Visszatér a kánikula: délután 25-33 fok közötti csúcsértékeket mérhetünk

Publikálás dátuma
2019.08.21. 22:12

Fotó: Shutterstock
Csütörtökön a nap első felében északnyugaton, délután a délkeleti határ közelében alakulhat ki egy-egy zápor, zivatar, többnyire azonban csak fátyolfelhők szűrhetik a napsütést.
Az északi-északkeleti szelet keleten kísérhetik élénk, erős lökések. A hajnali 13-20 fokot követően délután 25-33 fok közötti csúcsértékeket mérhetünk, délkeleten lehet a legmelegebb - írja az Időkép.
Pénteken is főként fátyolfelhők szűrhetik a napsütést, emellett gomolyfelhők is képződhetnek, de csak néhol fordulhat elő kis eséllyel egy-egy futó zápor. Az északkeleti szél az Alföldön és a Dunántúl déli felén időnként megélénkülhet. Fokozódik a meleg, délután 28-34 fok várható. Szombaton délen zavartalanabb lesz a napsütés, északon főként fátyolfelhők szűrhetik, emellett nyugaton gomolyfelhők képződnek. Utóbbi tájakon helyenként zápor, zivatar is kialakulhat. A keleties szél megélénkülhet. Napközben 29-34 fokra készülhetünk. Vasárnap és a jövő hét első napjaiban marad a kánikula 30 fok fölötti maximumokkal, sok napsütéssel, délután, kora este elszórt záporokkal, zivatarokkal. A keleties szél továbbra is élénk, zivatar idején erős, akár viharos is lehet.
Szerző
Témák
időjárás

Új gazdánál a felsőoktatás: Palkovics kérte és megkapta

Publikálás dátuma
2019.08.21. 19:00

Fotó: Népszava
Idén szeptember elsejétől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerül át a felsőoktatás irányítása – közölte szerdán a területért eddig felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A közlemény szerint az átszervezést Palkovics László ITM-miniszter kezdeményezte. A köznevelés irányítása az Emminél marad, önálló államtitkársággal, Maruzsa Zoltán eddigi helyettes államtitkár vezetésével. A hírt már szerda délelőtt megszellőztette a 168 Óra, a lap szerint már tavaly nyár óta hallani olyan pletykát, hogy Palkovics szívesen irányítaná tovább a felsőoktatás – korábban ugyanis a területért felelős államtitkár volt. – Az oktatás, mint önálló ágazat, megszűnt Magyarországon – vélekedett Szüdi János. Az oktatási szakértő lapunknak elmondta: nem emlékszik olyan időszakra, amikor az oktatásirányítás annyira szétaprózódott volna, mint most. A köznevelésért az Emmi, a szakképzésért és a felsőoktatásért az ITM, az óvodákért pedig jobbára még az önkormányzatok felelnek. – Egy atomjaira szedett, egymással össze nem hangolt „rendszer” minden tekintetben káros – fogalmazott Szüdi. Szerinte még az is jobb lett volna, ha a teljes oktatásirányítás átkerül az ITM-hez. A szakértő szerint Palkovics azért akarhatta megkaparintani az irányítást a felsőoktatás felett, mert így könnyebben folytathatja a Corvinus-modell kiterjesztését. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) alapítványi intézménnyé vált, idén júliustól az állami alapítású, Mol-Richter részvényekből táplálkozó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány az egyetem fenntartója. A modell – melynek Palkovics az egyik legfőbb kidolgozója – több ponton különbözik az eddig ismert alapítványi fenntartói struktúráktól, a cél pedig az, hogy a BCE 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön. Palkovics korábban arról beszélt, idővel szeretné más egyetemekre is kiterjeszteni a modellt. Szüdi János szerint ezt egyszerűbben megteheti, ha Kásler Miklós Emmi-miniszter helyett ő rendelkezik az egyetemek irányítása felett. 
Szerző

Látszólag elfogadóbbak vagyunk, de...

Publikálás dátuma
2019.08.21. 18:41
Budapest Pride 2019
Fotó: Markoszov Szergej
A melegek együttélését és házasságát már támogatja a magyar társadalom, de a gyerekvállalást még elutasítja a többség - derült ki a Publicus Intézet felméréséből.
A felnőtt magyar lakosság többsége (58 százalék) támogatja, hogy a homoszexuális párok regisztrált élettársi viszonyban élhessenek, és ha szűken is, de még a házasságkötés lehetőségét is megadná a többség (48 százalék 46 százalék ellenében). Azt viszont többen utasítják el (49 százalék), mint támogatják (43 százalék), hogy a melegek gyermeket fogadhassanak örökbe. Egyebek mellett erre jutott a Publicus Intézet felmérése, amelyet a Népszava megbízásából készített a közvélemény-kutató.
A legelutasítóbbak a Fidesz szimpatizánsai, 62 százalékuk szerint nem kellene megengedni a homoszexuálisok élettársi viszonyát sem, 78 százalékuk a házasságot, 82 százalékuk a gyermekvállalást utasítja el. A legmegengedőbbek a Momentum szavazói (94 százalékuk az élettársi viszonyt, négyötödük a házasságot és a gyermekvállalást is támogatja), csökkenő arányban következnek a Demokratikus Koalíció és az MSZP szimpatizánsai: mindhárom kérdésben többen támogatóak, mint elutasítóak. A jobbikosok viszont megosztottak, az élettársi viszonyt is alig többen fogadják el, mint ellenzik, viszont a házasságot és a gyermekvállalást egyértelműen elutasítják. A Pride és az Integrity Lab három évvel ezelőtti kutatása még a melegházasság 56 százalékos elutasítottságát hozta (egyharmados támogatás mellett), ám az elfogadásnövekmény csalóka lehet: a Publicus soha nem látott arányban találkozott válaszmegtagadással, s így feltehető, a radikális ellenzőknek már a felvetés is elviselhetetlen.   

A melegek együttélésének államilag regisztrálható kategóriát a 8 általánost végzettek támogatják a legkevésbé, míg a diplomások a leginkább.
Miközben a tudomány a mai napig nem adott egyértelmű magyarázatot a homoszexualitás hátterére, a lakosság a létező elméletek közül elkötelezettnek tűnik egyik-másikkal szemben. A megkérdezettek 30 százaléka szerint örökölt (genetikus) okok miatt fordul valaki a saját neme felé, míg 22 százalék lelki, környezeti hatásokkal magyarázza ezt, 11 százalék szerint választásról van szó, minden tizedik válaszadó a nevelésben, 6 százalék a reklámban, propagandában látja a magyarázatot (több választ is megjelölhettek a válaszadók). A Fidesz hívei szerint a lelki, környezeti hatások (23 százalék) és az örökölt tényezők (21 százalék) vannak túlsúlyban. Az öröklődést választotta a legnagyobb arányban a momentumosok kétharmada, a DK-sok csaknem fele, míg az MSZP támogatóinak csak 16 százaléka lát genetikai okot a homoszexualitás hátterében, 45 százalékuk szerint választott identitásról van szó. A jobbikosok válaszai erősen szórnak (10-24 százalék között, a lelki, környezeti hatások nyert a nevelés előtt), és egyedül tőlük kapott két számjegyű szavazatot (16 százalék) a reklám, propaganda.
Mindezzel együtt kicsivel többen (a 3,1 százalékpontos) hibahatáron belül) vannak azok, akik szerint a homoszexualitás valamiféle rendellenesség, betegség (45 százalék), míg ahányan természetes, az élettel együtt járó dolognak tartják (43 százalék). Pártpreferencia szerint a Fidesz és a Jobbik hívei a legellenségesebbek (59, illetve 57 százalék szerint betegségről, rendellenességről van szó), míg minden más át hívei megengedőbbek (a momentumosok 87, az MSZP-sek és a DK-sok 64 százaléka szerint természetes, az élettel együtt járó dologról van szó.) Érdekes képet kapott a Publicus Intézet, amikor arra kereste a választ: van-e a megkérdezett ismerősei, barátai, munkatársai között olyan ember, akiről tudja, hogy homoszexuális. A válaszadók 36 százaléka felelt igennel, 63 százaléka nemmel. Ez a kérdés vélhetően több mindenre rávilágít: bizonyos körökben bátrabban vállalják föl másságukat a saját nemükhöz vonzódók. Nagy eltérés van az iskolázottságban: minél képzettebb valaki, annál nagyobb eséllyel válaszolt igennel, a 8 általánost végzetteknek csak 22 százaléka, míg a diplomásoknak 55 százaléka ismer saját neméhez vonzódó embert. A budapestiek 55 százalékának van a környezetében meleg, a fővárosiakat követik a megyeszékhelyeken élők (42 százalék), a városlakók 28, míg a községek lakói egyharmados arányban ismernek homoszexuálist. A pártpreferencia szerinti megoszlásban van némi meglepetés, a jobbikosoknak az ötöde, a fideszeseknek és a DK-soknak a negyede tud említeni a környezetéből saját neméhez vonzódó ismerőst. A legtöbb meleg barát, kolléga a momentumosok körében van (61 százalék), míg az MSZP-sek 55 százaléka tudott ilyen ismerőst említeni.

Pulai András: soha ennyi válaszmegtagadó nem volt

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint a felmérésben kapott kép a valóságnál vélhetően pozitívabb. Ezt azzal magyarázza, hogy soha, semmilyen témánál és helyzetben (mint például egy választási kampány csúcspontja) nem volt ilyen sok a válaszmegtagadók aránya. A korábbiakhoz képest sokkal többen voltak olyanok, akikkel a téma ismertetése után már a kérdőívet sem tudták felvenni, vagyis az igazán negatív, elutasító válaszok nem kerülhettek bele a felmérésbe. Jól azonosíthatóak a tanult válaszok is az "alapkérdéseknél”, majd amikor a nyilvánosságban kevésbé tárgyalt köznapibb kérdések kerülnek elő, akkor jöttek elő a jóval negatívabb attitűdök - mondta a stratégia igazgató.

Szerző