Felvillanyozott e-autó-jóslatok

Publikálás dátuma
2019.08.16. 09:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Változatlanul valószerűnek tart 2023-ra 52 ezer hálózatról tölthető tiszta és hibrid gépjárművet Magyarországon a PwC – közölte megkeresésünkre Bársony Péter, a nemzetközi tanácsadó e-mobilitási igazgatója.
Lapunk a hazai elektromos autózás elterjesztését célzó, Jedlik Ányosról elnevezett kormányzati terv augusztus eleji frissítésének közzétételekor arra hívta fel a figyelmet, hogy az első változat 2015-ös megjelenését megelőzően, 2013-ban a tanácsadó cég 2020-ra 189 ezer e-autót is elképzelhetőnek tartott. Ehhez képest az e-cars.hu legutóbbi adatsora szerint 2019 júliusában a Belügyminisztérium mindössze 13,6 ezer zöld rendszámos – tölthető elektromos és hibrid – járművet tartott nyilván. A hat éves előrejelzés a legvalószínűbbnek 2020-ra 45 ezer ilyen autót jósolt. Bársony Péter ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmünket, hogy eme tanulmányukat azóta rendszeresen frissítették. Mindazonáltal kiállt a 2014-es – a Jedlik Ányos Terv első változatában is idézett –, 2023-ra vonatkozó elképzeléseik mellett. A kabinet ugyanis a jelek szerint nem tervezi megvonni a támogatásokat – érvelt. Az öt éve készült tanulmányuk egyébként a legvalószínűbbnek nevezett 52 ezres szám mellett 2023-ra 139 ezret sem zár ki. Borúlátó értéket az anyagban nem leltünk. Pedig ilyenre már csak azért is szükség lenne, mert a friss kormányanyagban feltűnik egy, a megszűnt nemzeti fejlesztési tárcának tulajdonított állítólagos borúlátó forgatókönyv, ami viszont nagyjából megfelel a 2020-ra ténylegesen várható értékeknek. A PwC hat éves, 2020-ra vonatkozó, legborúsabb, 27 ezres előrejelzése ugyanakkor még ma is szinte elérhetetlennek tűnik. Az elmúlt 1-2 év során érdemi változás nem történt a piacon – jegyezte meg a téma kapcsán Bársony Péter. A szereplők változatlanul az e-mobilitási törvényt és annak végrehajtási rendeleteit várják, ami talán ez év őszére megszülethet. Úgy látja, a töltőtelepítések is jól haladnak. (Korábbi számításaink szerint egy nyilvános töltőre jelenleg körülbelül 10 ezer magyar jut. Ez kelet-európai összevetésben, bár a lengyelek és az észtek jobban állnak, vállalható. Mindazonáltal Norvégiában az érték 472, az izlandiaknál, svédeknél és hollandoknál pedig 1500 körüli.)
Jelenleg a zöld rendszámos autók mintegy 43 százaléka tisztán elektromos. A PwC szakértője ebből arra következtet, hogy továbbra is jelentős a Nyugat-Európából behozott és itthon forgalomba helyezett plug-in hibridek száma. Az újaknak viszont már közel 70 százaléka tisztán elektromos, mivel az állam csak ezt támogatja – hívta fel a figyelmet Bársony Péter. Ennek kapcsán megjegyzendő: négy-hat éve a kormány és a PwC is elsősorban a hibridek elterjedését becsülte jóval felül. A tanácsadó 2014-es anyaga a tisztán elektromos járművek 2023-as arányát számításunk szerint mindössze 12 százalékra teszi.

Csökkenhet is a szám

A Jedlik Ányos Terv „frissítése” is megemlíti, hogy előbb-utóbb meg kellene vonni egyes, hálózatról is tölthető, de robbanómotorjukkal a hagyományos járműveknél is szennyezőbb luxusautók zöld rendszámmal járó kedvezményeit. Egy ilyen, évek óta húzódó lépés viszont értelemszerű visszaesést hozna a kormány által amúgy minden más lehetséges módon felfelé tornászott számértékekben.

Szerző

325,65 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.16. 08:14
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel.
 Az euró  forgott reggel hét órakor, 8 fillérrel csökkent a közös európai fizetőeszköz árfolyama a csütörtök esti 325,73 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 293,48 forintról 293,39 forintra, a svájci franké pedig 300,38 forintról 299,65 forintra gyengült. 
A jent 2,7642 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,7655 forinttal.
Az euró 1,1103 dolláron forgott péntek reggel, 0,03 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,23 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0867 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9788 frankot kértek, 0,25 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,01 százalékkal erősödött a dollár, péntek reggel 106,12 jent ért.
Szerző

Digitálisan fejletlenek a hazai kkv-k

Publikálás dátuma
2019.08.16. 07:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság felmérése szerint csak 5 ország áll rosszabbul hazánknál.
Az Európai Bizottság nemrég készült felmérése szerint a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek (mögöttünk csak 5 ország áll rosszabbul) és alig több mint egy százalékuk tartozik a nagyon fejlettek, vagyis azok közé, akik például vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket is használnak. Az Európai Unióban átlagosan a cégek 18,5 százaléka számít digitálisan fejlettnek, de Dániában a kis és közepes vállalkozások (kkv) több mint harmada tartozik ebbe a csoportba.  A hazai helyzetre jellemző, hogy a magyar kkv-k 70 százaléka számára messze a legkiemelkedőbb és legtöbbet használt szoftver az Excel és a számlázó program – derül ki a Cégmenedzser mintegy kétezer magyar kkv megkérdezésével végzett kutatásából. A vállalkozások kevesebb mint 10 százaléka alkalmaz valamilyen CRM (értékesítési- ügyfélkapcsolati), vagy vállalatirányítási (ERP) rendszert, holott ezekkel a gyorsaság mellett humánerőforrást is megtakaríthatnának. A jellemzően évi 100 millió forint alatti bevételt elkérő cégek vezetőinek jó része „beletanult” a vezetésbe, és ötödük természetesnek tartja, hogy a könyvelésre támaszkodva látja át a mindennapi folyamatokat, a cég működését. Jagodics Tamás a Cégmenedzser ügyvezető-tulajdonosa szerint a könyvelőre bízni a cégek értékelését majdnem olyan, mintha „visszapillantóból vezetni autót”. Az alacsony digitalizáció hátrányait a legtöbben a bőrükön érzik – derül ki a válaszokból –, ugyanis a kkv-vezetők 76 százaléka szerint növekedni tudna a cége, hogyha minden dokumentáció, adat gyorsan rendelkezésre állna.  
Szerző