Előfizetés

„Az a kérdés, meddig lehet pávatáncot járni a kínaiakkal és az oroszokkal”

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.08.19. 07:30

Fotó: CENTRUM EUROPEJSKIE UW FACEBOOK-OLDALA
Az Egyesült Államok megkezdte a harcot a világelsőségre törő Kína ellen, és Kelet-Közép-Európának mielőbb választania kell közöttük – mondta lapunknak Bogdan Góralczyk lengyel Kína-szakértő.
Donald Trumpról nagyon szélsőséges véleményeket lehet hallani, de az biztos, hogy alaposan felforgatta a nemzetközi viszonyokat. Ön hogyan látja őt? Az Egyesült Államok elnöke, aki a leghatalmasabb ember a világon, nem hiszi, hogy létezik a klímaváltozás, tehát nem nyitott a megújulásra. Más tekintetben viszont nagyot változott a világ a Trump-adminisztráció alatt, elsősorban két szempontból. Az egyik, hogy neki a multilaterális kapcsolatok nem jelentenek semmit, ő csak kétoldalú relációkban gondolkodik. Nem számít neki sem az EU, de még a NATO sem. Emlékszünk, mit művelt például a G20-szal. A másik - és ez, amikor az Orbán-rendszerről beszélünk, akkor Magyarország szempontjából különösen fontos, de a lengyelek számára úgyszintén -, hogy Trump nincs tekintettel az értékekre, csak az érdekekre. Nem beszél sem jogállamról, sem kisebbségi ügyekről, se ellenzékről. Igaza van Gáti Károlynak, amikor azt mondja, nem lehet számítani arra, hogy majd jönnek az amerikaiak, és segítenek. Nem fognak segíteni. Ez nagy változás a Trump-korszak alatt az előző amerikai kormányzathoz képest. Lengyelországra azonban a jelek szerint odafigyel, szeptember elején már másodszor utazik Varsóba. A második világháború kitörésének az évfordulójára érkezik, de két napig marad. Lehet, hogy vidékre is elmegy. Egyre több szó esik arról, hogy a jövőben amerikai katonák állandó jelleggel fognak állomásozni lengyel területen, ahogy például Németországban is. Arról beszélnek, hogy létrehozzák a Fort Trump támaszpontot Lengyelországban. Ezt az elnevezést Andrzej Duda elnök javasolta, Trumpnak pedig természetesen nagyon tetszik. Lengyelországi tartózkodásának második napján közép-európai csúcstalálkozót tartanak, tudomásom szerint Orbán Viktor is ott lesz. Duda elnök kezdeményezése volt három évvel ezelőtt, horvát támogatással a három tenger – az Adria, a Balti-tenger és a Fekete-tenger – közötti térségben fekvő országok együttműködése. Tizenkét ország vesz benne részt. A mostani amerikai adminisztráció erre jól reagál, mert az egész német- és oroszellenes. A második csúcson Trump már részt vett, amikor először volt Varsóban 2017-ben. Már négy csúcstalálkozó volt, legutóbb júniusban Szlovéniában. Külön érdekesség, hogy ez utóbbin megfigyelőként a németek is megjelentek. Mi lehet a kimenetele az utóbbi időben tapasztalható kínai-amerikai kereskedelmi háborúskodásnak? Véleményem szerint ez már több, mint pusztán vámháború. Az a tét, hogy ki lesz az első számú vezetője a világnak. A mostani kínai elnök, Hszi Csin-ping elmondta, hogy mi a kínai stratégia. Első lépésként 2021-ig azt akarják elérni, hogy a belső piac, és ne a kivitel legyen a növekedés legfontosabb motorja. A végcél az, hogy 2049-re, amikor száz éves lesz a népköztársaság, Kína már első legyen a világporondon. Ehhez kapcsolódik a két selyemút, amely Kínából Európa felé tart, az egyik a tengeren, a másik a szárazföldön. Az utóbbi Lengyelországon keresztül Nyugat-Európába. Miért törekednek erre? Az új technológiáért, a cégekért jönnek ide. A modernizációról van szó. Amikor ezt tudatosult a világban, akkor végre az amerikaiak is felébredtek, mondván, Istenem, mi segítettünk nekik, ezek pedig ki akarnak rúgni minket a vezető pozícióból! És most, ha van bármiben együttműködés a két amerikai párt között, akkor az a Kína-politika. Trump tehát jobban felismerte az amerikai érdekeket, mint Obama? A dokumentumok tanúsága szerint a szakértők ébredtek fel. Bár szóltak már Obamának is, de ő nem nagyon figyelt oda. Trump pedig úgy számol, mint az üzletember: kereskedelmi egyensúly nincs, a Huawei és a többiek lopják, elviszik tőlünk a technológiát, így nem mehet tovább. Ezért indította el Trump a kereskedelmi háborút. Mennyiben változtat a dolgokon az, ami Hongkongban történik? Már nem csak a kiadatási törvénytervezetről van szó, hanem több más dologról is. Az egyik, hogy Hszi Csin-ping egyre keményebb, egyszemélyes politikát vezet be újra az országban, miként annak idején Mao Ce-tung, és ez nem tetszik a kínai elitnek. A népi Kínában erről ugyan nem lehet szólni egy szót sem, de egyébként az egész kínai nyelvű térség – és főleg Hongkong – erről beszél. Nekik nem tetszik, hogy újra bebörtönzik a jogászokat, hogy nem szabad szólni semmiről, hogy újra szigorú lett az egész politikai rendszer. A szabadságról van szó.
Hogyan tudhatja Peking mintegy semlegesíteni Hongkong zavaró hatását? Tavalyelőtt a kínai parlament, amely egyébként évente csak egyszer ül össze március elején, törvényt fogadott el, amelyben arról van szó, hogy Kína létre fogja hozni a világ legnagyobb városát, Dél-Kínában, Kvantung tartományban. Ott van Hongkong, Makaó, Sencsen, és több más város. Kilenc városból lenne egyetlen nagy város, és Hongkong ennek a nagy városnak lenne egyik része. Már meg is kezdődött az építkezés. Átadtak egy 55 kilométeres hidat, ami a tenger fölött ível át. Most építik a metrót, hogy csatlakozzanak egymáshoz az egyes városok. Az egész összesen mintegy fele Magyarország területű lenne. A britek 1997-es távozásától – a megállapodás értelmében - ötven évig, vagyis 2047-ig fog tartani az „egy ország, két rendszer” berendezkedés. De ha a Megapolisz magalakul, akkor a kínaiak meg fogják kérdezni, miről beszélünk, hiszen csak egy városrészről, egy kerületről van szó. És ettől félnek a hongkongiak. Vannak, akik szerint Hongkong mintegy az előképe lehet annak, mi várhat adott esetben Tajvanra. Jövő januárban választások lesznek Tajvanon. Úgy néz ki, hogy gazdasági szempontból nem jól szerepel a mostani adminisztráció, ezért újra váltás lesz. Visszajön a hatalomba a Kuomintang, a Nemzeti Párt, amely viszont kész együttműködni Pekinggel, mert neki tetszik a Hszi Csin-ping által tervezett újjászületés, hogy újra világítson a kínai civilizáció. Ettől félnek, és a fiatal hongkongi értelmiségiek azt akarják bemutatni: vigyázzatok, mit csináltok, mert életveszélyes. Nem fog működni ez az „egy ország, két rendszer” formula. Be fogja vetni Hongkongban a kínai vezetés a hadsereget? Még ugyan nincs háború, még nincs beavatkozás a kínai katonaság részéről, de nem lehet kizárni. A kínaiak egyre keményebb hangot használnak. A minap éppen azt írta az egyik lap, hogy Hongkongban „színes forradalom” zajlik, amit a nyugati világ ösztönzött. Ez azt jelenti, hogy „mi készek vagyunk beavatkozni”. A kínaiaknak az az üzenete, hogy „nem akarunk háborút, de nem félünk tőle”. Hongkongban van mintegy 31 ezer rendőr. De ezek a rendőrök nem fognak lőni a hongkongiakra. Be kell hívni a katonaságot, és lehet, hogy nem azokat, akik ott vannak a térségben, hanem messziről. Idén van a pekingi Tienanmen téri vérengzés harmincadik évfordulója. Ez mire emlékeztetheti a feleket? Tienanmenből a kínaiak megtanulták, hogy csatát lehet ugyan nyerni, de a háborút elvesztik. Ugyanakkor a pekingi vezetés is levonhatta a tanulságot, hogy akkor az egész világ ellene fordult. De a kínai hatalom szemszögéből nézve ennél is fontosabb, óvatosságra intő szempont, hogy ha beavatkoznak katonailag, akkor Hongkong nem lesz többé pénzügyi központ. Elkanyarodtunk a selyemúttól, térjünk rá vissza. Hogyan célszerű reagálnia térségünknek a kínaiak európai ambícióira? Létezik a korábban 16+1, Görögország csatlakozásával most már 17+1 keretek közti együttműködés a kelet-európai országok és Kína között. A Budapest-Belgrád reláció nem az egyetlen vasútvonal, amit fejlesztenek, hanem szó van a Kolozsváron át Bukarestbe menő szakaszról is. Kína megjelent, itt van, nem akar kimenni, infrastrukturális beruházásokra törekszik. Évente kétszer járok Kínába. A repülőgépen az utasok 90 százaléka kínai, ami arra utal, hogy a kínaiak nagy számban jönnek ide, hogy itt intézzék az üzleti ügyeiket. Ha azonban megnézzük Lengyelország helyzetét, akkor ennek a Németország és Oroszország közötti kutyaszorítóban levő államnak a külső biztonság szempontjából létfontosságú a NATO szerepe, fontosabb,mint a magyaroknak. Ugyanakkor az Európai Unió a belső stabilitás, a modernizáció szempontjából fontos. Orbán Viktor keleti nyitási stratégiája eddig nem nagyon működött, de idővel működőképes lesz. Csakhogy a Trump Fort nem illeszthető össze a Huawei-jel, vagy ez, vagy az. Nálunk, Lengyelországban egyértelmű a válasz: Fort Trump. Magyarországon az a kérdés, meddig lehet pávatáncot járni a kínaiakkal és az oroszokkal, amikor itt a háborúskodás az Egyesült Államok és Kína között. Sokáig nem lehet halogatni a választást, az amerikaiak ezt erőltetni fogják. Ami Nyugat-Európát illeti, ott nem nagyon figyelnek ezekre a dolgokra. Ott van Nagy-Britannia, ahol egy második bohóc győzött, mindenki Londonra fog figyelni. A másik nagy kérdés, ami Nyugat-Európát foglalkoztatja, hogy mi lesz Olaszországban.

Névjegy

Bogdan Góralczyk professzor a Varsói Egyetem Európa Központjának az igazgatója. Több ázsiai országban szolgált nagykövetként. Tavaly terjedelmes kötete jelent meg Kína átalakulásáról. Beszél magyarul, csaknem hét évig (1991-98) a budapesti lengyel nagykövetségen szolgált.  

Még évekig eltarthat a szétválasztott bangladesi sziámi ikrek rehabilitációja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.18. 21:17
A sziámi ikrek a szétválasztó műtét után
Fotó: Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány
Mindketten lázasak, vírusfertőzésen esnek át - nyilatkoztak a hazatérő magyar orvosok.
Pataki Gergely, a teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű, Operation Freedomnak (Szabadság hadművelet) elnevezett műtétsorozat fő koordinátora, a plasztikai sebészeti csapat vezetője az MTI szerint így foglalta össze az eddigieket: a fejüknél összenőtt sziámi ikreket a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosai választották szét augusztus 1-jén és 2-án, több mint 30 órás beavatkozás során a bangladesi Dakkában. A műtétsorozat első szakaszában Dakkában Hudák István vezetésével endovaszkuláris módszerrel szétválasztották a közös agyi fő szállítóérszakaszt. A második fázisban, Budapesten az év elején a vezetésével beültették és fél évig fokozatosan tágították a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátumrendszert. Ez a "tágítás" 44 kisebb és 1 nagyobb plasztikai műtétet jelentett. A szövettágító implantátumokat sikerült hat hónap alatt olyan méretűre növelni, amely "világújdonságot jelent", és az így nyert saját szövetekkel sikerült pótolni a végső szétválasztás során keletkező kiterjedt sebet - mutatott rá Pataki Gergely. Elmondta, a harmadik fázisban a koponyák és az agyak szétválasztása, az agyhártyák és a koponyafejbőr hiányzó részeinek pótlása történt meg Csókay András vezetésével. A "megaműtétet" 35 fős, magyar orvosokból és egészségügyi dolgozókból álló csapat végezte el.
A műtétsorozat nem ér véget, a másodlagos koponyarekonstrukciós műtétek és egyéb rehabilitációk még évekig eltarthatnak

- közölte Pataki Gergely. Elmondta azt is, hogy a két kislány agya "igen szorosan összetapadt, összenőtt", és eleve egy hosszú, körülbelül 20 órás műtétre készültek. A műtét nagyon fontos mozzanatának nevezte, hogy a beavatkozás alatt háromszor is közösen imádkoztak a magyar csapat tagjai, valamint a muszlim, illetve a hindu orvosok. A két kislány állapotáról szólva elmondta, Rabeya "mosolyog, beszél, eszik, és édesanyja már ölbe is vehette". Rukaya viszont még mélyaltatásban van, esetében egy vírusfertőzés kritikus állapotot eredményezett. Pataki Gergely, az alapítvány alapítója, közölte: a gyerekek neurológiai státuszát, további kilátásait a műtét után néhány hónappal lehet majd felmérni. Kitért arra is, hogy a műtétsorozat eddig 21 hónapnyi tervezést igényelt, a beavatkozásokban több mint 100 magyar orvos vett részt aktívan vagy konzulensként, és eddig 55 ezer munkaóra van a csapat tagjai mögött. Megemlítette azt is, hogy csaknem 2 tonna felszerelést vittek magukkal Bangladesbe a végső műtéthez, ezek nagy részét otthagyták adományként. Kérdésre válaszolva elmondta, hajnalban tértek vissza Bangladesből, fáradtak. A tervek szerint három-hat hónap múlva utazhatnak vissza Bangladesbe és folytatnák a műtétsorozatot. Kiemelte, a műtétsorozatban számos magyar újítás szerepel, a már említett mellett a Csókay András által kikísérletezett "fogó ujjhegyre támasztás", amely a korábbinál sokkal precízebb mikrosebészeti manipulációt tett lehetővé az agyak szétválasztásánál.
Világújdonságnak nevezte azt is, hogy a speciális műtétsorozatot egy fejlődő országban végezte el egy európai orvoscsoport.

Csapody Marcell, az aneszteziológiai team vezetője azt emelte ki, hogy olyan helyzetekben kellett döntéseket hozniuk, amelyekben az evidencia alapú orvoslás nem nagyon nyújtott támpontot. Hozzátette, a szövődmények kódolva voltak a műtét nagysága és jellege miatt. Rukaya egy bakteriális fertőzés okozta szeptikus sokk állapotában volt, ez már önmagában életveszélyes. Erre tevődött még rá a trópusi vírusos láz, és "padlóra küldte a gyermeket". A kisebb Rabeyánál is fellépett ez a vírusos láz, de nála "ekkora nagy pusztítást nem tudott végezni ez a betegség". Kérdésre válaszolva Csapody Marcell azt mondta, Rukaya esetében számos szövődmény lépett fel, ezek okozták azt, hogy lényegesen gyengébb állapotban van testvérénél. Továbbá az ő agyát jobban megviselte a műtét, és ehhez szükséges tehermentesíteni, így nagy mennyiségű altatószert kap. Hudák István azt emelte ki, hogy a sikerhez kellett a szakmai tudás, a szervezés és a hit:
Hit nélkül nem lehetett volna megcsinálni ilyen bonyolult esetet, a továbbiakban még egy kis szerencsére lenne szükség."

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a műtétsorozat eddig több mint 100 millió forintba került. 

Gazdasági tanácsadója szerint Trump tényleg megvenné Grönlandot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.18. 21:05
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az amerikai elnök járatos „ingatlanvásárlási” ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést – mondta Larry Kudlow.
Donald Trump gazdasági tanácsadója szerint az amerikai elnök tényleg érdeklődik Grönland esetleges megvásárlása iránt. Larry Kudlow a Fox News amerikai hírtelevízióban vasárnap az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
az elnök járatos ingatlanvásárlási ügyekben, és majd megvizsgálja a kérdést.

Hozzátette, nem akar arról találgatásokba bocsátkozni, hogy egy ilyen ügylet hova vezethetne, de leszögezte, hogy a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget értékes ásványkincsei miatt stratégiai jelentőségű az Egyesült Államok számára. Kudlow még hozzáfűzte: Grönland természetesen Dánia része.
Sajtóértesülések szerint Donald Trump – hol komolyabban, hol viccelődve – többször is felvetette már vacsorák és beszélgetések alkalmával Grönland megvásárlását Dániától, és a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg az ügylet lehetőségét. Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett, és a nyelvüket – az inuitot – is hivatalos nyelvként ismerik el. Mette Frederiksen dán kormányfő épp vasárnap látogatott Grönlandra, és újságírók érdeklődésére ismételten leszögezte: a sziget nem eladó. Trump elképzelését illetően pedig azt mondta, nagyon reméli, hogy az amerikai elnök mindezt nem gondolja komolyan. A grönlandi kormány tagjai korábban elég diplomatikusan reagáltak a hírre, mondván, jó munkakapcsolataik vannak Amerikával, és a sziget megvásárlásáról szóló felvetést „a befektetési lehetőségek iránti általános érdeklődés kifejezésének” tekintik, és a legerősebb nyilatkozat is rövidre, de határozottra sikerült: Ane Lone Bagger, Grönland külügyminisztere azt mondta, hogy az ország
„üzletileg teljesen nyitott, de nem eladó”.

A dán politikusok leginkább rémülten reagáltak Trump felvetésére. „Ez csak egy szezonon kívüli áprilisi tréfa lehet...” – ezt tweetelte Lars Løkke Rasmussen volt dán miniszterelnök, aki a jobbközép ellenzék vezetője. Søren Espersen, a dán nacionalista néppárt képviselője azt mondta, hogy ha a hír igaz, „akkor ez határozott bizonyíték arra, hogy [Trump] megbolondult”.
Donald Trump szeptember elején Dániába látogat. Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is. Nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki elgondolkodott Grönland esetleges megvásárlásán. Harry Truman 1946-ban vetette fel, és akkor Washington meg is próbálkozott az ügylettel.