Lángokban áll a fél világ – Az erdőtűz túlnőtt Brazílián

Publikálás dátuma
2019.08.24. 09:25
A NASA műholdképe Dél-Amerikáról
Fotó: NASA
Ég a Föld tüdeje az Amazonas mentén és Szibériában, az egyre sürgetőbb nemzetközi fellépést helyi politikai érdekek hátráltatják.
A szemünk előtt kap bele a tűz az elmúlt évtizedek - főszabályként az országok szuverenitáson alapuló - világrendjébe: az amazonasi esőerdőben pusztító tűzvész nemzetállami keretek között, nemzetközi összefogás nélkül nehezen állítható meg, ugyanakkor a következményei sem maradnak az érintett országok (mindenekelőtt Brazília) határain belül. Jelenleg egyszerre ég a Föld két legnagyobb erdeje – az Amazonas-medencében illetve Szibériában -; a két terület együttesen a globális rendszerek által kivont (vagyis a szén-körforgásból átmenetileg kiszakított) szén-dioxid jóval több mint 50 százalékát nyeli el az erdőtűzmentes időszakban, és a földfelszínen lehulló csapadék nagyjából 25-30 százalékáért felel. Az egyelőre megállíthatatlannak tűnő tüzek következményei mindenképpen az egész világra kihatnak majd, miközben Bolsanaro brazil elnök, akinek fellépése közvetlen összefüggésben áll az erdőirtások (és így a tűzvészek) kiterjedésének növekedésével, mindössze odáig jutott, hogy az ország belügyeibe történő beavatkozásnak nevezte a Franciaországban és más országokban megfogalmazott aggodalmakat, illetve sürgetéseket. Az önállóságát és teljes cselekvési szabadságát abszolút államérdeknek tekintő Oroszországgal kapcsolatban eddig fölvetni sem merte senki, hogy nemzetközi szerepvállalásra lenne szükség a lángok megfékezéséhez, pedig az orosz állam kezéből láthatóan kicsúsztak az események – kizárólag az időjáráson múlik, hogy időben és térben meddig terjed a tűz. Eközben nem csak az erdőtüzek füstje éri körbe lassan a bolygót, hanem az éghajlatra gyakorolt hatásuk is: a leégett fákból, illetve a tajga esetében az alattuk lévő, normál esetben nyáron is állandóan fagyott talajból a légkörbe kerülő szén-dioxid már rövid távon is kimutatható mértékben fogja gyorsítani az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedését. A szituáció nemzetközi klíma-vészhelyzet kihirdetését indokolná, ilyesmire azonban nem volt még példa a történelemben, és a francia elnök, Macron kiállása kevésnek tűnik a klímaszkeptikus Trump (és Bolsanaro), illetve Putyin blokkoló többségével szemben. Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este a Twitteren riadóztatott: „Ég a házunk. Szó szerint. Az amazóniai esőerdő – a tüdő, amely bolygónk oxigénjének 20 százalékát állítja elő – kigyulladt. Ez világválság. G7-tagok, vitassuk meg ezt a vészhelyzetet a találkozó első napirendi pontjaként két nap múlva.”
Természetesen a klímaszkeptikus brazil elnök, Jair Bolsonaro válasza sem maradt el, aki „személyes politikai nyereség” szerzésének szándékával vádolta a francia elnököt – derül ki a BBC cikkéből. Bolsonaro azt is hozzátette, hogy a kérdés megvitatása a franciaországi Biarritzban, ahol a csúcsot tartják, „helytelen gyarmatosító beidegződéseket” idéz fel. Ezzel arra utalt, hogy a G7-en az érintett országok, így Brazília sem lesznek ott, hogy a vita során védhessék magukat. Ismeretes, hogy néhány nappal ezelőtt, hetekig tartó tárgyalások után, Bolsonaro kormánya egyoldalúan megszüntette a brazil Amazonas Alapítvány vezető testületének munkáját, mire válaszul Németország és Norvégia megvonta azt a pénzbeli támogatást, amelyet az esőredők pusztulásának megakadályozására és rehabilitációjára adtak az országnak. A brazil elnök a lépéseket cinikus válasszal viszonozta, a németeket arra figyelmeztette, hogy erdősítés ügyében a saját házuk táján nézzenek jobban körbe, a norvégoknak pedig a Feröer szigeteki bálnavadászatot hánytorgatta fel. Miközben az elnök gúnyosan reagált a norvég és német pénzelvonásra, azt jelezte, hogy országának nincsenek anyagi forrásai arra, hogy megküzdjön a lángokkal az Amazonas-régióban. Ugyanakkor újra elmondta, hogy az esőerdők fenntartását támogató államok be akarnak avatkozni Brazília belügyeibe: „Nem jótékonyságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygassák szuverenitásunkat.”
Az erdőirtás és a kormány környezetvédelmi politikája ellen tüntettek Brazília berlini nagykövetsége előtt
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Bolsonaro hivatalba lépése óta az amazonaszi esőerők pusztítása újult erővel folytatódik, és ez nem csak az ország belügye, miután a WWF, a Természetvédelmi Világalap szerint ez a terület szolgáltatja a Föld oxigén- és édesvízkészletének egyötödét. A világ itt lévő legnagyobb esőerdői kötik meg a légkörben lévő szén jó részét is, amellyel jelentősen lassítják a felmelegedést, de a tüzek révén jelentős mennyiségű szén-dioxid és szén-monoxid kerül a levegőbe. Az erdőket 3 millió állat- és növényfaj lakja, és egymillió bennszülöttnek szolgának élettérül. Az utóbbi időben azonban a legsúlyosabb fenyegetést az egyedülálló ökoszisztémára a tüzek jelentik, műholdas felmérések alapján a brazíliai tüzek száma 85 százalékkal emelkedett az elmúlt évben, ezek jó része az amazonaszi régióban pusztít. Idén több mint hetvenezret észleltek műholdról, augusztus 22-én a nagy folyó környékén 2500 volt aktív. Tavaly a tüzek száma negyvenezer fölött volt. A természetvédők Bolsoanro kormányát vádolják a katasztrófák miatt, mondván bátorítják a farmereket és a fakitermelőket az erdők pusztítására. Az új kormány egyik első intézkedéseként lehetőséget adott a mezőgazdasági minisztériumnak arra, hogy amennyiben az gazdaságilag indokolt, megszüntesse az Amazonas-medence esőerdőinek védettségét. Bolsonaro mindettől azt reméli, hogy az erdőterületek privatizálása utáni iparosításból befolyó összegek jelentősen növelik majd a brazil életszínvonalat. Abban, hogy a brazil elnökök nem sokat törődnek az esőerdőket érintő nemzetközi aggodalmakkal, nincs semmi új. Már korábban is elutasították a nemzetközi civil szervezeteket és európai vezetőket, mondván országuk belügyeibe avatkoznak. Bolsonaro azonban szintet lépett azt állítva, hogy a tüzeket civil szervezetek okozzák, hogy bosszút álljanak kormányán, amely csökkentette anyagi hozzájárulását működésükhöz. Bár külföldön kijelentése sok helyen megütközést keltett, otthoni támogatói körében igaznak tarják, és népszerűsége továbbra is megmaradt, miközben több mezőgazdasági vezető attól fél, az elnök szavai negatívan hathatnak terményeik külföldi fogadtatására, a szója és a marhahús exportjára.
Frissítve: 2019.08.26. 10:13

Kétszázmilliót ad a kormány, hogy a menekültek ne induljanak útnak

Publikálás dátuma
2019.08.24. 09:16
Maszúd Barzani, a Kurdisztáni Autonóm Régió elnöke üdvözli Szijjártót Irakban. MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / B
Vagy menjenek haza. Főleg üldözött keresztény közösségekre költenek.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány a Hungary Helps Program keretében 196 336 000 forint többletforrást különíttet el az iraki jezidi menekültek megsegítését, helyben maradását és hazatérését támogató projektek megvalósítása és támogatása céljára - írja a 24.hu. Az összeg két részre oszlik, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 167 millió, Babiloni Káld Katolikus Egyház Erbíli Érseksége pedig 29 336 000 forint adományt kap a költségvetésből. Mint korábban megírtuk, a kormány már több mint 8,6 milliárd forintot költött a Hungary Helps Programra, melynek keretében hat országban – Szíriában, Irakban, Libanonban, Jordániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Nigériában – eddig összesen 24 projekt teljesülésében segédkezett a magyar állam. A program részeként keresztény fiataloknak szóló ösztöndíjprogramot is indítottak, ez 2016 és 2019 között összesen 1,381 milliárd forintba került. A Hungary Helps Program 2017 óta foglalja magába Magyarország humanitárius segítségnyújtás keretében végzett tevékenységét olyan országokban, amelyekből sok menekült indul útnak. A Miniszterelnökség szerint az elsősorban az üldözött keresztény közösségek támogatását szolgáló programmal 35 ezer embernek segítettek a szülőföldön maradásban vagy a visszatérésben. A mostani kormányhatározatban új elem, hogy míg eddig kizárólag helyi egyházi szervezetek részesültek a támogatásban, ezúttal egy magyar civil szervezet is kapott 167 millió forintot. 
Szerző

Megkezdték a kormányalakítási egyeztetéseket Olaszországban

Publikálás dátuma
2019.08.24. 08:53

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Keddig kapott határidőt a két legnagyobb politikai ellenfél.
Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője és Nicola Zingaretti, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára péntek este találkozott egymással, miután a két párt tárgyalásokat kezdett egy esetleges közös kormány megalakításáról, amire az olasz államfő keddig adott időt - írja az MTI. Az M5S forrásai szerint Luigi Di Maio azt szorgalmazta, hogy az esetleges közös kormány miniszterelnöke a kedden lemondott Giuseppe Conte legyen, vagyis az M5S és a PD egy második Conte-kormányt hozzon létre. Giuseppe Conte nevét javasolta órákkal korábban Beppe Grillo, az M5S egykori alapítója is. Blogbejegyzésében kiváló politikusnak minősítette Giuseppe Contét, akit - Grillo szavaival - nem lehet "matricaként" eltávolítani. PD-információk szerint Nicola Zingaretti ezzel szemben váltást sürgetett, politikai fordulatot az eddigi kormányzáshoz képest. Az M5S és a PD vezetője egy római magánlakásban találkozott és több mint egy órát tárgyalt. Ezt megelőzően a két párt delegációi egyeztettek egymással két órán át a római képviselőházban. A PD-küldöttséget vezető Andrea Orlando, a balközép párt főtitkárhelyettese a megbeszélés után úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy "nincsenek leküzdhetetlen akadályok" a két politikai erő közti megállapodás útján. Az egyeztetések első fordulóján a szociális intézkedéseket érintették, valamint a környezeti politikát. A beszámolók szerint a következő találkozó témája a költségvetés lesz. Az M5S képviselőházi frakcióvezetője, Francesco D'Uva szintén konstruktívnak nevezte az első hivatalos találkozót. Megjegyezte, hogy az M5S garanciákat vár a PD-től az olasz parlament létszámcsökkentésének elfogadására. Francesco D'Uva kijelentette, hogy ha a két párt kormányalakítása kudarcot vall, előre hozott választások lesznek Olaszországban. D'Uva hangoztatta, hogy az M5S semmilyen más politikai erővel nem folytat egyeztetést, tehát továbbra sincsen közeledés a párt és a Liga között. A két eddigi legnagyobb politikai ellenfélnek számító olasz erő közeledése belső töréshez is vezethet mindkét pártban: a populista M5S "rendszerellenes" szárnya a PD-vel való egyezkedés helyett új választásokat szorgalmaz. A PD-nek a korábbi főtitkár, Matteo Renzi vezette szárnya kezdeményezte az M5S-szel való házasságot, a pártelnök és volt kormányfő, Paolo Gentiloni azonban szigorú feltételekhez, a többi közt az M5S-Liga kormány migrációs intézkedéseinek eltörléséhez köti a folyamatot. Sergio Mattarella olasz államfő kedden fogadja ismét a parlamenti pártok küldöttségeit: az M5S-PD párostól kormányprogramot és miniszterelnök-jelölti nevet vár, a többi pártnak pedig arról kell nyilatkoznia, hogy támogatják-e vagy sem ezt az esetleges kormánytöbbséget. Az Il Messaggero olasz napilap várakozása szerint az államfő szerdán jelentheti be, hogy megvan-e a kormánytöbbség vagy előre hozott választások lesznek. Matteo Salvini, a Liga elnöke továbbra is közösségi oldalain nyilatkozik, azt hangoztatva, hogy nem zárkózik el a folytatástól az M5S-szel, de új programmal és új minisztercsapattal. Bejelentette, hogy az olasz ügyészség megszüntette az olasz civil szervezet Mediterranea Saving Humans hajójának, a Mare Joniónak a lefoglalását, és a jármű két hónap után visszatért a tengerre. "Remélem, senki sem akar egy olyan kormányt, amely megnyitja a kikötőket!" - jegyezte meg Matteo Salvini. Felmérések szerint a kormányválság miatt a Liga a májusi európai parlamenti választásokon szerzett 34,3 százalékhoz képest valamelyest gyengült 31,3 százalékra, a PD támogatottsága a három hónappal ezelőtti 22,7 százalékról 24,6-ra emelkedett, az M5S-é pedig 17,1 százalékról 20,8-ra. Az Il Giornale jobbközép napilap kommentárja szerint az M5S és a PD mindenben "fejet hajt" most egymásnak, hogy elkerüljék az urnás megmérettetést, amelyben a Liga "megsemmisíthetné" őket. Massimo Cacciari baloldali filozófus-politikus úgy látja, kizárólag egy "rendkívül jól működő" közös kormány erősítheti meg az M5S-t és a PD-t, amelyek máskülönben ismét el fogják veszíteni a közelgő helyhatósági választásokat, és egyenesen előre hozott voksolásokhoz vezetik az országot. Rendkívül jó M5S-PD kormányzás pedig nehezen elképzelhető - mondta Massimo Cacciari.
Szerző