel a nemzetközi előírásoknak. A szakértőt a felügyelő tanács javaslatára a vatikáni bankot szintén felügyelő bíborosi tanács nevezi ki. A revizornak jelentős hatalom lesz a kezében. Az új statútum kimondja, hogy az IOR munkatársai a jövőben nem vállalhatnak mellékállást. A bank menedzsmentjének a jövőben minden hónapban jelentést kell tennie a bank gazdasági helyzetéről a felügyelő bizottságnak és az intézet működését biztosító prelátusnak . Az IOR bíborosi bizottságának eddigi vezetője, Santos Abril y Castelló sejtelmesen azt közölte, a bank átalakítása „áldozatokkal is jár majd”, ami azt jelzi, nem feltétlenül lelkesedik az átalakításokért. Ezt erősíti meg, hogy – mint fogalmazott – a pápa és a Vatikán óhaja volt, hogy olyan intézkedéseket foganatosítsanak, amelyek „etikailag elfogadhatóak”. 1942-ben XII. Piusz pápa alapította a vatikáni bankot azzal a céllal, hogy a hívek által gyűjtött pénzt intézményi szinten kezelhessék. Elvileg magánszemélyek nem rendelkezhetnek bankbetéttel, azonban a gyakorlat évtizedeken át teljesen mást mutatott. Emiatt is fordulhatott elő az, hogy az intézmény többször is az olasz igazságszolgáltatás céltáblája lett. Ez súlyos következményekkel járt: az olasz központi bank még XVI. Benedek pápasága idején, 2013 január elején felfüggesztette a kártyás fizetéseket a Vatikánban, mivel a városállam nem tartotta meg az Európai Unió pénzmosásellenes szabályait. Az olasz jegybank akkor azzal érvelt, hogy mivel az IOR nem tiszteli a pénzmosás elleni küzdelmet, nem működhet a hatóság által felügyelt területen. Egy hasonló jelentést már 2012 júliusában elküldött a Vatikánnak a Moneyval, az Európa Tanács pénzmosás elleni csoportja is. Az a jelentés kiemelte, hogy a bankban nagyon magas a pénzforgalmi tranzakciók aránya, miközben semmit sem lehet tudni arról, milyen csoportok intézik a banki ügyeiket. Jellemző például, hogy 2010-ben az olasz ügyészség 23 millió eurót foglalt le az IOR számláiról, 2012-re pedig a Vatikán a pénzmosással gyanúsított államok feketelistájára került. Ferenc pápa nem sokkal 2013-as megválasztása után világossá tette, hogy egyik legfontosabb feladatának az IOR ügyeinek rendbetételét tartja. Beiktatását követően Ferenc csökkentette a pénzintézet felügyelő bizottságában helyet kapó főpapok javadalmazását, ami évente több mint százezer euró megtakarítást jelentett a Szentszék költségvetése számára. Ezt követően a Vatikán pénzügyi felügyelete, a Pénzügyi Információs Hatóság (AIF) – amit még XVI. Benedek pápa hozott létre 2012-ben – pénzmosás elleni egyezményt írt alá az Egyesült Államokkal. Az új, átláthatóságot biztosító intézkedések közé tartozott az is, hogy a vatikáni bank 2013-ban első ízben tette közzé éves tevékenységének részleteit. Az IOR új honlapja augusztusban bukkant fel az interneten. A 2012-ből származó adatok szerint a vatikáni bankban összesen mintegy hatmilliárd eurót helyezhettek el, ám sajátos módon az ügyfeleknek csak csekély része, mindössze 7,3 százaléka vatikáni. Egy 2013. június 24-én kelt rendelettel létrejött az IOR működését felülvizsgáló pápai bizottság, hogy alaposabban megismerjék az IOR jogi helyzetét, és hogy – amint a pápa fogalmazott - jobban összhangba tudják hozni az apostoli Szentszék egyetemes küldetésével. Mint mondta, az intézkedés azt a célt szolgálta, hogy lehetővé tegyék, "az evangélium elvei érvényesüljenek a gazdasági és pénzügyi jellegű tevékenységekben is", és elérjék az IOR működésének teljes átláthatóságát. Az IOR átalakításának első fázisában 19 ezer számlát világítottak át. 2013 februárjától az IOR 3000 betétesétől vált meg. A pénzintézet szakemberei ezt követően vizsgálatot indítottak a gyanús betétek, ügyek kapcsán. Kétszáz esetben tettek feljelentést. A harmadik fontos lépés az volt, hogy az interneten is közzétették a mérlegfőösszeget. Semmissé nyilvánítottak számos, az IOR-ral kötött, kétes hátterű tanácsadói szerződést is. Becslések szerint a kétes befektetések 45 milliós kárt okoztak a Vatikánnak. Az IOR teljes átvilágítása után kezdődhetett meg reformjának újabb fázisa, amely 2014 júniusára tehető. Ekkor célul tűzték ki, hogy olyan szolgáltatóvá kell átalakítani a pénzintézetet, amely elsősorban a szerzetesrendek számára lenne különösen fontos. Ferenc pápa intézkedéseinek köszönhetően az IOR nemzetközileg is elismert pénzintézetté válhat, ami nem éppen tiszta múltját tekintve, nem kis eredmény.

Pénzmosás, együttműködés a maffiával

Az IOR működését megannyi titok lengi körül, de hogy pontosan mi is zajlott a falai között, arra sok választ adhat Massimo Ciancimino olasz vállalkozó néhány évvel ezelőtti tanúvallomása, aki ellen szicíliai maffiakapcsolatai miatt emeltek vádat, később mégis a szervezett bűnözés elleni fellépés egyik fontos alakja lett. Elképesztő történetekről számolt be: elmondta, a pénzmosás egészen sajátosan működött a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években. A hatóságoknak és környezetüknek is azt állították, azért érkeztek édesapjával a Vatikánba, mert Svájcon kívül csak a Szentszék gyógyszertárában lehetett kapni egy bizonyos orvosi készítményt. Valójában azonban amikor megérkeztek, egy prelátus fogadta őket, akivel rögvest az IOR-hoz vezetett az útjuk. A vállalkozó apja, Vito Ciancimino ismert szicíliai kereszténydemokrata politikus volt, aki ellen eljárást indítottak a Cosa Nostrával ápolt kapcsolatai miatt. Vito Ciancimino két bankszámlát is nyithatott az IOR-nál, ám a szicíliai maffia több más ismert képviselője is számlatulajdonos volt itt. „Apám az esetek 99 százalékában tetemes készpénzzel érkezett a vatikáni pénzintézethez. Az volt a legjobb ebben a bankban, hogy Róma központjában található, és ott bármiféle tranzakció lebonyolítható készpénzzel úgy, hogy senki sem ellenőrzi, mi folyik ott valójában. Apám több politikussal, még a Cosa Nostra tagjaival is találkozott az IOR-nál” – mondta el Massimo Ciancimino. Furcsa, hogy épp a Vatikánban bukkantak fel olyan hírhedt keresztapák, mint Salvatore Buscemi, Franco Bonura, a Bontate család tagjai vagy éppen Bernardo Provenzano, aki a Cosa Nostra legismertebb bűnözője, a főnökök főnöke volt, és akit végül 2006 áprilisában kerítettek kézre az olasz hatóságok.

Az IOR újfajta felépítése

Az intézmény célja, hogy gondoskodjon azon ingó és ingatlan javak őrzéséről és kezeléséről, melyeket fizikai és jogi személyek az intézetre átruháztak vagy arra rábíztak, vallási vagy a szeretetszolgálatban való hasznosítás céljából. Az intézmény nyilvános kánonjogi személy, Vatikán Városállam székhellyel. Esetleges vitás helyzetekben a joghatósággal rendelkező fórum szabály szerint Vatikán Városállam. Az intézmény szervei: a bíborosi bizottság, a prelátus, a felügyelő tanács és az igazgatóság. A bíborosi bizottság öt bíborosból áll, akiket a pápa nevez ki ötéves időtartamra. A ciklus egyszer megújítható. A bizottság felügyeli az intézménynek az alapszabályzathoz való hűségét, az alapszabályzat által meghatározott módon. A bíborosi bizottság által kinevezett prelátus nyomon követi az intézet működését, titkári minőségben részt vesz a bíborosi bizottság ülésein, és jelen van a felügyelő bizottság összejövetelein. A felügyelő bizottság felel az intézet irányításáért és ügyvezetéséért, továbbá tevékenységeinek felügyeletéért és a felülvizsgálatáért pénzügyi, gazdasági és operatív szinten. A felügyelő bizottság az eddigi öt helyett hét tagból áll, akiket a bíborosi bizottság nevez ki öt évre, a mandátumot egyszer lehet meghosszabbítani, ugyancsak ötéves időtartamra. Az intézmény jogi képviseletét a felügyelő bizottság elnöke látja el. Az igazgatóság a főigazgatóból és esetlegesen egy igazgatóhelyettesből áll, akiket a felügyelő bizottság nevez ki a bíborosi bizottság jóváhagyásával. A határozott vagy határozatlan időre kinevezett főigazgató felelős az intézet minden operatív tevékenységéért a felügyelő tanács előtt. Újdonság, hogy megbízatását csak hetvenéves koráig gyakorolhatja. A törvényes számviteli felülvizsgálatot egy külső könyvvizsgáló gyakorolja, akit a bíborosi bizottság nevez ki a felügyelő bizottság javaslatára, három egymást követő adóév időtartamára, azzal, hogy ez a ciklus is egyszer újítható meg.

Búcsút intenek a "Solinak"

Publikálás dátuma
2019.08.14. 10:00

Fotó: HENDRIK SCHMIDT / AFP
Németországban 1995-ben vezették be állandó jelleggel a keletnémet régió felzárkóztatására szolgáló járulékot. 2021-től azonban nagy változások várhatóak.
Vitákhoz vezetett a német belpolitikában Olaf Scholz pénzügyminiszter azon terve, amely szerint véget vetne a szolidaritási pótléknak, amelyet a keletnémet régió felzárkóztatására vezettek be. Wolfgang Kubicki, a szabaddemokrata FDP elnöke szerint ha „a nagykoalíció így folytatja, a kérdés a karlsruhei alkotmánybíróság asztalán landol majd”. Az SPD és az uniópártok már a választási kampányban ígéretet tettek arra, hogy kivezetik az adórendszerből a szolidaritási pótlékot. Az FDP azt tartja problematikusnak, hogy az adó eltörlése nem mindenkire vonatkozna, a párt ezért véli úgy, hogy az alaptörvény felett őrködő karlsruhei testület dönthet majd a kérdésben. Scholz javaslata szerint ugyanis az adófizetők 90 százalékának nem kellene fizetnie a pótlékot 2021-től. További 6,5 százalék számára könnyítéseket vezetnének be, csak a fennmaradó hányadnak, a legjobban kereső rétegnek kellene a régi feltételek szerint tovább fizetnie a járulékot. A javaslat szerint ez azokat érinti, akik több mint 16 956 euró személyi jövedelemadót fizetnek. (A házaspárok esetében ez 33 912 euró.) A CDU sem ért teljesen egyet a javaslattal, Eckhardt Rehberg, a CDU/CSU közös bundestagbeli frakciójának pénzügyi kérdésekben illetékes szakértője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, a törvényjavaslat jó alapot jelent a további megbeszélésekhez. A cél ugyanis az, hogy egyik rétegnek se kelljen fizetnie a járulékot, erre 2024-től látna lehetőséget a kereszténydemokrata politikus. Bár az uniópártok eredetileg az adó teljes eltörlését helyezték kilátásba, maga Rehberg is úgy véli, nem lenne okos döntés a teljes megszüntetés, mert túl magasak a klímavédelemre, a digitális társadalomra való átállásra, illetve a biztonságra előirányzott költségek. Ugyanakkor a pótlék négy-öt évre tervezett leépítését már a költségvetés is képes lenne elviselni. A pótlék teljes felszámolása évente legalább 11 milliárd eurós bevételkiesést jelentene a berlini pénzügyminisztérium becslései szerint. Achim Post, az SDP frakcióvezető-helyettese azt közölte, a pótlék teljes felszámolását elutasítja a szociáldemokrata képviselőcsoport. Az FDP mellett a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) követeli a járulék eltörlését. A párt az alsó-szászországi adóügyi bíróság 2009-es döntésére hivatkozik, amely jogtalannak minősítette a pótlékot. Az Adófizetők Szövetsége még 2006-ban fordult az alkotmánybírósághoz a kérdésben, az akkori kormány azonban úgy döntött, a taláros testület döntéséig kössék ki, hogy az adót csak ideiglenesen kell fizetni. Az alkotmánybíróság 2008 februárjában elutasította a beadványt. Ezután következett az alsó-szászországi döntés. A szolidaritási pótlékot eredetileg valójában nem is csak a keletnémet régió felzárkóztatása miatt vezették be 1991-ben, hanem azért, mert Németország finanszírozta a második öbölháború költségeinek egy részét, ezért plusz bevételre volt szükség. A pótlék első fázisa 1991 júliusától 1992 júniusának végéig volt érvényben. A magasabb jövedelmekre és a társasági adóra vetették ki, 7,5 százalékos kulccsal. A befolyt összegekből 8,2 milliárd euróval fejlesztették a keleti országrészt. 1995-től újra bevezették Szolidaritási Paktum formájában, 1998-tól aztán az adókulcsot 5,5 százalékra csökkentették. Az adóból igen sok pénz folyt be, csak 2016-ban 16,85 milliárd eurónyi pluszbevétellel gazdálkodhatott a német kormányzat. Kelet-Németország különösen sokat nyert vele. Egy 2009-es tanulmány szerint Berlin 1991 és 2005 között 1300 milliárd eurót költött a keleti tartományok felzárkóztatására, melynek 67 százalékát szociális támogatásokra fordították. Eredetileg tíz éves felzárkóztatási időszakkal számoltak, ezt azonban meg kellett toldani további 14 esztendővel. Miután a 2017-es választást követően az FDP kifogása miatt nem jöhetett létre az uniópártok, a Zöldek és a szabaddemokraták alkotta koalíció, az uniópártok és a szociáldemokraták megkezdték a tárgyalásokat kettőjük koalíciójának a folytatásáról. Ekkor állapodtak meg abban, hogy mentesíteni kívánják a legkevesebbet és a közepesen keresőket a pótlék befizetése alól. Ezért 2021-ben megteszik az első nagyobb lépést ebbe az irányba.
Témák
Németország

Epstein börtönőrei meghamisíthatták az ellenőrzések jegyzőkönyvét

Publikálás dátuma
2019.08.14. 09:46

Fotó: STEPHANIE KEITH / AFP/Getty Images
A kamerák szerint nem, a jegyzőkönyv szerint azonban félóránként ránéztek a kiskorúak megrontásával és emberkereskedelemmel vádolt milliárdosra.
Jeffrey Epstein egy sikertelen kísérlet után szombaton követett el öngyilkosságot manhattani börtönében, ahová előzetes letartóztatása után szállították az amerikai milliárdost. A kiskorúak megrontásával és emberkereskedelemmel vádolt Epsteint szigorú ellenőrzés mellett kellett volna fogva tartani, de a feladattal megbízott börtönőrök hanyagok voltak. A 24.hu az AP-re hivatkozva azt írja, hogy a milliárdoshoz beosztott börtönőröket jegyzőkönyv-hamisítással vádolják, ugyanis a dokumentumban az szerepel, hogy az előírásoknak megfelelően fél óránként ellenőrizték, minden rendben van-e Epsteinnel, azonban a biztonsági kamerák felvételei szerint ez nem történt meg. A börtönőrök annak tudatában követtek el mulasztást, hogy Epstein fogva tartása alatt egyszer már megkísérelte az öngyilkosságot. Az ügy következményeként felfüggesztették a börtönigazgatót, valamint két börtönőrt elküldtek kényszerszabadságra.
Szerző