Pályaudvarra tart a cirkusz: megvalósulhat a bűvész végzettségű kulturális államtitkár álma

Publikálás dátuma
2019.08.18. 08:00
Fővárosi Nagycirkusz
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Park helyett grandiózus cirkuszépítéséről született kormányhatározat a Nyugati pályaudvar mellett.
Elköltözik a Városligetből az 1450 néző befogadására alkalmas Fővárosi Nagycirkusz. Az alapításának 130. évfordulóját most ünneplő intézmény jövőjéről ennél sokkal többet nem lehet tudni, de az biztos, hogy a költözésre még éveket kell várni. Valamikor 25 milliárd forintot szántak rá, azóta ez a célkitűzés már biztosan nem tartható. A Magyar Közlönyben nemrég megjelent határozatból csupán annyi derült ki, hogy a Nyugati pályaudvar mellé, az egykori, elhanyagolt vasúti épületek - köztük a terület nagy részét elfoglaló, kiürült fűtőház - helyére kerül a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Három éves előkészítő munka nyomán eldöntötték, hogy a cirkuszon kívül lesz itt iskola, múzeum és közép-európai kutatóközpont (a térségben csak nálunk van kőépülete a cirkusznak). Azt a rozsdaövezetet kívánják felszámolni, ahol ma még az évtizedek során elburjánzó özönnövények, és az omladozó épületek falát borító graffitik uralkodnak. A beruházás megkezdésének és befejezésének időpontja sem ismeretes, a látványterveket 2020. januárjában kívánják közzétenni. Az Eiffel tértől (vagyis a nyugatinál lévő postahivatal mögötti területtől) a Ferdinánd-hídig terjedő terület ötször akkora, mint a mostani városligeti, az cirkusz mérte pedig kétszerese lesz a jelenleginek. A Fővárosi Nagycirkusz addig is a régi épületében marad a Széchenyi-fürdővel szemben, annak az Állat- és Növénykertnek a szomszédságában, amely oly mértékben terjeszkedik, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elkészülte után az eddigi cirkuszépületet le fogják bontani. Az elképzelésekről beszámoló Fekete Péter, aki békéscsabai színházigazgatóból lett rövid időre a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója, míg kulturális államtitkárrá ki nem nevezték, egykori bűvész múltját felidézve mindig szívén viselte a manézs világának ügyét. El is érte azt, hogy 2015 óta a nemzeti cirkuszművészetért felelős miniszteri biztos címét viselheti. Az államtitkár azért mentegetőzött, hogy a Liget Budapest Projekt részévé tették a Podmaniczky utcai létesítményt, holott fizikailag a két terület nem is találkozik egymással. Pedig, ha belegondolunk, akkor a cirkusznak sokkal több kötődése van a Városligethez, mint az ugyancsak az ebből a büdzséből, azaz a Liget Budapest Projekt költségvetéséből finanszírozott, jelenleg 5,3 milliárd forintnál tartó komáromi Csillag erőd felújításának. A költözést egyébként azzal indokolják, hogy a Fővárosi Nagycirkusz 1971-es épülete elavult és kinőtték a helyet, valamint az egyre szigorodó uniós előírások miatt az állattartás is egyre nehezebb. Fekete Péter szerint a Városligetben nem lehet próbatermet kialakítani, nincsen próbamanézs, a lovakat nem lehet futtatni.
A cirkusz új helyszíne
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Podmaniczky utcai helyszín hasznosításáról már a Gyurcsány-kormány is terveket szövögetett, 2006-ban kormányzati negyedet álmodtak meg ide, de az elképzeléseket 2008-ban leállították, közvetlenül a gazdasági világválság kitörése előtt. Majd 2014-ben az azóta teljes feledésbe merült Nyugati Grund nevű rekreációs parkról fantáziáltak ide, ahol a senkiföldjén grillező, söröző és sütkérező városlakók tölthetnék el a szabadidejüket, addig, amíg a végleges hasznosításról döntés nem születik. Lett volna itt szánkódomb, pingpong, pétanque (francia játék), futball- és futópálya. Sőt terveztek ide Mol BuBi közbringa-központot is. Az őszi önkormányzati választások ellenzéki közös főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely is véleményt nyilvánított a tervezett kulturális létesítményről. A jelenlegi zuglói polgármester úgy látja, hogy a Nyugati pályaudvar melletti területet rehabilitálni kellene, a cirkusznak pedig új helyszínt kellene keresni, máshol. Úgy véli, hogy a zöldfelületet kéne bővíteni, tekintettel arra, hogy ez a városrész gyakorlatilag megfullad a zöldfelület hiányában. Egy újabb intézmény, ami újabb gépkocsiforgalmat eredményez, újabb zajterhelést jelent a helyben lakók számára, szerinte nem ideális ezen a helyszínen. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. egyébként már most sem tétlenkedik. A napokban szeptember 30-ig meghosszabbították annak a dalpályázatának a határidejét, amelyet "a cirkuszművészet megújítása jegyében" írtak ki Kötéltánc elnevezéssel. Akik a dalszerzéshez inspirációt kívánnak szerezni, azoknak felajánlják a Repülőcirkusz című produkció megtekintetését is. Azt írják: "A pályázattal olyan dalok születését szeretnénk segíteni, amelyek megmutatják, milyen egyedülálló élményt, örömet kap a közönség az egymásra koncentráló, bámulatos fizikai teljesítményt nyújtó artistáktól, zsonglőröktől, bűvészektől és bohócoktól az előadásokon." Az első díj pedig nem kevesebb, mint 1 millió forint!

Százharminc év története

Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben az általa építtetett hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, de befogadóképessége, a jelenleginél nagyobb, 2290 fő volt. 1908-ban a cirkusz 80 méterrel odébb került az Angol Park irányába. A második világháborút követően, 1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A most lebontásra ítélt épületet 1971. január 14-én nyitották meg.

Inkább maradnának

A cirkuszművészek egy része szívesen maradna a Városligetben. Van, aki a jelenlegi épület teljes felújítását reméli, van, aki az állatvédők és idomárok közötti ellentét mérséklésének lehetőségét látja például az állatkerttel való együttműködésben. A világ legnagyobb cirkuszaiban rendszeresen fellépő artisták nevük elhallgatását kérve arról beszéltek lapunknak, hogy 2015 elején még zajlottak szakmai egyeztetések velük a leendő, a XXI. század igényeinek megfelelő épület méreteiről, magasságáról, ezek azonban abbamaradtak. - Nagyon jó lenne, ha együttműködnénk az állatkerttel, amely biztosítana kifutó területet, ahová ki lehetne engedni a vadállatokat vagy a lovakat. Titkon abban reménykedem, hogy a Fővárosi Nagycirkusz ott marad, ahol jelenleg is van. Egy nagyon komoly felújítás tökéletesen alkalmassá tenné a jelenlegi épületet. A Városliget remek helyszín – mondja egyikük. Az artisták tisztában vannak azzal, hogy egyre több európai országban – például Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában – tiltják vagy korlátozzák a vadállat-számokat, ez egyre erősödő folyamat, és európai uniós szabály is lehet belőle. A türelmi időt azonban hiányolják. - A hírekbe csak az extrém rossz esetek kerülnek, emiatt torzul a valós kép. Az artisták zöme úgy tartja az állatát, mint egy család a kiskutyáját. Az állatok érzelmileg is kötődnek a családhoz, ráadásul ők az artista partnerei, jólétük, egészségük kulcsfontosságú az idomár számára. Ráadásul a fogságban született állat elpusztulna, ha visszaengednénk a dzsungelbe, mert nincsenek meg az eszközei arra, hogy vadásszon, túléljen. Ma már vannak törvények az állattartásra, így átlátható a helyzet.

Szerző

Kisöpörték Budapestet, kifosztott város vár a következő önkormányzatra

Publikálás dátuma
2019.08.16. 10:19

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Üres kasszát örököl a következő önkormányzat: drámai mértékű a hiány, a bevételek nem elegendők a minimális fejlesztésekre sem.
A főváros adóssága az év elején elérte a 80 milliárd forintot, az idei költségvetés szerint ez akár 75 milliárd forinttal is nőhet, vagyis megkétszereződhet. Szinte megoldhatatlan feladatot örököl a következő főpolgármester, ugyanis a bevételek nem elegendőek a minimális fejlesztésekre, de még a működés is mindennapi küzdelmet igényel. Évek óta pengeélen egyensúlyoz a Fővári Önkormányzat, amely működését ma már szinte csak a hitelfelvételekkel tudja fenntartani. A főváros gazdálkodását az elmúlt nyolc évben kivéreztette a kormány, az intézményeket elvonta, vagyonát (Főgáz államosítása) elveszítette, így a város bevételei a 2000-es éveket jellemző 500 milliárd forintot közelítő összegről a felére csökkentek. Idén például 266 milliárd forint bevételből gazdálkodhat a város. 2010-ben a fővárosnak még évente 500 milliárd forintnyi bevétele volt, a kiadásai viszont ennél az összegnél 46 milliárddal kisebbek voltak – vagyis többlet volt a költségvetésben évről évre. A 2010-es évek előtt az volt a főváros trükkje, hogy az akkor még meglévő oktatási, egészségügyi és egyéb intézményeit úgy tudta üzemeltetni, hogy a városnak működési többlete keletkezett, ebből tudta finanszírozni a fejlesztéseket. Az elmúlt kilenc évben viszont a kormány sorra elvette az intézményeket és a vele járó bevételeket, miközben a főváros számára valóban fontos fejlesztéseket – metró, tömegközlekedés, útfelújítások – nem finanszírozta, ennek lett az a következménye, hogy a főváros egyre nagyobb mértékben volt kénytelen a hitelfelvételekre támaszkodni. Az 2019-es költségvetés tavaszi elfogadásakor 80 milliárd forintos adóssága volt az önkormányzatnak, amit további 75 milliárd forinttal fejelnek meg. Ezzel a város egyre közelít lehetőségei határához, hisz főváros kedvező adósminősítésének peremfeltétele, hogy az adósságállomány nem érheti el az éves működési bevételt, ami 266 milliárd forint az idén. A mostani számítások szerint így az idén az adósságállomány eléri a engedélyezhető összeg 67 százalékát. Ennek függvényében nem meglepő, hogy a következő években már csökkenő hitelfelvétellel számolnak a városházán. 2020-ra a költségvetési tervekben további 32,9 milliárd forint felvételére készül, így az adósságmutató 70 százalék közelébe emelkedne. Mindez persze jelentős mértékben függhet az őszi önkormányzati választások kimenetelétől, ugyanis az önkormányzati hitelügyleteket a kormánynak engedélyeznie kell. Ez már a Tarlós-érában sem ment minden esetben gördülékenyen, kérdés, hogy ha a fővárosi önkormányzatban a kormánypárt elveszítené többségét, az milyen reakciókat váltana ki a kormány részéről. Ám az adósságszabályok miatt a fővárosi vezetésnek – bármilyen összetételű legyen is az – nincs nagy mozgástere, amit jól jelez, hogy Tarlósék is csak 15 milliárdnyi további hitelfelvétellel számolnak 2021-22-re.
Vagyis míg idén egy évben 75 milliárd forinttal adósodnak el, addig 2021-2022-ben két év alatt potom 15 milliárd forinttal. Nyilván nem azért, mert a következő önkormányzati ciklus második felére az önkormányzat bevételei oly mértékben nőnek meg, hogy lemondhat a hitelfelvétel luxusáról. Erről szó nincs. A főváros kivéreztetése tovább folytatódik, már az idei is rendkívül kritikus év: bár Tarlós István főpolgármester szerint Orbán Viktornál ennél többet nem lehet kiharcolni a főváros számára, mint amit elért, ezért sincs szerinte értelme politikai váltásnak a fővárosban, mert nála csak rosszabb önérvényesítési erővel bíró politikus jöhet. Az eddig eredmények mindenesetre csak arra voltak elegtendőek, hogy a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan eladósodjon a főváros. A vészharangot maguk Tarlósék húzták meg, amikor az idei költségvetés bevezetésben a fővárosi önkormányzat aggasztó gazdasági helyzetét ecsetelték: „Jelentős azon kockázati tételek száma, amelyek év közben, többnyire előre nem kalkulálható időpontban merülhetnek fel, de bizonytalanságuk és a fedezetükre szolgáló források hiányában nem képezhetik a nyitó költségvetés részét.” A költségvetési kockázatok között azonosították az emelkedő béreket – amelyekre szűkösen van fedezet a fővárosban –, és a korábbi években felvett hitel törlesztését. „Továbbra is kockázatokkal terhelt a közösségi közlekedés finanszírozása. Problémát okozhat a tervezett uniós források elmaradása, a kellően fel nem mérhető szerződéses kockázatok, valamint a folyamatban lévő peres ügyek. Kockázatot jelent a gazdálkodási mozgástér általános beszűkülése, ami a költségvetésben lévő tartalékok erős csökkenésében mutatkozik meg” - fogalmaznak a főváros vezetői. Megnyugtató válasz nincs a főváros pénzügyi jövőjére, ugyanis az önkormányzatnak nincsenek olyan bevételei, amelyeket növelni tud, a helyi adók kivételével, miközben a kiadások ma már a működésre sem elegendőek. Könnyen lehetséges, hogy a 2019 októberében felálló új önkormányzat a következő években a csődfenyegetéssel szembeül, így még a jelenleginél is kiszolgáltatottabb lesz a kormány felé.
Szerző

Kincskeresés – Minden az, aminek a vásárló hinni szeretné

Publikálás dátuma
2019.08.12. 14:12

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az 1950-ben elhunyt avantgarde festőművész fantasztikus tempóban dolgozik még mindig ezen a csodahelyen.
Aurél – akit csak mi hívunk így, valódi nevét nem tudjuk – a hét öt napján hagyatékokat túr, aukciókon tanul és licitál, képkeretezőhöz rohangál, vagy külföldi galériák weboldalait böngészi. Szombaton és vasárnap délelőtt pedig a Budaörsi úti bolhapiacon árulja képeit. Törzsvevőinek megmondja, melyik festmény hamisítvány, melyik az, amelyről maga sem tudja, valódi-e, és megmutatja „titkos” szerzeményeit, amelyek értékbecslésre, keretezésre vagy a szerinte legjobb pillanatra várva bújnak meg raktára mélyén. A legnagyobb festőművészek számozott nyomatait, hovatovább eredetinek mondott munkáit árusító Aurél igazmondását nem érdemes ellenőrizni. A bolhapiac aranyszabálya, hogy minden az, aminek a vásárló hinni szeretné. Törzsvendég a képzőművész, aki installációihoz, montázsaihoz és kollázsaihoz keresi a leghétköznapibb tárgyakat, a legunalmasabbnak tűnő családi fotókat vagy okiratokat. Így kelhet új életre a diploma, a katonai kiskönyv, vagy osztálynapló. Ha nem vesz semmit, akkor sem jött hiába, kap ihletet vagy nézheti a hétről hétre szaporodó Scheiber Hugó-képeket – az 1950-ben elhunyt avantgarde festőművész fantasztikus tempóban dolgozik még mindig, gyanút talán az kelthet a legamatőrebb műkedvelőben is, hogy a tegnapi eső után maradt pocsolyából nem kellene-e kiemelni az oly nagy értékeket. A Városliget átépítése miatt megszűnt Pecsa bolhapiac magyar és külföldi népe is a Budai Zsibvásárra jár. A kavalkádban a nyelvi nehézségek megoldhatók, a kulturális különbségek lényegtelenné válnak és a különböző habitusú emberek saját, közös hagyományokat teremtenek.
Ki nem mondott előírás, hogy mindig azé az áru, aki először ér hozzá, hiába teszi vissza az asztalra, amíg nem lép el, övé a vásárlás előjoga. Így volt ez a káprázatos szőnyeggel is, amelynek eladója egy igen hevesre sikeredett családi vitát rendezett épp, amikor többen is megvették volna áruját. Az a vevő kezdhetett alkudni, aki először állt a szőnyeg szélére. A törzsvevőknek az ízlést és méretet tökéletesen ismerő eladó félreteszi a márkás ruhát, kabátot vagy kalapot, a másik a régi könyvet, CD-t vagy nagylemezt. A holland árus, aki arról győzködött, hogy Hollandia nem jó hely, mert egészen más, mint Amszterdam, hiányos legót adott el. A felbontott doboz az ajándékozottnál maradt, a kárpótlás egy Maria Callas CD-sorozat lett. A bolhapiacon ugyanis nincs számla, hivatalos garancia, de a betyárbecsület többet ér - a hibás árut visszaveszik, vagy új üzlet köttetik eladó és vevő között. Ihletet nem csak a képzőművész kaphat, beszélgetni szerető írók is jó helyen keresik a kiszínezett, de valóságalapú történeteket, a „minden ember egy mese” itt aztán igazán érvényesül. Van olyan árus, aki nem pénzért, hanem szenvedélyből jár ki. Akad, akinek túl sok életkaland jutott, és sokaknak ez a főállásuk. Vásározók, akik fél 4-kor kelnek, 5-kor már kipakolnak, mert tudják, hogy az igazi vevő legkésőbb reggel 7 és 8 között már rója a sorokat. A külföldre ajándékba szánt csipketerítő csak azokban a hetekben volt hiánycikk, amikor szükség lett volna rá. Bizonyítva, hogy bolhapiacra konkrét céllal nem érdemes menni. Ahogy befeszülten, humorérzék és kíváncsiság nélkül sem. Egyetlen titok azonban örök rejtély marad: melyik kamionról esett le az áru.
Témák
bolhapiac