Óriási bukta a keleti nyitás

Publikálás dátuma
2019.08.17. 07:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nyolc év alatt megduplázódott a külkereskedelmi hiányunk az ázsiai piacokon, pedig a kormány milliárdokat tolt az üzleteket előkészítő kereskedőházakba.
Az elmúlt nyolc évben kisebb átalakuláson ment át a magyar külkereskedelmi forgalom. Az Európai Unióval folytatott külkereskedelmünk aktívuma csökkent, miközben az EU-n kívüli országok felé 2011-ben és tavaly is 4,1 milliárd eurós deficit keletkezett – derül ki a KSH adataiból. A csökkenés ellenére az EU-val folyatott külkereskedelmünk – az ország erős beszállítói szerepének következtében – vaskos 9,6 milliárd eurós többletének köszönhetően a teljes egyenleg is többletet mutatott – igaz 2016 óta az importrész is nőtt. A nem uniós országcsoporton belül azonban alapos átrendeződés történt: az Ázsiával folytatott külkereskedelmi hiány a 2011-es 4,6 milliárd euróról 7,9 milliárd euróra nőtt 2018-re – ezt a folyamatot ellensúlyozta az a 2,3 milliárd eurós többlet ami az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben alakult ki. Azaz a 2011-ben meghirdetett „keleti-nyitás” komoly kudarc a magyar gazdaságpolitika számára, ellenben az amerikai csata jól áll.  Az ázsiai országokkal folyatott külkereskedelmi mérleg 2017 után romlott igazán, egyetlen év alatt 2,5 milliárd euróval emelkedett a passzívum, aminek nem a kivitelünk visszaesése, hanem a behozatal, vagyis az import ugrásszerű,  17,5 százalékos emelkedésének következménye.  A KSH elemzése szerint az import értéke 6 ázsiai ország esetében is több mint 100 millió euróval nőtt 2018-ban. Dél-Koreából és Kínából közel 670 millió euróval nagyobb értékű árutömeg érkezett, ami az előbbi ország esetében 58 százalékos forgalomnövekedéssel ért fel. A vietnami behozatalunk 84, az iraki 57, a hongkongi 24 százalékkal ugrott meg, az iránié pedig a sokszorosára nőtt egyetlen év alatt. Dél-Koreából a legnagyobb mértékben a gyógyszerek forgalma bővült, Kína esetében az irodagépek és a ruházati cikkek értéknövekménye volt a legjelentősebb. Vietnamból a híradástechnikai készülékek, míg Hongkongból a villamos gépek és készülékek behozatala nőtt számottevően, Irakból és Iránból pedig több kőolajat és kőolajszármazékot importáltunk – írja a KSH Magyarország 2018 című jelentésében. 
A keleti nyitás 2012 -ben indult el, a program zászlóhajója a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. volt, amelynek feladata lett (volna) magyar kivitel erősítése az ázsiai piacokra. Az évek során a különböző kontinenseken közel negyven országot felölő hálózatot hozott létre a cég, nemegyszer kétes hírű üzleti csoportokra bízva egy-egy régióval vagy országgal foglalkozó kereskedőház működtetését. A helyi kis kereskedőházak üzemeltetést rendre olyan a kormányhoz közel álló üzletemberek által vezetett, haveri cégek nyerték el, amelyek a közös ismertetője az volt, hogy frissen alakultak és tulajdonosaik általában nem rendelkeztek érdemi külkereskedelmi és vagy helyi tapasztalattal. Az MNKH működésnek megszüntetésről tavaly döntött a kormány, miután csak az anyacég a működése során 9,5 milliárd forint veszteséget termelt az adófizetőknek. Ezen felül egy-egy helyi kereskedőház estenként több száz, néha milliárdos nagyságrendű támogatást nyelt el, így az MNKH 9,5 milliárdos veszteségének a többszörösét is elvihették az évek alatt a kereskedőházak. A kormány most más módszerekkel új köntösbe bújtatta az exportösztönzésért felelős céget: e tevékenységért tavaly óta a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. felel. Az új cég az első évében 574 millió forintos árbevétel mellett szolid 43 millió forintos nyereséget termelt, ami azért nagy szó a korábbi évek milliárdos veszteségeihez képest. Az ázsiai import növekedése nem meglepő, hiszen ma már a régió és elsősorban Kína látja el a világot korszerű fogyasztási, elektronikai cikkekkel. Ám míg tíz évvel ezelőtt a kínai ipart még a bérmunka, esetleg a az ellopott termékek másolása jellemezte, ma már saját fejlesztésű high-tech termékkel (is) el tudják árasztani a világot. A magyar kereskedőházak feladata értelemszerűen nem is az importnövekedés fékezése, hanem annak ellensúlyozása lett volna, ám magyar cégek - kevés kivételtől eltekintve - nem tudnak megkapaszkodni a kínai piacon. Ennek fényében nem meglepő, hogy a legfontosabb kiviteli partnerünk továbbra is az EU és ezen belül Németország, amit Szlovákia és Olaszország követ. A behozott termékek származási országok szerinti bontásban azonban már más a helyzet: itt is toronymagasan vezetnek a német termékek (21,7 százalékkal) ám értékét tekintve a második legtöbb áru Kínából, majd Oroszországból érkezik – ez utóbbi az energiaforrások behozatalának köszönhető, ezt követően azonban helyreáll a rend és következnek az uniós országok a listán.
Szerző

Felvillanyozott e-autó-jóslatok

Publikálás dátuma
2019.08.16. 09:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Változatlanul valószerűnek tart 2023-ra 52 ezer hálózatról tölthető tiszta és hibrid gépjárművet Magyarországon a PwC – közölte megkeresésünkre Bársony Péter, a nemzetközi tanácsadó e-mobilitási igazgatója.
Lapunk a hazai elektromos autózás elterjesztését célzó, Jedlik Ányosról elnevezett kormányzati terv augusztus eleji frissítésének közzétételekor arra hívta fel a figyelmet, hogy az első változat 2015-ös megjelenését megelőzően, 2013-ban a tanácsadó cég 2020-ra 189 ezer e-autót is elképzelhetőnek tartott. Ehhez képest az e-cars.hu legutóbbi adatsora szerint 2019 júliusában a Belügyminisztérium mindössze 13,6 ezer zöld rendszámos – tölthető elektromos és hibrid – járművet tartott nyilván. A hat éves előrejelzés a legvalószínűbbnek 2020-ra 45 ezer ilyen autót jósolt. Bársony Péter ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmünket, hogy eme tanulmányukat azóta rendszeresen frissítették. Mindazonáltal kiállt a 2014-es – a Jedlik Ányos Terv első változatában is idézett –, 2023-ra vonatkozó elképzeléseik mellett. A kabinet ugyanis a jelek szerint nem tervezi megvonni a támogatásokat – érvelt. Az öt éve készült tanulmányuk egyébként a legvalószínűbbnek nevezett 52 ezres szám mellett 2023-ra 139 ezret sem zár ki. Borúlátó értéket az anyagban nem leltünk. Pedig ilyenre már csak azért is szükség lenne, mert a friss kormányanyagban feltűnik egy, a megszűnt nemzeti fejlesztési tárcának tulajdonított állítólagos borúlátó forgatókönyv, ami viszont nagyjából megfelel a 2020-ra ténylegesen várható értékeknek. A PwC hat éves, 2020-ra vonatkozó, legborúsabb, 27 ezres előrejelzése ugyanakkor még ma is szinte elérhetetlennek tűnik. Az elmúlt 1-2 év során érdemi változás nem történt a piacon – jegyezte meg a téma kapcsán Bársony Péter. A szereplők változatlanul az e-mobilitási törvényt és annak végrehajtási rendeleteit várják, ami talán ez év őszére megszülethet. Úgy látja, a töltőtelepítések is jól haladnak. (Korábbi számításaink szerint egy nyilvános töltőre jelenleg körülbelül 10 ezer magyar jut. Ez kelet-európai összevetésben, bár a lengyelek és az észtek jobban állnak, vállalható. Mindazonáltal Norvégiában az érték 472, az izlandiaknál, svédeknél és hollandoknál pedig 1500 körüli.)
Jelenleg a zöld rendszámos autók mintegy 43 százaléka tisztán elektromos. A PwC szakértője ebből arra következtet, hogy továbbra is jelentős a Nyugat-Európából behozott és itthon forgalomba helyezett plug-in hibridek száma. Az újaknak viszont már közel 70 százaléka tisztán elektromos, mivel az állam csak ezt támogatja – hívta fel a figyelmet Bársony Péter. Ennek kapcsán megjegyzendő: négy-hat éve a kormány és a PwC is elsősorban a hibridek elterjedését becsülte jóval felül. A tanácsadó 2014-es anyaga a tisztán elektromos járművek 2023-as arányát számításunk szerint mindössze 12 százalékra teszi.

Csökkenhet is a szám

A Jedlik Ányos Terv „frissítése” is megemlíti, hogy előbb-utóbb meg kellene vonni egyes, hálózatról is tölthető, de robbanómotorjukkal a hagyományos járműveknél is szennyezőbb luxusautók zöld rendszámmal járó kedvezményeit. Egy ilyen, évek óta húzódó lépés viszont értelemszerű visszaesést hozna a kormány által amúgy minden más lehetséges módon felfelé tornászott számértékekben.

Szerző

325,65 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.16. 08:14
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
 Az euró  forgott reggel hét órakor, 8 fillérrel csökkent a közös európai fizetőeszköz árfolyama a csütörtök esti 325,73 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 293,48 forintról 293,39 forintra, a svájci franké pedig 300,38 forintról 299,65 forintra gyengült. 
A jent 2,7642 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,7655 forinttal.
Az euró 1,1103 dolláron forgott péntek reggel, 0,03 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,23 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0867 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9788 frankot kértek, 0,25 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,01 százalékkal erősödött a dollár, péntek reggel 106,12 jent ért.
Szerző