Ereszt a határ: mégsem mi védjük meg Európát

Publikálás dátuma
2019.03.08. 06:45
Menekültek az osztrák–magyar határon
Fotó: Artur Widak / AFP
A több százmilliárd forintból felhúzott védvonal sem jelentett akadályt, két év alatt több ezer bevándorló szökött át az osztrák-magyar határon.
Három és fél éve élünk tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, miközben 2015 ősze óta szinte senki sem látott menekültet az ország területén. Komoran szürkéllik a szerb-magyar határkerítés – a keresztény Európa állítólagos védvonala – az Orbán-kabinet mégis folyamatosan a migrációval és bevándorláspárti Brüsszellel rémisztgeti az erre fogékony magyarokat, és évről évre tízmilliárdokat költ a válsághelyzetre hivatkozva.

Látványkerítés?

Ha a helyzet nem lenne magában paradox, még tudjuk fokozni: a Népszava értesülései szerint a 270 milliárd forintból épített, high-tech érzékelőkkel is felturbózott erődítmény nem jelentett mindekinek akadályt – 2016 és 2017 között ugyanis illegális bevándorlók  tízezrei vonulhattak át rajtunk gond nélkül Ausztriába.
Minderre az osztrák bűnügyi statisztika adataiból jöttünk rá, két év adatait vizsgálva. Az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hivatal (Bundeskriminalamt) 2016-os összesítése szerint Ausztriában több mint tizenegyezer olyan, csempészett vagy segítség nélkül érkező illegális bevándorlót (zömében szír, afgán és iraki állampolgárt) fogtak el, akik az osztrák-magyar határon jutottak be az országba. Ezzel leköröztük a német-osztrák és az olasz-osztrák határzóna illegális forgalmát is Ausztriában, ráadásul 29 magyar állampolgárságú csempészt buktattak le, amivel a második helyezést értük el a románok után.
2017-ben aztán jelentősen javult a helyzet a statisztika szerint – az osztrák-magyar határszakaszon ekkor már csak 3398 illegális bevándorlót buktattak le, az elfogott magyar csempészeket pedig meg sem említették. 
A tavalyi adatokról még nem készült összegzés - az osztrák határforgalmi adatokból pedig nem derül ki, hányan másztak át szerb határzáron vagy a horvát zöldhatáron kifeszített szögesdróton, hányan kerülték meg romániai kitérővel a védvonalat, hogy aztán rajtunk átvágva jussanak el Ausztriába.
A két év mérlege azonban így is egyértelmű: már javában állt az élőerővel is őrzött magyar határkerítés, amikor több mint 14 ezer illegális bevándorló rajtunk keresztül lépett Ausztriába. Pontosabban: ennyiről tudunk, hiszen több száz vagy akár több ezer eset titokban maradhatott az osztrák rendőrség előtt is.

Az ügyben megkerestük az ORFK kommunikációs szolgálatát – kíváncsiak voltunk, hogy ők hány, osztrák-magyar határon átjutó illegális bevándorlóról tudnak 2016 és 2018 között, közülük hány főt toloncoltak vissza Magyarország területére. A rendőrség több nap után válaszolt. Levelük szerint nincsenek adataik az osztrák oldalon elfogott, rajtunk keresztül érkező határsértőtől - visszaküldött határsértőt azonban sak keveset fogadtak: 2016-ban 77, 2017-ben 3, tavaly szintén 3 „külföldi személy átvételéhez”járultak hozzá.

Százezer határsértő érkezett Ausztrián át Németországba

 Ennél is nagyobb léptékű áramlásra utal a német bűnügyi hivatal kimutatása. Statisztikájuk alapján a német rendőrök 2016-ban összesen közel 146 ezer olyan illegális bevándorlót tartóztattak fel, akiket korábban Ausztriában regisztráltak. Az ilyen bevándorlók 29 százaléka szír, 23 százaléka afgán, 15 százaléka iraki állampolgár volt – esetükben több mint 97 ezer főről beszélünk, akik előzőleg a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, zömében Magyarországon keresztül juthattak el Ausztriába, majd onnan német területre,. 2017 aztán a német hatóságok szerint is javulást hozott: összesítésük szerint ekkor 16650, korábban Ausztriában regisztrált illegális bevándorlót tartóztattak fel. Közöttük valamivel több mint 3100 afgán, szír migráns volt, akik szintén Magyarországot használhatták transzferállamként. A német határátkelőkben eközben 942 embercsempészt és 4036 csempészett bevándorlót buktattak le. A német rendőrség adatokból nem derül ki, hogy hány fő és mikor léphette át az osztrák-magyar határzónát a később elfogott illegális bevándorlók között – közülök sokan még a 2015-ös nagy menekült hullámmal érkezhettek Ausztriába,  mások talán pár nap alatt utaztak át rajtunk és nyugati szomszédunkon Németország felé tartva. A százezres nagyságrendet is meghaladó szám viszont azt mutatja, hogy a déli határkerítés ide vagy oda: virágzott  az embercsempész-hálózatokon keresztül is zajló vándorlás.

Csempészeknek kedvez a magyar szigorítás

A szerb-magyar határ 2015-ös lezárása némileg megbonyolította a bevándorlók dolgát, akik most új útvonalakkal – köztük a macedón/albán- bosnyák- szlovén folyosóval –is kísérleteznek. A 2016 óta tapasztalható visszaesést azonban nem annyira Orbán kerítése okozta, mint a török-uniós menekültügyi megállapodás. Vagyis az, hogy Ankara évi 3 milliárd euró fejében töredékére, a válság előtti szintre szorította vissza az Európát célzó közel-keleti migrációt.
A bebándorlás azonban így sem szűnt meg teljeen, csak átalakult, méghozzá rosszabb irányba – erről Siewert András, a Migration Aid igazgatósági tagja beszélt a Népszavának. Mint mondta, a Németországba érkező közel-keleti bevándorlók 75 százaléka most is a nyugat- balkáni útvonalat használja, és dominánsan Magyarországon halad át, jórészt csempészek segítségévet. 
Siewert szerint új fejlemény, hogy nincs kiemelt útvonal: az embercsempészek ösvényei arra a határszakaszra irányulnak, ahol megkenhető rendőrt, határőrt találnak. Hozzátette,
az üzlet virágzásában felelőssége van a magyar hatóságoknak, akik a belépést korlátozó intézkedésekkel azok kedvét is elveszik a menedékjog iránti kérelemtől, akik egyébként a legális határátlépést választanák.

Amíg ugyanis naponta öt-tíz embert engedtek be a röszkei vagy a tompai tranzitzónába, reális esély volt rá, hogy a menedékkérők – főként a családok –  maximum egy éven belül menekült vagy oltalmazott, vagy befogadott státuszt kapjanak, amivel már szabadon szabadon utazhatnak az EU területén belül. A bevándorlási hivatal viszont tavaly januárban napi egy fő/tranzitzónára csökkentette a limitet, ami több éves várakozást jelenthet az igénylőknek.   
A drasztikus megszorítás a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal éves statisztikáiban is nyomon követhető: egy év alatt ötödére esett vissza a Magyarországon benyújtott, és harmadára az elfogadott menedékkérelmek száma.

Az összesítésekből  látszik, hogy amíg 2017-ben 3397 kértek a tranzitzónákban befogadást és 1291 ember kapott menekült, befogadott vagy oltalmazott státuszt (főként az utóbbit), addig 2018-banmár csak 671-en nyújtottak be kérelmet, és 367 fő kapott valamilyen szintű védelmet a magyar államtól.
A helyzeten a Migration Aid szerint csak tovább ront a szerb hatóságoknál tapasztalható korrupció: aki magyar menedékjogot kérne, az sorszámot kap a szerb oldalon, majd több hónapot is várhat egy helyi menekülttáborban, amíg a rendőrök végre a tranzitzónák egyikéhez engedik. (Ott pedig a kérelem elbírálásáig újabb hosszas veszteglés kezdődik.) Az idegölő szerbiai várakozást azonban egy napra is lerövidítheti a megfelelő rendőr kezébe nyomott ezer euró – a szegényebb bevándorlók kedvét ez sem hozza meg a törvényes eljáráshoz. 

Kívül tágasabb

Ráadásul a hazai szabályozás úgy alakult, hogy a legális bevándorlókat is kitessékelje az országból: azokat, akiknek kérelmét már befogadták, a magyar oldal felé hermetikusan zárt tranzitzónákból Vámosszabadiba, egy nyitott táborba helyezik át – negyven kilométerre az osztrák, két kilométerre a szlovák határtól. „Aki ide kerül, annak egy hónapja marad, hogy munkát és szálláshelyet találjon Magyarországon, már ha maradni akar. Utána kiteszik a táborból; papírokat kap, de semmilyen állami támogatásra nem számíthat” - mondta Siewert.
Ezek után nem csoda, ha a Migration Aid adatai szerint a Vámosszabadiba kerülők 90 százaléka elhagyja az országot – sokan még azt sem várják meg, hogy megkapják a hatóságok által kiállított, nemzetközi védettségüket igazoló dokumentumokat.

Aki mégis nálunk próbálna szerencsét, szinte mind Budapestre utazik; munkát még csak találnak a fővárosban, de szállást a magas albérleti díjak miatt alig. „Úgy tudjuk, hogy a Magyarországon boldogulni próbáló menekültek 75 százaléka a hajléktalanellátó rendszerbe kerül, a menekültcsaládok pedig a családok átmeneti otthonaiban (csáo)  húzhatják meg magukat” - mondta Siewert András.
 Az illegális bevándorlók ezt a procedúrát elkerülik, az osztrák oldalon pedig humánusabb eljárásra számíthatnak, főként, ha először ott adhatják be menedékkérelmüket. Azok is megúszhatják a visszatoloncolást, akik Magyarországon jelentkeztek először menedékjogért –mint írtuk, a magyar rendőrség három év alatt 103 határsértőt „vett át” – fogadókészség híján tehát nincs hova visszaküldeni őket. Az osztrák hatósági eljárás megfellebbezése is eredménnyel járhat: egy osztrák bíróság már 2015-ben precedens értékű döntést hozott, amikor egy afgán nő ügyében eljárva kimondta: Magyarország nem biztonságos a menedékkérők számára.  Hogy mennyire nem az még most sem, azt jól érzékelteti a tompai tranzitzónában hat napig éheztetett menekült család kálváriája is, akiken végül a Magyar Helsinki Bizottság közbeavatkozása segített.
Az illegális útban viszont mindig ott van a halálos kockázat: az illegális bevándorlók végtelenül kiszolgáltatottak a csak profitra utazó, utasaikat rakományként kezelő embercsempészekkel szemben – erre emlékeztet a halálkamionban magára hagyott, kínhalált szenvedő 71 áldozat sorsa is. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.08. 14:27

Marad az enyhe idő, de sok helyen eshet

Publikálás dátuma
2019.03.08. 06:26

Az ország déli részén a 20 fokot közelítheti a maximumhőmérséklet.
Pénteken elsősorban az északi és nyugati tájakon vékonyodni, szakadozni kezd a felhőzet, de délkeleten egész nap sok lesz a felhő. Napközben helyenként, késő délutántól, estétől elszórtan, főként délen, délkeleten valószínű eső, zápor, néhol zivatar is kialakulhat. A nyugati, délnyugati szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 19 fok között várható, a déli országrészben lesz a legmelegebb. Késő estére 7 és 11 fok közé hűl le a levegő - közölte az Országos Meteorológiai Intézet.
Szerző
Témák
időjárás

Tartanak a Fideszben a kizárástól

Publikálás dátuma
2019.03.08. 06:00
Manfred Weber három feltételt szabott Orbán Viktornak.
Fotó: Szecsődi Balázs /
A német kereszténydemokratákon múlik a Fidesz sorsra, a CDU-ban azonban még nem döntötték el, hogyan szavazzanak majd - értesült a Népszava.
Az Európai Néppárt (EPP) március 14-i frakcióülésén és március 20-i ülésén is napirenden lesz a Fidesz pártcsaládból való kizárása, döntés várhatóan az utóbbin születik majd. A procedúra nem bonyolult: titkos szavazással, ötven százalék plusz egy szavazat kell a javaslat elfogadásához. A titkosság azért fontos, mert így olyan EPP-tagpártok is a Fidesz ellen szavazhatnak, amelyek hivatalosan nem foglalnak állást Orbánék ellen. Az egyik ilyen egyelőre maga a CDU, abban minden beszélgetőpartnerünk egyetértett, hogy a német kereszténydemokraták szava lesz a döntő az ügyben. Nem véletlen, hogy mint a Népszava megírta, Gulyás Gergely személyesen próbálta meggyőzni a múlt héten Berlinben Annegret Kramp-Karrenbauer CDU elnököt, hogy maradhassanak. Gulyás szerint az út eredménye pozitív volt, lapunk ugyanakkor több forrásból is úgy értesült, a CDU-ban még semmi nem dőlt el. Erről beszélt egy fideszes forrásunk is, szerinte „ma már teljesen az érzelmek dominálnak minden szereplő esetében, így kiszámíthatatlan, milyen lesz a hangulat március 20-ra”. Mint mondta, még a Fideszt is meglepte például, hogy a portugál konzervatívok is beszálltak a kizárást kezdeményezők közé, mert „tőlük nem ezt várták”. Ugyanakkor máig sok olyan tagpárt van, melyek lehetséges döntéséről egyelőre senkinek fogalma sincs.  - Én el tudom képzelni, hogy Weber már úgy kalkulál: ahhoz, hogy a Bizottság elnöke legyen, szüksége lesz az EP-ben a szociáldemokraták és a liberálisok támogatására is, ezt viszont már csak akkor szerezheti meg, ha kizárják a Fideszt. Vagyis ő már a kizárásunkra játszik - mondta.
A helyzet bonyolultságát jól mutatja az is, hogy Gulyás Gergely azt mondta a kormányinfón, nem akarnak kilépni és erről beszélt lapunknak Erdős Norbert Fideszes EP-képviselő is, aki szerint „az egész ügyet csak az újságírók fújták fel”. Erdős "biztos benne, hogy a Fidesz a jövőben is a Néppárt tagja marad". A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is bejelentette, jövő héttől eltávolítják a Junckert támadó plakátokat és a helyükre nem egy Frans Timmermanst támadó hirdetés kerül. Manfred Weber üdvözölte a döntést – igaz, ultimátuma másik két pontja, hogy Orbán kérjen bocsánatot és a CEU is háborítatlanul működhessen tovább Budapesten, egyelőre nem teljesült. Egy másik Fideszes forrásunk is pesszimista volt egyébként: - Nagyon el vagyok keseredve. Úgy érzem, túllépett egy kritikus pontot a Fidesszel szembeni ellenszenv - mondta. A Magyar Nemzet csütörtökön mindenesetre már vezércikkben „szólította fel” Orbán Viktort, hogy lépjen ki a Néppártból, és hozzon létre „új szövetséget” a bevándorláspárti erőkből. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a kormánypárti lap már a kilépéshez teremti meg az érzelmi hátteret, de Orbán Viktor az MTI-nek úgy kommentálta az írást, hogy „az európai parlamenti választás közeledtével érthető a kampányláz, a türelmetlenség és az izgalom fokozódása, de ami most kell, az csigavér, higgadtság,”.  Információink szerint a Fideszben eltiltották a bővebb nyilatkozatoktól a párt EP-képviselőit, egy forrásunk úgy fogalmazott, „Budapest magához vonta a kommunikációt az ügyben”. Igaz, a Fidesz EP-képviselőivel a Juncker-ellenes plakátokról sem konzultáltak előzetesen, ők ugyanúgy a sajtóból tudták meg, hogy ezek kikerültek az utcára, mint bárki más.

A populisták helyett inkább a progresszív oldalt választja a néppárt

Az előrejelzések szerint először fordulhat elő az Európai Parlament 1979 óta tartó történetében, hogy az Európai Néppárt (EPP), valamint a Szocialisták és Demokraták (S&D) együttesen nem szerzik meg a helyek több mint a felét a képviselő-testületben. Ezért már megindultak a találgatások: a várhatóan ismét első helyen végző EPP mindjárt az elején kikkel foghat össze, hogy a saját emberét — Manfred Webert — ültethesse az Európai Bizottság elnöki székébe. (A bizottsági elnököt az EP választja meg). A Fidesz kizárásának a meglebegtetésével a néppártiak azt is nyilvánvalóvá kívánják tenni, hogy nem a nacionalista, populista erőkkel szeretnének együttműködni. Spanyol tagpártjuk azonban éppen a szélsőjobb támogatásával kormányoz Andalúziában, ami hiteltelenné teszi a brüsszeli fogadkozásokat. Ettől függetlenül nehezen képzelhető el, hogy a kereszténydemokraták a tőlük jobbra álló euroszkeptikus, illetve szélsőséges erők kegyeit keressék az EP-ben. A felmérések szerint ezek ugyan növelhetik a parlamenti jelenlétüket, de még így sem jósolják nekik a helyek több mint egyharmadát. Ráadásul, a szélsőbboldaliak és a populisták rendkívül széttöredezettek, kétséges, hogy egyáltalán egymással együtt tudnak-e működni. Sokkal valószínűbb, hogy az EPP az úgynevezett progresszív oldallal kezd majd alkudozni a többségért. A szocialistákon kívül közéjük tartoznak a liberálisok és a Zöldek, az utóbbi kettő megizmosodva kerülhet ki a május végi megmérettetésből. A támogatásnak minden frakció magas árat szab. A fontos személyi és jogszabályi döntések általában a pártközi kompromisszumok eredményeként születnek meg. - Halmai Katalin (Brüsszel)