Előfizetés

Bolsonaro engedett a nyomásnak, a brazil hadsereg is közreműködik az esőerdőtüzek megfékezésében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.24. 08:31

Fotó: ANTONIO SCORZA / AFP
Trumo is felhívta az eddig vonakodó brazil elnököt.
A nemzetközi nyomás hatására Brazília elnöke pénteken engedélyezte, hogy a hadsereg is közreműködjön az amazóniai esőerdőtüzek megfékezésében - írja az MTI. A katonaság egyes egységei szombattól foglalják el állomáshelyeiket az érintett területeken, hogy segítsenek a tűzoltásban, együttműködve a közbiztonsági szervekkel és a környezetvédelmi hivatalokkal. Bolsonaro korábban az esőerdők védelmét a brazil gazdasági fejlődés - bányászat, földművelés, fakitermelés - akadályaként emlegette, amivel nemzetközi, környezetvédelmi bírálatok sorát vonta magára. Pénteken telefonon beszélt vele Donald Trump amerikai elnök, felajánlva országa segítségét a tűz elleni harcban. Ugyancsak pénteki fejlemény, hogy a brazil kormány diplomáciai offenzívát indított: külképviseleteinek 12 oldalas körlevelet küldött statisztikákkal, és meghagyta diplomatáinak, hogy az adatok alapján érveljenek esőerdőügyben. Az Amazonas esőerdejeiben jelenleg is több ezer erdőtűz pusztít, a hét második felére ez lett az egyik legtöbbet tárgyalt hír az interneten: rengeteg kampány szerveződik, Leonardo Dicapriótól Cristiano Ronaldóig szólalnak fel a sztárok az esőerdő védelmében, Emmanuel Macron a G7-es csúcs napirendjére akarja tűzni a katasztrófát, miközben Jair Bolsonaro szerint az országának nincs elég erőforrása leküzdeni a lángokat.
Fotó: SEFAG Zrt.

Elkezdődött a szarvasbőgés a somogyi erdőkben

Szerző
Egyes területeken látogatási korlátozások lépnek életbe, de a jelzett turistaútvonalakon ebben az időszakban is bátran lehet kirándulni.
Megkezdődött a szarvasbőgés a somogyi erdőkben: a következő hetekben párt kereső gímbikák hangjától zeng majd a rengeteg. Ez az időszak erdőlátogatási korlátozásokkal is jár – közölte pénteken a Sefag Zrt. Mint írták, a gímszarvas a hazai erdők királya: az akár három mázsásra is megnövő bikák igazán tekintélyt parancsoló megjelenésűek. Az amúgy csendes és ritkán látható állatok párzási időszaka szeptember elején kezdődik, amikor látványosan megváltozik a viselkedésük. A párzásra kész gímbikák alkonyattól pirkadatig bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, vagy éppen a területen lévő konkurens hímeket figyelmeztetik a jellegzetes és változatos hangorkánnal. Ilyenkor a megemelkedett tesztoszteronszint miatt az állatok viselkedése megváltozik. A bikák megvívnak egymással a tehenekért: az erdőjárók hallhatják az egymásnak ütköző agancsok messzire hangzó csattanását. „A szarvasbőgés idején helyenként, például a somogyi állami erdőket gondozó SEFAG Zrt. egyes, a turistautaktól távol eső erdőrészeiben a terület nyugalma érdekében látogatási korlátozásokat léptetnek életbe. Ezek szeptember végéig érvényesek, minden nap 9 és 15 óra között. Mivel ilyenkor van a vadászati főidény, a vadgazdálkodás eredményességét is segíti a terület nyugalmának biztosítása” – olvasható a közleményben.
Mint írták, a jelzett turistaútvonalakon ebben az időszakban is bátran lehet kirándulni. A túrázás mellett sokféle erdei program is elérhető: Somogyban például a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola szervez erdei futóversenyt és az őszi erdei munkákat bemutató ismeretterjesztő napot, de izgalmas programok lesznek a Mesztegnyői Erdei Vasúton és a Zselici Csillagparkban is. A SEFAG Zrt. szakemberei arra kérik a természetbarátokat, hogy az erdőt járva lehetőleg ne zavarják meg a szarvasokat, ne próbálják például a bőgés hangját követve megkeresni őket a sűrűben. Ezzel ugyanis az állatoknak is ártanak és saját magukat is veszélyeztethetik.

Egyre közelebb a hőség és a szárazság miatti katasztrófa

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.08.23. 09:00
A franciaországi Loire folyó néhány szakaszán teljesen kiszáradt
Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Az EU országai nem fordítanak kellő figyelmet a folyók, tavak, vizes élőhelyek és a felszín alatti vizek megóvására. A rossz vízgazdálkodási gyakorlat következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátás, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással.
Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben és rendszeresen, egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.   A WWF jelentése azzal a felütéssel indít, hogy a szárazabb periódusok régóta jellemzők Európára. Ami új, hogy bizonyos területeken az utóbbi évtizedben az aszályos időszakok egyre intenzívebbek, jellemzően az Ibériai-félszigeten, Franciaország dél-keleti részén, Görögországban és az alsó-dunai régióban. Ugyanakkor máshol is egyre hétköznapibbak a száraz időszakok, ebben az évben rendkívüli állapotot kellett elrendelni Németországban és Franciaországban. Az European Drought Observatory (Európai Aszály Obszervatórium) azt is jelezte, hogy már a Baltikumban és Svédországban is megjelentek az első figyelmeztető jelek, azokon a területeken is kevesebb az eső és egyre szárazabb a talaj. 
A világon a következő időszakban a hosszú aszályos időszakok háromszor megszokottabbak lesznek, és ez alól a tendencia alól Európa sem lesz kivétel. Azok az intézkedések azonban, amit az EU-tagállamok eddig hoztak, inkább csak utólag próbálták megoldást találnia a bajokra, nem megelőzni akarták azokat. A dokumentum kiemeli, hogy a szárazság és a vízhiány hatásait a következő aszályos időszak előtt, még akkor kell kivédeni, amikor az édesvízi ökoszisztémánk által biztosított víz megóvható. Európa talaját és vízforrásait egyre inkább kiaknázzuk, 60 százaléka nem felel meg az EU vízügyi törvényhozó szervezete (WFD ) által megkívánt „jó” minősítésnek. Lényegében az összes folyót gátak és víztározók szabályozzák, hogy növeljék a kapacitásukat, kielégítsék a felhasználók igényeit, legfőképp a mezőgazdaságét, amely az összes vízfelhasználás 40 százalékárét felelős. Bár a WFD már 19 éve működik, a tagállamok még mindig nem biztosítottak elég forrást arra, hogy vizeik képesek legyenek megbirkózni a szárazsággal, hőséggel és áradásokkal. Ehhez alapvető a szén-dioxid kibocsájtás csökkentése, a száraz időszakok megelőzésének érdekében. Ha az aszály beköszöntött, már nem sok esély van kivédésére, akkor már csak vészintézkedéseket lehet hozni, például drasztikus vízkorlátozást elrendelni a háztartásokban.

Félsivatag Magyarországon

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Duna–Tisza közi homokhátságot már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta. Ez az ország területének körülbelül tizedrészét foglalja magában, és legértékesebb természeti kincse a Kiskunsági Nemzeti Park. Jó része Bács-Kiskun megyében található, de területei átnyúlnak Pest és Csongrád megyébe is. A homokhátságban az erdőségeken, mocsarakon kívüli megművelt föld a tatárdúlást követően vált pusztasággá. Az erdőirtások, a mezővárosok állattartása is hozzájárult a felszín eróziójához, később pedig a folyószabályozások, erdőtelepítések, és a tanyák megjelenése, majd a kollektivizálással együtt járó mezőgazdasági művelés változása alakította a tájat. * A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta között. A száraz éghajlat miatt keményszálú füvek, bozótok és más szárazságtűrő növények találhatók ott. A gyér növényzet még elegendő az erősen sós termőtalaj kialakítására, amely a félsivatagot elkülöníti a talajtakaró nélküli sivatagtól, illetve a feketeföldes mérsékelt övi és trópusi füves pusztától. 

Fenyegető ,,zéró nap"

Egyre több várost - többek között a dél-afrikai Fokvárost, a brazíliai São Paolót, az indiai Csennait - fenyegette már a „zéró nap”, amikor egyes települések vízcsapjai kiszáradtak - áll a Világ Erőforrás Intézete (WRI) augusztus elején kiadott új, Akvadukt Vízveszélyhelyzeti Atlasz (Aqueduct Water Risk Atlas) elnevezésű jelentésében. 17 országban, ahol a Föld lakosságának negyede él, fenyeget „extrém magas” vízstressz. Ezekben az országokban a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság egy átlagos évben a rendelkezésre álló felszíni és vízalatti készletek 80 százalékát felhasználják egy átlagos évben. „A vízprobléma a legnagyobb kríziskiváltó ok, amiről senki sem beszél. Következményei puszta ránézésre is nyilvánvalók: az élelmiszerbiztonság hiánya, konfliktusok, migráció és gazdasági bizonytalanság” - mondta Andrew Steer, az intézet elnök-igazgatója. Az Akvadukt szerint a helyzet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában súlyos, a 17 országból 12 ezeken a területeken fekszik, a vízhiány itt okozhat konfliktusokat és elvándorlást. Noha India csak a 13. a listán, a helyzetet nehezíti, hogy ott háromszor annyian élnek, mint a többi 16 országban együttvéve. Az indiai Csennai városban a tározó kiszáradása miatt bekövetkezett vízkrízis nemrégiben világszerte figyelmet keltett, de India több más területe is krónikus vízhiánnyal küzd. Az atlaszban 1-től 5-ig osztályozták az országokat vízkészletük állapota szerint: Magyarország a 164 rangsorolt ország közül a 113. helyen áll, 0,77-es osztályzattal. A szárazsággal kapcsolatos rangsorban már nem olyan jó helyezett hazánk, itt 0-tól 1-ig osztályozták az országokat a várható aszályok kockázata szerint, és Magyarország a 138 vizsgált ország közül a 16. helyen áll, 0,67-es osztályzattal, holtversenyben Pakisztánnal, Tunéziával és Vietnámmal.