Hónapok óta nem fizetik ki egy uniós felzárkóztatási program dolgozóit - a belügyi tárca állítja: a pénz megvan

Publikálás dátuma
2019.08.15. 06:45
Illusztráció
Fotó: Komka Péter / MTI
Baj van a második Nő az esély programmal is, most az oktatók panaszkodnak, hogy nem fizetik ki őket.
A humántárca és háttérintézménye, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) kínosan vigyázott eddig, hogy ne ismétlődjön meg a roma nőket a szociális és gyermekvédelmi szakmára felkészítő első uniós program körül kialakult botrány, de most kiderült, hogy mégsem figyeltek mindenre. Lapunknak a tanfolyamok külső, vagyis főállásban nem a kormánynak dolgozó oktatói azt jelezték, hogy hónapok óta nem kapták meg a megtartott órák után nekik járó pénzt, közülük többen otthagyták a tanfolyamokat, mert elegük lett a tartós ingyenmunkából.
Az idén májustól a Belügyminisztériumhoz tartozó társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság adminisztrációs hiányosságnak nevezte a késlekedést. A Népszava kérdéseire válaszolva azt nem árulták el, hány oktatónak tartoznak és összesen mekkora összeggel, csak azt hangsúlyozták, hogy folyamatosan dolgozzák fel a dokumentumokat, a tanárok kifizetéséhez szükséges pénz megvan, csak épp a teljesítésigazolások születnek meg nagyon lassan. Nem kimondva, de nyilvánvalóan ebben a kormányzati területen megjelent létszámhiány és a programért felelős szervezet másik minisztériumba telepítése is közrejátszik, és az sem mellékes, hogy ezzel igazolható: miért kell sok belső embert is felkérni a képzésre. Pénzt azonban ők sem kapnak, van olyan nyelvoktató, akinek több mint egymillióval tartozik saját munkahelye. A 2012 és 2015 között megvalósított első Nő az esély program körül komoly botrány kerekedett, amikor kiderült, hogy az együttműködő Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet egymillió forintokat számolt el az egyébként néhány tízezer forintos OKJ képzésnek megfelelő oktatásokért, ugyanennyit egy-egy fénymásolóra és tízmillióért szervezett zárórendezvényt az Akadémia dísztermében. Akkor mindenki megállapította, hogy folyamatos ellenőrzésre, utánkövetésre van szükség ezeknél az uniós projekteknél, de a jelek szerint ezt a mostani, 2017-ben indult és 2021 májusáig tartó programban sem sikerül maradéktalanul betartani.
A hivatalos válasz szerint a gyakorlatba ágyazott képzés nagyon sikeres, a résztvevők azonban az oktatóknak sokszor panaszkodnak, hogy a munkahelyük napi rutinjától eltérő módszereket tanulnak, s ez konfliktusokat szül, míg régi szociális munkások az új kollégák gyakorlati tudását keveslik. Az oktatók azt tapasztalják, hogy nagy a lemorzsolódás, bár pótolják a kiesőket, a helyettes államtitkárság azonban csak öt olyan asszonyt tart nyilván, aki betegség miatt nem járta végig a tanfolyamot. Arról pedig, hogy a képzésre kiválasztott roma származású, egyszerűen nyilatkozni kell, így az előző programhoz hasonlóan most sem biztos, hogy valóban csak a kisebbséghez tartozókat vonják be a munkába és az oktatásba.   

Ennyien kapnak esélyt

Összesen 1026 roma származású nő, illetve néhány férfi állami foglalkoztatása és képzése valósul meg a Nő az esély program mostani körében. Hozzájuk csatlakozik 59 olyan társuk, aki önkormányzati, egyházi és civil szervezetek által működtetett intézményekben dolgozik. A Langerné Victor Katalin vezetésével működő helyettes államtitkárság adatai szerint eddig 588-an vizsgáztak le, az ország 28 pontján dolgozó 497 fő már tanul, de még nem szerezte meg a szakmai papírt. 

Töltenek, de ritkán tüzelnek a magyar rendőrök

Publikálás dátuma
2019.08.15. 06:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Hetente kerülnek súlyos konfliktusba, mégis golyó nélkül oldják meg a kríziseket.
Magyarországon az elmúlt nyolc évben mindössze 19 alkalommal kellett fegyvert használniuk a hatóságoknak a rendőrségi vagy a kommandós akciók során – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), valamint a Terrorelhárítási Központ (TEK) lapunk kérdéseire küldött tájékoztatásából. Ezekből 18 a rendőrség munkájához köthető: két esetben elég volt figyelmeztető lövést leadniuk, 16 alkalommal viszont célzottan tüzeltek. Utóbbi akcióknál három eset a gyanúsított halálával végződött. Felfegyverzett bűnözővel legtöbbször a TEK kommandósai néznek szembe, ám a szervezet fennállása óta végrehajtott több száz akcióból mindössze egy esetben adtak le célzott lövést: akkor egy mesterlövésznek kellett ártalmatlanítania egy felfegyverkezett elkövetőt. A TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztályán úgy fogalmaztak: gyakorlatilag hetente kell olyan szituációt megoldaniuk, amikor a célszemély fegyverrel rendelkezik vagy felfegyverkezve áll ellen, ugyanakkor minden esetben törekednek arra, hogy lövések nélkül oldják meg a helyzetet. A számok tehát azt mutatják, hogy a hazai hatóságoknak – különösen a külföldi kollégáikhoz képest - ritkán kell fegyverhez nyúlniuk. Magyarországon évek telnek el halálos kimenetelű incidens nélkül, miközben Németországban nyolc, Hollandiában pedig hét olyan hatósági akció történik évente, amelynek következtében az elkövetőt lelövik és az belehal a sérüléseibe.  

A magyarnál csak az Egyesült Királyság – a rendkívül súlyos bűnözési mutatóval rendelkező Észak-Írország nélkül – számított területe a békésebb, ahol arányaiban még a magyarnál is ritkább a hatósági fegyverhasználat. (Az angol „bobby”-nak becézett rendőr hagyományosan lőfegyver nélkül járőrözik, ám a fegyveres elkövetőkkel szemben természetesen az angoloknak is vannak speciális egységeik.) A nyugati világban egyértelműen az Egyesült Államokban fordul elő a leggyakrabban hatósági fegyverhasználat: itt a hivatalos adatok szerint évente 3-400, míg a The Washington Post összesítése szerint átlagosan 1100 embert lőnek le valamilyen akció során. Az Egyesült Államokban azonban a lakossági fegyverhasználat is rendkívül elterjedt, így csak 2018-ban 150 rendőr veszítette életét tűzharcban. Magyarországon jóval békésebben zajlanak a hatósági akciók. Az ORFK szerint elmondható, hogy a lakosság legtöbbször együttműködő a rendőrségi akciók során, a hatóságoknak pedig általában nem kell felfegyverkezett, lövészeti tapasztalattal is rendelkező ellenállásra számítaniuk. Az akciók veszélyességét csökkenti, hogy Magyarországon viszonylag kevés a lőfegyverek száma, így a legtöbb legálisan tartott eszköz vadászfegyver. Az önvédelmi lőfegyverek száma ráadásul - mint arról korábban beszámoltunk - az utóbbi években jelentősen csökkent, miután a magyar belügy egyre szigorúbb feltételekhez köti a fegyvertartási engedély megszerzését. Illegálisan tartott lőfegyver Magyarországon is van – a hatóságok éppen a napokban füleltek le hangtompítóval és gépkarabéllyal házaló fegyvercsempészeket -, de a magyar bűnözők csak ritkán alkalmaznak lőfegyvert. A Belügyminisztérium adatbázisából kiderül: 2018-ban egy emberölést és három rablást követtek el lőfegyverrel, 2017 -ben kettő emberölés és egy magánlaksértést történt, míg 2016 – ban négy rablás során használtak lőfegyvert. A rendőri fegyverhasználatról szóló törvény és a szolgálati szabályzat szerint, ha a helyzet engedi, akkor előbb figyelmeztetni kell a gyanúsítottat, hogy engedelmeskedjen a rendőri intézkedésnek. Ezután meg kell kísérelni más kényszerítő eszköz használatát, majd újabb figyelmeztetés következik arról, hogy lőfegyvert fognak használni. Ha ez is eredménytelen, akkor a rendőr köteles figyelmeztető lövést leadni, mielőtt célzottan tüzelne. Minden fegyverhasználatot követően ki kell vizsgálni az esetet: elsősorban az intézkedés jogszerűségét és a végrehajtás szakszerűségét. Ilyenkor - mint azt az ORFK-n elmondták - feldolgozzák és rendszerezik a résztvevők jelentéseit, a szemtanúk beszámolóit, valamint a helyszíni szemle adatait. Ezek alapján a kivizsgáló parancsnok mond véleményt arról, hogy az intézkedés során fennálltak-e a törvényben meghatározott feltételek, valamint hogy a végrehajtás során betartották-e a jogszabály előírásait.

Évente három lövészet

A jogszabály szerint három alkalommal vesz részt éleslövészeten (két gyakorló, egy vizsgalövészet) a rendőrségi állomány emelt szintű képzésre kötelezett csoportja, ezen alkalmak során fejenként 142 lőszerre van szükség. A rendőrségi vezetőknek, valamint az ORFK állomány zömének azonban csak alapszintű lőtudásról kell évente egyszer számot adniuk, ekkor egy felkészítő majd vizsgalövészetet hajtanak végre.

Karddal támadt a rendőrökre

A legutóbbi eset, amikor fegyvert kellett használni, Abdán volt júliusban. Akkor egy agresszív emberhez riasztották a járőröket, a kiérkező rendőrök pedig a helyszínen azt látták, hogy a férfi kezében egy bozótvágó kard van. Többször is felszólították, hogy tegye le a fegyvert, de a férfi a lakásból kihátráló rendőrökre támadt. Végül a férfi halálos lövést kapott. Lőfegyverrel kellett megállítani februárban Sz. Károlyt is, aki a Fővárosi Törvényszéken szerezte meg az egyik biztonsági őr – mint utóbb kiderült: kitárazott – pisztolyát, majd a fegyverrel túszokat ejtett. A férfit végül a járőrök érték utol Újpalotán és több célzott lövéssel ártalmatlanították, ám ennél az esetnél életben maradt az elkövető. 

"Minden a tervek szerint halad" - írták a józsefvárosi polgármesternek az Auróra bezáratásakor

Publikálás dátuma
2019.08.14. 21:34

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Pillanatnyilag viszont nyitva lehet a budapesti Auróra, írja közösségi oldalán a Helsinki Bizottság.
Váratlanul jelentek meg múlt pénteken a Józsefváros Önkormányzatának alkalmazottai az Auróra Kioszkban, ahol a kormánykritikus rendezvényeket és civil szervezeteket is befogadó hely végleges bezárásának végrehajtását ellenőrizték. A bezárást elrendelő határozat még júniusban vált véglegessé, azonban erről a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, az Aurórát üzemeltető Marom Klub Kft. eddig egyszerűen nem értesült, írja közösségi oldalán a Helsinki.
A postaládájukban egyetlen postai értesítőt sem találtak, ami a bezáratásról szóló határozathoz kapcsolódott volna.

Pedig elvileg kapniuk kellett volna nyolcat is, amíg érdemben fel lehetett volna lépni a határozat ellen. "Most hétfőn kértük ki a bezáratás körülményeit tartalmazó dokumentumokat, melyekből kiderül, hogy az Aurórának papíron már február vége óta ideiglenesen zárva kellett volna tartania" - írják. Eközben más hivatalos levelek rendben megérkeztek az Önkormányzattól is, és a rendszeresen razziázó hatóságok munkatársai sem említették egy szóval sem a dolgot.
A Kioszk ma újra kinyithatott, derül ki a közleményből: keresetet nyújtottak be mindkét döntés - az ideiglenes és a végleges bezáratás - ellen. Azonnali jogvédelmet kértek a bíróságtól, és amíg arról nem döntenek, addig a határozatokat nem lehet végrehajtani. Beadványukban sérelmezik többek között azt is, hogy figyelmen kívül hagytak a határozatokról való döntéskor egy korábban már csatolt tisztázó nyilatkozatot, melyről az Önkormányzat már tavaly ősz óta tud.

Minden a tervek szerint

A hétfői iratbetekintés alkalmával nem csak a februári ideiglenes bezáratással találkoztak a Helsinki munkatársai. Közösségi oldalukra feltöltöttek egy képet egy különös levélről is, melynek címzettjei között Sára Botond fideszes polgármester és a Polgármesteri Hivatal Jegyzője is szerepel. A feladó ebben - július 4-én - azt írta: elkezdték az aláírásgyűjtést az Auróra Klubbal szemben indítandó birtokvédelmi eljáráshoz, és a "többi javaslatot" is már továbbította a jegyzőnek. Majd hozzáteszi:
"a tegnapi nappal az interjúk is elkészültek a Józsefvárosi Újsággal, tehát minden a tervek szerint halad".

Az nem derül ki, pontosan milyen közös tervei lehetnek a feladónak az önkormányzattal, és itt már a Helsinki is csak költőien teszi fel a kérdést: mire utalhat a szerző?
Szerző