Az elmúlt nyolc évben kisebb átalakuláson ment át a magyar külkereskedelmi forgalom. Az Európai Unióval folytatott külkereskedelmünk aktívuma csökkent, miközben az EU-n kívüli országok felé 2011-ben és tavaly is 4,1 milliárd eurós deficit keletkezett – derül ki a KSH adataiból. A csökkenés ellenére az EU-val folyatott külkereskedelmünk – az ország erős beszállítói szerepének következtében – vaskos 9,6 milliárd eurós többletének köszönhetően a teljes egyenleg is többletet mutatott – igaz 2016 óta az importrész is nőtt. A nem uniós országcsoporton belül azonban alapos átrendeződés történt: az Ázsiával folytatott külkereskedelmi hiány a 2011-es 4,6 milliárd euróról 7,9 milliárd euróra nőtt 2018-re – ezt a folyamatot ellensúlyozta az a 2,3 milliárd eurós többlet ami az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben alakult ki. Azaz a 2011-ben meghirdetett „keleti-nyitás” komoly kudarc a magyar gazdaságpolitika számára, ellenben az amerikai csata jól áll.
Az ázsiai országokkal folyatott külkereskedelmi mérleg 2017 után romlott igazán, egyetlen év alatt 2,5 milliárd euróval emelkedett a passzívum, aminek nem a kivitelünk visszaesése, hanem a behozatal, vagyis az import ugrásszerű, 17,5 százalékos emelkedésének következménye.
A KSH elemzése szerint az import értéke 6 ázsiai ország esetében is több mint 100 millió euróval nőtt 2018-ban. Dél-Koreából és Kínából közel 670 millió euróval nagyobb értékű árutömeg érkezett, ami az előbbi ország esetében 58 százalékos forgalomnövekedéssel ért fel. A vietnami behozatalunk 84, az iraki 57, a hongkongi 24 százalékkal ugrott meg, az iránié pedig a sokszorosára nőtt egyetlen év alatt. Dél-Koreából a legnagyobb mértékben a gyógyszerek forgalma bővült, Kína esetében az irodagépek és a ruházati cikkek értéknövekménye volt a legjelentősebb. Vietnamból a híradástechnikai készülékek, míg Hongkongból a villamos gépek és készülékek behozatala nőtt számottevően, Irakból és Iránból pedig több kőolajat és kőolajszármazékot importáltunk – írja a KSH Magyarország 2018 című jelentésében.
A keleti nyitás 2012 -ben indult el, a program zászlóhajója a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. volt, amelynek feladata lett (volna) magyar kivitel erősítése az ázsiai piacokra. Az évek során a különböző kontinenseken közel negyven országot felölő hálózatot hozott létre a cég, nemegyszer kétes hírű üzleti csoportokra bízva egy-egy régióval vagy országgal foglalkozó kereskedőház működtetését. A helyi kis kereskedőházak üzemeltetést rendre olyan a kormányhoz közel álló üzletemberek által vezetett, haveri cégek nyerték el, amelyek a közös ismertetője az volt, hogy frissen alakultak és tulajdonosaik általában nem rendelkeztek érdemi külkereskedelmi és vagy helyi tapasztalattal.
Az MNKH működésnek megszüntetésről tavaly döntött a kormány, miután csak az anyacég a működése során 9,5 milliárd forint veszteséget termelt az adófizetőknek. Ezen felül egy-egy helyi kereskedőház estenként több száz, néha milliárdos nagyságrendű támogatást nyelt el, így az MNKH 9,5 milliárdos veszteségének a többszörösét is elvihették az évek alatt a kereskedőházak. A kormány most más módszerekkel új köntösbe bújtatta az exportösztönzésért felelős céget: e tevékenységért tavaly óta a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt. felel. Az új cég az első évében 574 millió forintos árbevétel mellett szolid 43 millió forintos nyereséget termelt, ami azért nagy szó a korábbi évek milliárdos veszteségeihez képest.
Az ázsiai import növekedése nem meglepő, hiszen ma már a régió és elsősorban Kína látja el a világot korszerű fogyasztási, elektronikai cikkekkel. Ám míg tíz évvel ezelőtt a kínai ipart még a bérmunka, esetleg a az ellopott termékek másolása jellemezte, ma már saját fejlesztésű high-tech termékkel (is) el tudják árasztani a világot. A magyar kereskedőházak feladata értelemszerűen nem is az importnövekedés fékezése, hanem annak ellensúlyozása lett volna, ám magyar cégek - kevés kivételtől eltekintve - nem tudnak megkapaszkodni a kínai piacon. Ennek fényében nem meglepő, hogy a legfontosabb kiviteli partnerünk továbbra is az EU és ezen belül Németország, amit Szlovákia és Olaszország követ. A behozott termékek származási országok szerinti bontásban azonban már más a helyzet: itt is toronymagasan vezetnek a német termékek (21,7 százalékkal) ám értékét tekintve a második legtöbb áru Kínából, majd Oroszországból érkezik – ez utóbbi az energiaforrások behozatalának köszönhető, ezt követően azonban helyreáll a rend és következnek az uniós országok a listán.