Váratlan határozattal tiltotta meg a közszféra állásainak betöltését a kormány

Publikálás dátuma
2019.08.21. 09:44

Fotó: Népszava
Álláshelyek szűnhetnek meg és a belépésüket már rég lefixáló emberekből lehet munkanélküli az értelmetlen határozat miatt, amit talán adminisztrációs hiba miatt időzítettek mostanra.
A közigazgatási intézmények vezetőinek, valamint a minisztereknek kézbesített, augusztus 14-én hozott, azonnal érvénybe lépő határozat értelmében augusztus 14-től a határozat visszavonásáig nem lehet felvenni embereket, értesült az Index. Az ügy előzménye, hogy a kormány tavaly nyáron létszámstopot hirdetett a közigazgatásban, a kormányzati igazgatásról szóló, idén márciusban életbe lépő törvény (KIT) értelmében azonban ismét fel lehetett venni embereket - ezt igazította meg a határozat.
Ám a jogszabály kitétele szerint ha március 1-től hat hónapig nem töltenek be egy álláshelyet, akkor az elvész.

Vagyis elvileg szeptember 2-ig lett volna idő. Ennek jegyében kiírták az álláspályázatokat, lezajlottak az állásinterjúk, kiválasztották az embereket, és sokan úgy tervezték, hogy majd szeptember elején munkába állnak, addig például felmondási idejüket töltik. Sokan már felmondtak előző munkahelyükön, de az Index olyanról is tud, aki az új álláshely közelében már az albérletét is lefoglalózta. Az portál egy közigazgatásban dolgozó forrása szerint adminisztrációs hiba történhetett, ezért a határozat érthetetlen időzítése.
A határozat szerint az intézményvezetőknek egy lehetősége maradt: kivételes esetben mentesítési kérelmet adhatnak be. Vagyis egyesével meg kell indokolniuk minden egyes felvenni kívánt személyről, hogy miért van szükségük a munkájára. Ennek elbírálásáról egyenesen a kormány dönt.
A KIT rendelkezéseit tavasz óta nyögik. A jelentősen megnőtt munkaidő miatt ezrek kérték a felmondásukat a kormányhivatalokban. Bár a kormány akkor azt kommunikálta, hogy nem lesz probléma a hivatali ügyintézéssel, nyáron számtalan helyen okozott fennakadásokat a létszámhiány.
Szerző

Ingatag dicsőség - Kitüntetéspolitikája is jól jellemzi a kormány szellemiségét

Publikálás dátuma
2019.08.21. 08:40

A két világháború közötti időszakhoz nyúl vissza a kormány az állami kitüntetések alapításával is. A Herczeg Ferenc-díj nem az első, a Horthy-korszakot pozitív színben feltüntető gesztus.
Egy kormány szellemiségét jól jelképezi kitüntetéspolitikája. Van jelentősége annak, hogy kiket tart méltónak arra, hogy a kiemelkedő teljesítményt elismerő díjak névadói legyenek, szimbolikus a díjakról döntő testületekben résztvevők és a kitüntettek személye is. Utóbbival kapcsolatban lehetetlen mindenki elégedettségét kivívni, de a közös nevező megtalálása nem képtelenség. Ám Magyarországon a mindenki által elfogadott alapvető értékek és vitathatatlan történelmi, kulturális személyiségek hiánya, és a díjalapítók fantáziátlansága, olykor pedig az átvétellel kapcsolatos hercehurca gyakran teszi méltatlanná azt, ami büszkeségre adhatna okot. 

Díjazottból díj-névadó

A legutóbbi döntés jól illeszkedik a határozott ideológiai állásfoglalásba: a napokban Herczeg Ferencről, a Horthy-korszak írófejedelméről elnevezett irodalmi díjat alapított az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós. A két világháború közötti éra visszahozatala a hazai kitüntetéspolitikába azonban nem most kezdődött. Az első Orbán-kormány 2001-ben alapította újra „a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához különleges módon hozzájáruló” személyeknek adható Magyar Corvin-láncot, amelyet eredetileg Horthy Miklós, Magyarország kormányzója hozott létre 1930-ban. Az első kitüntettek egyike akkor Herczeg Ferenc író volt, de 1935-ben megkapta a II. világháború után háborús bűnösként elítélt Hóman Bálint kultuszminiszter is. A rendszerváltás utáni Corvin-lánc története gyorsan megbicsaklott, a 2002-ben megválaszott MSZP-SZDSZ-kormány nem osztott ilyen elismerést, többek között épp a Horthy-korszak visszaidézése miatt. 2011-ben ismét újralapították, az immár nem Schmidt Mária, hanem Granasztói György vezette testület öt tudós, illetve művész kitüntetését javasolta 2012-ben. Granasztói György halála után Klinghammer István vette át a vezetést. A második legnagyobb állami kitüntetést legközelebb 2018-ban adták át hét embernek, köztük Maróth Miklósnak, aki nemrég lett a Magyar Tudományos Akadémiától elvett kutató intézeteket irányító testület, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.
Corvin-lánc

A múlt árnyéka

A legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Magyar Szent István-rend története több évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza, Mária Terézia alapította a XVIII. század második felében. Múltjának fontos fejezete, hogy a rend nagymesterségét 1938-ban vette át Horthy Miklós kormányzó, aki elsőként Teleki Pál miniszterelnöknek adományozta a nagykeresztet, amelyet később az első koncentrációs táborok létrehozásáért felelős Hermann Göring, a Német Birodalom marsallja is megkapott. Ezért is keltett sokakban felháborodást, amikor az életművében a holokausztot feldolgozó Kertész Imre Nobel–díjas író 2014-ben átvette az elismerést. Az 1946-ben megszüntetett és 2011-ban újraalapított legmagasabb magyar állami díjat évente legfeljebb hárman kaphatják, és a köztársasági elnök adományozza minden évben augusztus 20-án. A „Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál.”

Érdemesek és érdemtelenek

A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó Kossuth-díj 1948-as megalapítása óta nem egyszer vált a méltatlanság szimbólumává. Előfordult, hogy visszavonták – az ötvenes években plágium miatt –, és előfordult, hogy szerették volna visszavonhatóvá tenni az utólag érdemtelennek tartottaktól. Ezt kezdeményezte 2011-ban köztársasági elnökként Schmitt Pál, aki konkrétan nem indokolta ötletét, de a közvélekedés szerint az apropót a 2008-ban kitüntetett Kertész Ákos író adta, amikor egy, az Amerikai Népszavában megjelent cikkében azt írta, hogy a "magyar genetikusan alattvaló". Kertész Ákos helyreigazította hírhedtté vált mondatát, „büntetése” végül a Budapest díszpolgára cím visszavonása lett. A kitüntetésről szóló döntések sosem voltak mentesek a politikától, kezdve az ötvenes években díjazott kőművesektől és vájároktól a kurzus- és valódi művészekig. A döntéshozók személyéről sokáig nem lehetett tudni. A közelmúltban Radnóti Sándor nyilvános közlése okozott feltűnést. 2010-ben a Széchenyi-díjas egyetemi tanár lemondott a Kossuth- és Széchenyi-díj irodalmi albizottságának elnöki tisztéről néhány testületi taggal - Bacsó Béla egyetemi tanárral, Baranyi Ferenc költővel, Sándor Iván íróval és Závada Pál íróval - együtt. A lemondás indokaként a szakmai munka ellehetetlenülését, illetve a nagyobb beleszólás iránti kormányzati igényt említette. Idén a Kossuth- és Széchenyi-díjakról Balog Zoltán korábbi miniszter, Bogsch Erik vegyészmérnök, Eperjes Károly színművész, Freund Tamás neurobiológus, Hámori József neurobiológus, Klinghammer István akadémikus, Marton Éva operaénekes, Mezey Katalin költő, Sánta Ferenc hegedűművész és Vékás Lajos jogász döntött a kormányfő felkérésére.

Beszédes és elmaradó gesztusok

2006-ban Sólyom László köztársasági elnök két nappal az átadó előtt aggályát fejezte ki néhány - meg nem említett - díjazott miatt. Ezek után kitüntetése átvételekor Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese Sólyom László köztársasági elnökkel, Szabad György, a rendszerváltás utáni első országgyűlés elnöke viszont Gyurcsány Ferenccel nem volt hajlandó kezet fogni.     

Visszautasítások

Emlékezetes maradt a színész Blaskó Péter gesztusa, aki 2008-ban nem fogadta el a Kossuth-díjat, mert így akart tiltakozni az ellen, hogy Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. Nyílt levelében úgy fogalmazott, ha "ismét demokrácia lesz Magyarországon", akkor szívesen átveszi a díjat, amelyet 2011-ben, immár az Orbán Viktortól meg is tett. Az eset miatt a jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy elfogadják-e a díjat. Az újságírói munka elismerésére 1990-ban alapított Táncsics Mihály-díj története sem mentes a botrányoktól. 2013-ban Szaniszló Ferencnek, az Echo TV szélsőséges nézeteiről hírhedtté vált munkatársának adták át a sajtódíjat. Néhány nap alatt tucatnyi korábbi Táncsics-díjas fejezte ki elhatárolódását a kitüntetés visszaadásával. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma minisztere hivatalos levélben visszakérte a díjat Szaniszló Ferenctől, aki tévéműsorában bejelentette, hogy visszaadja azt.  

Metoo# és a Nobel

Nem csak Magyarországon öveznek botrányok kitüntetéseket. A világ legrangosabb díja, az 1901-ben alapított irodalmi Nobel-díj több ilyennel is „büszkélkedhet”. Gyakran fordult elő, hogy a kitüntett személyével nem értett egyet az irodalmi közvélemény, bírálták a félreérthető szabályozást, és arra is volt példa, hogy egyes akadémikusok nyilvánosan nem értettek egyet a választással. 2016-ban az amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő Bob Dylan Nobel-díja háborított fel sokakat. Az énekes felborította a hagyományokat is, a megszokottnál később reagált a hírre, majd nem vett részt az átadási ceremónián. Két évvel később ennél sokkal súlyosabb hírre figyelt fel a világ: a Svéd Akadémia egyik tagja, a költő Katarina Frostenson férje ellen szexuális erőszak miatt emeltek vádat. Az is kiderült, hogy a megvádolt Jean-Claude Arnault többször is kiszivárogtatta a nyertesek nevét. Emiatt a 2018-as irodalmi Nobel-díj átadását elhalasztották, és a Svéd Akadémia számos tagja – köztük az elnök Sara Danius is – lemondott. Idén dupláznak, októberben a tavalyi és az idei irodalmi Nobel-díjasokat is bejelentik.     

A Rám-szakadék már tényleg rászakadhat az emberre: sziklaomlásra figyelmeztetnek

Publikálás dátuma
2019.08.21. 08:11

A Pilisi Parkerdő Zrt. egyelőre nem tartja indokoltnak a kirándulóhely lezárását, de fokozott óvatosságra int.
Hulló kövei miatt veszélyes lett a Rám-szakadék - írta a szerdai Magyar Hírlap. A cikkben közölték, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. bejelentette: fokozott óvatosságra inti a kirándulókat sziklaomlás miatt. Egyelőre nem tartották indokoltnak lezárni a népszerű turistahelyet, viszont a látogatás szabályainak kitáblázásán túl nyomatékosan figyelmeztetik az embereket, hogy csak saját felelősségükre mehetnek végig az úton.
A Rám-szakadékot 50-60 ezer ember keresi fel évről évre. Természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak.