Folytatódik a bérharc a Volán cégeknél

Publikálás dátuma
2019.08.16. 10:25

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A Közlekedési Munkástanácsok hivatalosan is bejelentette, hogy 2020-ban 15 százalékos béremelést várnak a dolgozók, idén pedig a vállalati megtakarítások alapbérbe való beépítését követelik.
Várhatóan éles vita után jövő csütörtökön állapodhatnak meg a szakszervezetek a munkaadókat képviselő Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségével (KKVSZ), hogy a szociális hozzájárulási adó július elsejétől érvényes csökkentésével elért megtakarítást milyen formában kapják meg a dolgozók. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) már korábban megfogalmazta azt az igényt, hogy a vállalatoknál maradó pénzt építsék be az alapbérbe, mert a fejenként néhány ezer forintos fizetésemelés közérzetjavító hatása jelentős lenne a dolgozók körében, de a cégek ez elől próbálnak kitérni és a másfél százalékos megtakarítást egyszeri juttatásként, havi részletekben akarják kifizetni december végéig. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége lapunkat arról tájékoztatta, hogy jövőre 15 százalékos bérfejlesztést tartanak reálisnak, figyelembe véve a központi megállapodásban rögzített 8 százalékos garantált bérminimum emelést és a 4 százalékosra tervezett GDP növekedést. A szakszervezet elnöksége úgy látja, a létszámhiány mindenképpen indokolja a kért bérfejlesztést, hiszen – mint mondják - vannak városok, ahol a helyi szolgáltatást csak más megyékből átvezényelt munkavállalókkal lehet fenntartani, a túlórák száma sok helyen olyan magas, hogy az már a törvényes határokat súrolja. Az augusztus elején megtartott előző konzultáción az érdekvédők arra is emlékeztettek, hogy a béreken túl a cafetéria-keretekben is nagyok az eltérések az ország egyes pontjai között, ami a Volán-cégek őszre tervezett összeolvadásával komoly feszültséget okozhat a munkavállalók körében. A munkaadói szervezet szerint azonban ennek az aránytalanságnak a rendezése hosszabb időt igényel, az idén biztosan nem történik meg.

Kisöpörték Budapestet, kifosztott város vár a következő önkormányzatra

Publikálás dátuma
2019.08.16. 10:19

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Üres kasszát örököl a következő önkormányzat: drámai mértékű a hiány, a bevételek nem elegendők a minimális fejlesztésekre sem.
A főváros adóssága az év elején elérte a 80 milliárd forintot, az idei költségvetés szerint ez akár 75 milliárd forinttal is nőhet, vagyis megkétszereződhet. Szinte megoldhatatlan feladatot örököl a következő főpolgármester, ugyanis a bevételek nem elegendőek a minimális fejlesztésekre, de még a működés is mindennapi küzdelmet igényel. Évek óta pengeélen egyensúlyoz a Fővári Önkormányzat, amely működését ma már szinte csak a hitelfelvételekkel tudja fenntartani. A főváros gazdálkodását az elmúlt nyolc évben kivéreztette a kormány, az intézményeket elvonta, vagyonát (Főgáz államosítása) elveszítette, így a város bevételei a 2000-es éveket jellemző 500 milliárd forintot közelítő összegről a felére csökkentek. Idén például 266 milliárd forint bevételből gazdálkodhat a város. 2010-ben a fővárosnak még évente 500 milliárd forintnyi bevétele volt, a kiadásai viszont ennél az összegnél 46 milliárddal kisebbek voltak – vagyis többlet volt a költségvetésben évről évre. A 2010-es évek előtt az volt a főváros trükkje, hogy az akkor még meglévő oktatási, egészségügyi és egyéb intézményeit úgy tudta üzemeltetni, hogy a városnak működési többlete keletkezett, ebből tudta finanszírozni a fejlesztéseket. Az elmúlt kilenc évben viszont a kormány sorra elvette az intézményeket és a vele járó bevételeket, miközben a főváros számára valóban fontos fejlesztéseket – metró, tömegközlekedés, útfelújítások – nem finanszírozta, ennek lett az a következménye, hogy a főváros egyre nagyobb mértékben volt kénytelen a hitelfelvételekre támaszkodni. Az 2019-es költségvetés tavaszi elfogadásakor 80 milliárd forintos adóssága volt az önkormányzatnak, amit további 75 milliárd forinttal fejelnek meg. Ezzel a város egyre közelít lehetőségei határához, hisz főváros kedvező adósminősítésének peremfeltétele, hogy az adósságállomány nem érheti el az éves működési bevételt, ami 266 milliárd forint az idén. A mostani számítások szerint így az idén az adósságállomány eléri a engedélyezhető összeg 67 százalékát. Ennek függvényében nem meglepő, hogy a következő években már csökkenő hitelfelvétellel számolnak a városházán. 2020-ra a költségvetési tervekben további 32,9 milliárd forint felvételére készül, így az adósságmutató 70 százalék közelébe emelkedne. Mindez persze jelentős mértékben függhet az őszi önkormányzati választások kimenetelétől, ugyanis az önkormányzati hitelügyleteket a kormánynak engedélyeznie kell. Ez már a Tarlós-érában sem ment minden esetben gördülékenyen, kérdés, hogy ha a fővárosi önkormányzatban a kormánypárt elveszítené többségét, az milyen reakciókat váltana ki a kormány részéről. Ám az adósságszabályok miatt a fővárosi vezetésnek – bármilyen összetételű legyen is az – nincs nagy mozgástere, amit jól jelez, hogy Tarlósék is csak 15 milliárdnyi további hitelfelvétellel számolnak 2021-22-re.
Vagyis míg idén egy évben 75 milliárd forinttal adósodnak el, addig 2021-2022-ben két év alatt potom 15 milliárd forinttal. Nyilván nem azért, mert a következő önkormányzati ciklus második felére az önkormányzat bevételei oly mértékben nőnek meg, hogy lemondhat a hitelfelvétel luxusáról. Erről szó nincs. A főváros kivéreztetése tovább folytatódik, már az idei is rendkívül kritikus év: bár Tarlós István főpolgármester szerint Orbán Viktornál ennél többet nem lehet kiharcolni a főváros számára, mint amit elért, ezért sincs szerinte értelme politikai váltásnak a fővárosban, mert nála csak rosszabb önérvényesítési erővel bíró politikus jöhet. Az eddig eredmények mindenesetre csak arra voltak elegtendőek, hogy a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan eladósodjon a főváros. A vészharangot maguk Tarlósék húzták meg, amikor az idei költségvetés bevezetésben a fővárosi önkormányzat aggasztó gazdasági helyzetét ecsetelték: „Jelentős azon kockázati tételek száma, amelyek év közben, többnyire előre nem kalkulálható időpontban merülhetnek fel, de bizonytalanságuk és a fedezetükre szolgáló források hiányában nem képezhetik a nyitó költségvetés részét.” A költségvetési kockázatok között azonosították az emelkedő béreket – amelyekre szűkösen van fedezet a fővárosban –, és a korábbi években felvett hitel törlesztését. „Továbbra is kockázatokkal terhelt a közösségi közlekedés finanszírozása. Problémát okozhat a tervezett uniós források elmaradása, a kellően fel nem mérhető szerződéses kockázatok, valamint a folyamatban lévő peres ügyek. Kockázatot jelent a gazdálkodási mozgástér általános beszűkülése, ami a költségvetésben lévő tartalékok erős csökkenésében mutatkozik meg” - fogalmaznak a főváros vezetői. Megnyugtató válasz nincs a főváros pénzügyi jövőjére, ugyanis az önkormányzatnak nincsenek olyan bevételei, amelyeket növelni tud, a helyi adók kivételével, miközben a kiadások ma már a működésre sem elegendőek. Könnyen lehetséges, hogy a 2019 októberében felálló új önkormányzat a következő években a csődfenyegetéssel szembeül, így még a jelenleginél is kiszolgáltatottabb lesz a kormány felé.
Szerző

Az ügyvéd, aki ott sem volt: fantomot hallgattak meg a győri bíróságon

Publikálás dátuma
2019.08.16. 08:39
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az ítélőtábla szerint csupán elírás, hogy a jelen nem lévő ügyvéd nyilatkozatát is jegyzőkönyvezték egy devizahiteles perben.
Nem mindennapi történet zajlott le a Győri Ítélőtáblán néhány hónapja. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint egy olyan ügyvédet hallgatott meg a bíróság, aki nem is volt jelen a tárgyaláson. Ugyanabban az időpontban ugyanis 130 kilométerrel arrébb, Budapesten mondott védőbeszédet egy másik perben – értesült a 24.hu. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint három bíró volt jelen: tanácsvezetőként Lezsák József, előadó bíróként Mauer Ádám, bíróként Mészáros Zsolt. Továbbá jelen volt a jegyzőkönyvvezető, valamint a felperes és az alperes jogi képviselője. Előbbi – a devizahiteles adós ügyvédje – Bihari Krisztina, utóbbi Debreczi Géza, a perben érintett bank ügyvédje.
A jegyzőkönyv szerint a bíróság az alperes és a felperes ügyvédjét is nyilatkoztatta a tárgyaláson. A dokumentum szerint
a felek a kérelmeiket fenntartották, további bizonyítási indítványuk nincs.

Ezután a Győri Ítélőtábla a tárgyalást berekesztette, majd zárt ülésen ítéletet hozott az ügyben, ami a devizahiteles adós számára lett hátrányos. A történet teljesen hétköznapi lenne, csakhogy épp ezzel a tárgyalással megegyező időpontban – vagyis június 20-án reggel 9 órától –
a felperes jogi képviselője, Bihari Krisztina valójában a Budakörnyéki Járásbíróságon mondott védőbeszédet egy büntetőügyben. Vagyis az ügyvéd nem lehetett ott.

A történet további érdekessége, hogy a nem csupán az ügyvéd neve szerepel a Győri Ítélőtábla tárgyalási jegyzőkönyvében a megjelentek között, hanem az is, hogy nyilatkozott a bíróság előtt. A hírportál érdeklődésére – kit terhel a felelősség az ügyben, valamint, hogy tervezik-e hatályon kívül helyezni az ítéletet és új tárgyalást tartani – a Győri Ítélőtábla, elismerte, hogy Bihari Krisztina valóban nem vett részt a tárgyaláson, ám szerintük egyszerű elírás történt, amit végzéssel kijavítottak, és ezzel az ügyet lezártnak tekintik. A bíróság azt is elírásnak minősítette, hogy felvették a hiányzó ügyvéd nyilatkozatát, és szerintük ennek ellenére sincs helye az ügyben új tárgyalás megtartásának. Az esetet bonyolítja, hogy a szóban forgó devizahiteles ügy eredetileg a Fővárosi Ítélőtáblához tartozott, ám a bíróságokra nehezedő ügyterhek megosztása miatt a per tárgyalása Győrbe került. A történtek miatt a lap megkereste a Fővárosi Ítélőtáblát is, ahonnan azt közölték:
a Fővárosi Ítélőtábla elnöke soron kívüli belső vizsgálatot rendelt el.

Ez pedig nem arra utal, hogy egy hétköznapi tévedésről van szó, amit egy végzéssel el lehet intézni. Az ügyben a felperest képviselő Bihari Krisztina a 24.hu-nak elmondta, ügyfele büntetőfeljelentést készül tenni az ügyben, szerintük ugyanis felmerülhet a közokirat-hamisítás gyanúja.
Szerző