Literenként 14 400 műanyagrészecskét találtak az Északi-sarkvidéki hóban

Publikálás dátuma
2019.08.15. 11:04
Mikroműanyagot a boltban kapható aszali sóban is találtak már
Fotó: Paulo de Oliveira / AFP/Biosphoto
Műanyag mikroszemcséket mutattak ki az Északi-sarkvidéken gyűjtött hó- és jégmintákban német és amerikai kutatók.
A kutatók abból indulnak ki, hogy a mikroszemcsék a légkörben terjednek, és a hó mossa ki őket a levegőből és juttatja el a földre. A mikroműanyagok terjedésének ilyen módját még alig vizsgálták a kutatók. Régóta közismert, hogy a virágpollenek a középső szélességi fokok térségéből ugyanilyen módon képesek eljutni akár az Északi-sarkvidékig. A mikroműanyagok a pollenekhez hasonló nagyságúak. A szaharai por is képes a levegőben 3500 kilométert megtenni az észak-atlanti térségig - olvasható a intézet közleményében.
A mikroműanyag legnagyobb mennyiségét a kutatók egy bajorországi autóút mentén mérték, literenként 154 ezer részecskét. Az északi-sarkivdéki hóban literenként "csupán" 14 400 részecskét találtak. 
Miden vizsgált térségben különböző típusú műanyagra bukkantak. A bajor útvonal mentén leginkább kaucsukból származó műanyagrészecskéket mutattak ki, amely a gépkocsik gumijaiból származik. Az Északi-sarkvidéken tömlőkhöz használt nitrilkaucsukot, ragasztóknál alkalmazott akrilátot és festékszemcséket találtak a hóban - írták a kutatók a Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Egy amerikai kutatók vezette tudóscsoport az Északnyugati átjáró jégtábláin gyűjtött jégmintákban talált műanyagdarabkákat, műszálakat. A kutatók augusztus elején befejeződött háromhetes expedíciójukban egy jégtörő fedélzetén haladtak át a Csendes-óceánt az Atlanti-óceánnal összekötő Északnyugati átjáróban és helikopteren repültek az úszó jégtáblákra, ahonnan jégmintákat gyűjtöttek. A Kanada sarkvidéki területén lévő Lancaster-szorosban gyűjtött jégmintákban vették észre a szemmel jól látható műanyagdarabokat. A tengerszorosról úgy vélték eddig, hogy viszonylag védett a tengeráramlatok által sodort műanyagszeméttől.
"Amikor megnéztük szabad szemmel közelről a mintákat, nagyon jól látható volt, hogy szennyezett, amikor a megfelelő eszközökkel megvizsgáltuk, olyan volt, mintha gyomron ütöttek volna"

- mondta Jacob Strock, a Rhode Island-i Egyetem kutatója a Reuters brit hírügynökségnek telefonon.

 A kutatócsoport 18 jégmintát gyűjtött, két méter mélyre fúrtak a jégtáblákon négy helyszínen. A mintákban műanyagszemcséket, különböző formájú és méretű műszálakat láttak. A kutatók szerint felfedezésük megerősíti azokat a megfigyeléseket, hogy a mikroműanyag-szennyezés koncentrálódik a tengervízhez köthető jégben is. A szakemberek a mintákat további elemzésnek vetik alá, hogy segítsék a kutatási erőfeszítéseket annak megértésére, miként károsítja a műanyag a halakat, tengeri madarakat és a nagy tengeri emlősöket. 
A közelmúltban egy amerikai kutatásból kiderült, hogy az Egyesült Államok legérintetlenebb térségeiben, köztük a Sziklás-hegység esővízmintáiban is találtak mikroműanyagot kutatók. Az amerikai Földtani Intézet kutatója, Gregory Wetherbee Colorado államban nitrogénszennyezés nyomait vizsgálva esővízmintákban talált mikroműanyagot. It's raining plastic (Hull a műanyag) című tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy 
a mikroműanyag mára már beborítja az egész Földet, jelen van az esőben, a hóban, a levegőben, a vízben és a talajban mindenhol.

Szerző

Megtalálták Európa legöregebb bükkfáját

Publikálás dátuma
2019.08.15. 11:04

Fotó: Antoni Agelet / AFP
Az 546 éves bükkfára Ausztriában bukkant rá egy olasz kutatócsoport.
A bükkfamatuzsálem a Kalkalpen Nemzeti Parkban áll. A park közleménye szerint az Alfredo Di Filippo által vezetett olasz kutatócsoport a fa évgyűrűinek vizsgálatával, dendrokronológiával állapította meg, hogy a bükkfa eredete 1474-ig vezethető vissza. 
A fa csaknem 20 évvel idősebb az eddig a legöregebbnek tartott bükkfánál, amely szintén a Kalkalpen Nemzeti Parkban él és 528 éves.
Európa legöregebb bükkfájának egyébként a kutatók szerint hajlott korán kívül nincs különösebb jellegzetessége. Alig 20 méter magas és törzse is átlagos, 73 centiméter átmérőjű. 
Franz Sieghartsleitner, a park szóvivője elmondta, hogy a dendrokronológiai vizsgálathoz egy kis lyukat fúrtak a fa törzsébe, hogy mintát vegyenek belőle. A mintát elemezték, a lyukat pedig betömték. A szakember szerint a mintavétel nem károsította a fát, mint mondta: a fák a harkályok ütötte lyukakat is elviselik. 
A Kalkalpen Nemzeti Park mintegy 20 ezer hektáros területének egy ötezer hektáros része 2017-ben éppen öreg bükkfaerdőségei miatt került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Szerző
Témák
Bükk Ausztria

Bukarest zöld pályán előzné Budapestet

Publikálás dátuma
2019.08.14. 14:42

Fotó: Jaap Arriens / AFP/Gabriela Firea
A román főváros polgármestere már 2020 januárjától kitiltaná a belvárosból a környezetszennyező autókat.
Gabriela Firea egy szerdai sajtóértekezleten mutatta be azt a határozat-tervezetet, ami egyrészt környezetvédelmi matrica beszerezésétől tenné függővé a metropolisz-övezeten kívül forgalomba helyezett autók behajtását a román fővárosba, másrészt kitiltaná Bukarest központjából a környezetszennyező gépjárműveket - adta hírül az MTI. A főpolgármester egy 45 napos, a tervezetről szóló közvita után, szeptemberben szavaztatná meg a főváros önkormányzati testületével a határozatot, ami 2020. január 3-ától már életbe is lépne.  

Euro 3 alatt Bukarest tiltott terület

Így onnantól a más megyékben vagy országokban forgalomba helyezett autók csak egy Oxigen B elnevezésű elektronikus matrica beszerzése esetén hajthatnának be Bukarestbe. A napi e-matrica árát 10 lejben (690 forint) az éves matricáét pedig 1900 lejben (131 ezer forint) állapítanák meg. Firea a fővárost körülvevő Ilfov megyei gépjárművek tulajdonosait felmentené a matrica kiváltásának kötelezettsége alól, arra hivatkozva, hogy - hozzá hasonlóan - az ottani lakosok többsége is bukaresti, és Ilfov megye valójában Bukarest metropolisz-övezetének számít. A főpolgármester kitiltaná Bukarest központjából az összes olyan járművet, amelynek a légszennyezési besorolása nem éri el legalább az Euro 3-as szabványt. Az Euro 3-as autók csak egy Oxigen C elnevezésű matricával közlekedhetnének majd a központban, amelyet egy hónapra 75 lejért, egy évre pedig 900 lejért válthatnak ki.   

Na és hol tart Budapest?

Ez persze még nem jelenti azt, hogy a terv sikerül: két évvel ezelőtt a román kormány is azt tervezte, hogy németországi mintára környezetvédelmi matrica-rendszert alkalmazna a nagyvárosokban, amit azóta sem váltottak valóra. Ráadásul ezt a hamvába holt próbálkozást sikerült azzal alulmúlni, hogy eltörölték a környezetvédelmi illetéket, ami megnehezítette a környezetszennyező autók forgalomba helyezését. Ha Gabriela Firea főpolgármester sikerrel jár, és keresztülviszi az önkormányzati testületen az ügyet, akkor Bukarest zöld pályán előzi Budapestet, mert ugyan Tarlós István főpolgármester biztos benne, hogy nálunk is ki fogják tiltani a környezetszennyező autókat (leginkább a dízeleket) a fővárosból, de szerinte ez 2023 előtt egyáltalán nem várható. Egy év múlva azonban életbe lép a vonatkozó rendelet módosítása, ami szerint szmogriadó idején bizonyos dízelek nem lesznek használhatók Budapest területén. Románia 2007-es uniós csatlakozása óta különböző - a gépkocsi korától vagy környezetszennyezési paramétereitől függő - adónemekkel és illetékekkel próbálta elejét venni annak, hogy az Európai Unió autótemetőjévé váljék, de a regisztrációs adó vagy környezetvédelmi illeték minden eddig kipróbált változatáról kiderült, hogy sértik az uniós jogot, és a román államnak vissza kellett fizetnie a járművek forgalomba íratásakor beszedett illetéket.
Szerző
Frissítve: 2019.08.15. 08:07