Előfizetés

Két évvel Bangladesbe menekülésük után még félnek visszatérni a rohingják

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.08.27. 11:10
Tömegek vettek részt a Bangladesben tartott eseményen
Fotó: MUNIR UZ ZAMAN / AFP
A muszlim népcsoport tagjai továbbra sem mernek hazamenni a buddhista Mianmarba.
Rohingja menekültek tízezrei emlékeztek meg a minap az Indiától keletre fekvő, muszlim többségű Bangladesben – az egykori Kelet-Pakisztánban – arról, hogy 20 17 nyarán százezerszámra kellett elmenekülniük a szomszédos Mianmarból – korábbi nevén Burmából –, az ottani kormányhadsereg népirtással felérő kegyetlenkedései elől. Banglades és az ENSZ a tavaly novemberi, kudarcba fulladt kísérlet után most ismét felajánlotta nekik, segítséget nyújt a Mianmarba való visszatéréshez, de gyakorlatilag senki sem élni a lehetőséggel, mert a rohingják nem éreznék magukat biztonságban az elvakult buddhisták által uralt, Bangladestől keletre található országban.    A Banglades délkeleti csücskében elhelyezkedő, Cox's Bazar nevű tengerparti városban mintegy 30 ezer rohingja tartott közös imával egybekötött gyűlést, amelyen azért könyörögtek, hadd maradhassanak, mert Mianmarban a legjobb esetben is jogfosztottság vár rájuk. Néhány nappal korábban a bangladesi hatóságok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) közösen próbáltak rávenni 3450 muszlim rohingját arra, térjenek vissza eredeti lakhelyükre, a határ túloldalán a tengerpart mentén elterülő, Arakán (más átírásban: Rakhine) nevű mianmari államba. Az ellenállást látva azonban letettek a tervről, és az UNHCR közleményben ismerte el, hogy a bizalom újjáépítése nélkül lehetetlen a repatriálás. Márpedig a mianmari hatóságok még arra sem hajlanak, hogy állampolgárságot, illetve ahhoz kapcsolódó alapvető jogokat biztosítsanak a rohingjáknak. Sejk Haszina bangladesi miniszterelnöknő mindezek nyomán közölte: nem fogják erővel visszaűzni a rohingjákat, bár ellátásuk óriási anyagi terhet jelent az ország számára.  A rohingja népesség létszámát durván mintegy egymillióra becsülik. A rohingják zömmel szunnita muzulmán vallásúak. A Burmában 1982-ben elfogadott törvény megfosztotta őket az állampolgárságuktól, sőt még a nevük használatát is eltörölte, azóta a rohingjákat csak bengáli néven nevezik. A rohingjáknak – egyes feltevések szerint – száműzött arabok voltak az ősei. Két évvel ezelőtt Arakán állambeli felkelők támadásokat hajtottak végre katonai őrhelyek ellen, amit a mianmari hadsereg kegyetlenül megtorolt a helybéli rohingjákon. A hadműveletekben részt vevő kormánykatonákat utóbb népirtással, nemi erőszakkal és gyújtogatással vádolták meg. A megtorló hadműveletek elől Arakánból csaknem 740 ezer rohingja menekült át Bangladesbe. 2017 szeptemberének végére a helyzet – António Guterres ENSZ-főtitkár megfogalmazása szerint - „a világ leggyorsabban növekvő menekültválságává és emberi jogi rémálmává vált”. Az ENSZ megállapításai szerint a hadsereg fellépése a népirtás iskolapéldája volt. A Mianmarban rekedt, mintegy 200 ezer rohingjának nagyjából a felét ma is szabadtéri internáló táborban tartják őrizet alatt.    Az ENSZ-vizsgálat végkövetkeztetése az volt, hogy a rohingják elleni brutális fellépés miatt népirtás, háborús bűncselekmények és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények vádjával eljárást kell indítani Mianmar legmagasabb szintű katonai parancsnokai ellen. A mianmari rezsim azonban visszautasította a világszervezet vádjait, és arra hivatkozott, a haderő terrorista tevékenység ellen lépett fel Arakán államban, és reagálása nem volt túlzó. Néhány nappal ezelőtt azonban újabb ENSZ-jelentés látott napvilágot, és abban az áll, hogy Mianmar részéről a békésebb időszakban is diszkriminatívan léptek fel a rohingjákkal szemben, és a konfliktushelyzet kiéleződésével ez csak fokozódott, így például a biztonsági erők tagjai módszeresen és tömegesen erőszakoltak meg rohingja nőket.  A határ bangladesi oldalán, Cox's Bazar város Kutupalong menekülttáborában tartott vasárnapi demonstráción hatalmas táblákon hirdették a „Rohingja Népirtás Emléknapját”, és követelték, Mianmar adja vissza nekik állampolgári jogaikat. Aung Szan Szú Kji mianmari vezető még 2016-ban nemzetközi tanácsadó testületet nevezett ki, hogy fogalmazzon meg ajánlásokat Arakán állam problémáinak a kezelésére. A testület élére az időközben elhunyt Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár került. A testület által kidolgozott ajánlások között szerepelt, hogy vessenek véget a buddhisták és a muszlim rohingják közötti szegregációnak, az 1982-es állampolgársági törvény felülvizsgálata révén számolják fel a rohingják hontalanságát, valamint büntessék meg a visszaélések elkövetőit. Mindebből azonban nem valósult meg semmi. Az utóbbi időben ráadásul ismét összecsapások zajlanak a mianmari kormánykatonák és a magát Arakáni Hadseregnek nevező, az állam autonómiájáért küzdő, etnikai alapon szerveződő, de nem rohingja fegyveres szervezettel, amely a mianmari központi államapparátust uraló, Arakánban széles körben ellenszenvvel kezelt bamar etnikum ellen lép fel. A Mianmarban maradt rohingják így valósággal két tűz közé kerültek. Az erről szóló hírek különösképpen arra ösztönzik a Bangladesben tartózkodó rohingjákat, ne fogadják el a hazatelepüléshez felkínált segítséget. Phil Robertson, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet ázsiai részlegének igazgató-helyettese szerint a nemzetközi közösségnek nyomást kellene gyakorolnia a „burmai tábornokokra”, és célzott szankciókat, így például fegyverszállítási embargót kellene elrendelni Mianmarral szemben. 

A hongkongi kormányzó továbbra is elutasítja a tüntetők követeléseit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.27. 10:53
China Protests
Fotó: Miguel ?and?la / Miguel Сandеla / Sputnik /AFP
Nem vonja vissza a kiadatási törvény-módosítás javaslatát, és nem állít fel független bizottságot a rendőri intézkedések vizsgálatára.
Carrie Lam hongkongi kormányzó keddi sajtótájékoztatóján, a hongkongi tiltakozáshullám tizenkettedik hetén ezt nyilatkozta az MTI szerint:
"Nem arról van szó, hogy a hongkongi kormányzat nem ad választ a tüntetőknek, hanem arról, hogy nem fogadja el a követeléseiket."

Lam elmondta: a kormányzat egy megfelelő platform kialakításán dolgozik annak érdekében, hogy párbeszédet folytathasson Hongkong lakóival, köztük a demonstrációk résztvevőivel. Múlt szombaton, miután a megmozdulások a hét közben békésen zajlottak, a kormányzó találkozott a lakosság 19 képviselőjével, hogy a tüntetésekről egyeztessen velük. Az egyeztetés résztvevői egyöntetűen azt tanácsolták Lamnek, hogy teljesítse a tiltakozók két legfőbb követelését: vonja vissza a demonstrációkat eredetileg kiváltó, a kiadatási törvény módosítását célzó javaslatot, illetve állítson fel egy független bizottságot a tüntetéseken alkalmazott rendőri intézkedések kivizsgálására.
A kormányzó azonban ismét aláhúzta: nem tesz eleget a követeléseknek.

Szerinte a rendőrség minimális erőszakot alkalmazott a tüntetőkkel szemben. A szombaton zajló tüntetés során azonban egy rendőr tüzet nyitott, miután demonstrálók üldözőbe vették, ráadásul ugyanezen a napon a hatóságok először vetettek be vízágyút a tüntetők ellen, akik Molotov-koktélokkal hajigálták őket. Lam azt is leszögezte, hogy nem fog lemondani, mert felelősségteljes kormányzóként a helyén kell maradnia, és mindent meg kell tennie azért, hogy Hongkongban helyreálljon a rend - fogalmazott. A mintegy 7 millió lakosú Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alapján bizonyos demokratikus jogokat élvez. A városban több mint két hónapja zajló tüntetéshullám gyakran erőszakos összecsapásokba torkollik. A múlt hétvégén a rendőrség több mint 80 embert vett őrizetbe útakadályok felállítása, és Molotov-koktélok használata miatt.

Johnson nem ért el áttörést, tovább ketyeg az óra

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.08.27. 09:55

Fotó: FINNBARR WEBSTER / AFP
Ami még nagyobb baj: kormánya sem állt elő értékelhető megoldással.
Ahogy korábban külügyminiszterként különcnek számított, most miniszterelnökként is legfeljebb Donald Trumphoz volt hasonlítható Boris Johnson túlhangsúlyozottan dinamikus, extrovertált gesztusokban, sőt akciókban megnyilvánuló debütálása a nemzetközi színtéren. A sportos, hagyományosan kerékpárral közlekedő tory vezető azzal is felhívta magára hivatali kollégái és a nemzetközi sajtó figyelmét, hogy még az amerikai elnökkel elfogyasztott munkareggelije előtt messzire kiúszott a Vizcayai-öbölbe, alaposan megdolgoztatva Őfelsége párizsi nagykövetét és a védelmét szolgáló rendőrtiszteket. A miniszterelnök később, az ITN News-nak nyilatkozva metaforaként is alkalmazta élményét. Mint elmondta, „körülúszott egy sziklát. A partról nem lehet megállapítani, hogy annak hatalmas lyuk tátong. Van tehát egy átvezető út. Ez az üzenetem az Európai Unió számára is: van megoldás, de ha csak a parton ülsz, nem látod meg a kiutat”. Boris Johnson az utolsó pillanatban kitért egy a Channel 4 News-nak kilátásba helyezett interjú elől. Miután a kereskedelmi csatorna egyik politikai tudósítóját külön meghívták a csúcsértekezletre, nem lehet véletlen egybeesés, hogy a találkozást lemondták, miután a tévéállomás hírigazgatója, Dorothy Byrne az Edinburghi Tévéfesztiválon aggasztónak nevezte, hogy vezető politikusok, köztük a kormányfő és Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére az elmúlt hetekben és hónapokban a „demokrácia szabályait semmibe véve elkerülték a komoly tévés próbatételeket, vitákat”. Az újságírónő mindkettőjüket „gyávának” nevezte, majd költői kérdést tett fel: „mit tehetünk, mint szakma, amikor egy közismert hazug kerül hatalomra”? A meghatározó brit tévétársaságok közül a Sky News-nak, az ITV-nek és a BBC-nek adott viszont interjút a pályafutását újságíróként kezdő miniszterelnök, aki a The Daily Telegraphtól busás summát kapott képviselői fizetése mellé a lap hétfői számaiban megjelent publicisztikáiért. A nyilatkozatok legfőbb érdekessége az volt, rövid időn belül is mennyire különféleképpen értékelte „BoJo” a megegyezéses Brexit lehetőségét. Míg június végén tartott korteshadjárata során „millió az egyhez”, azaz lényegében semmilyen esélyt nem adott arra, hogy a szigetország alku nélkül csapja be maga mögött az EU ajtaját, most a Sky News politikai főszerkesztője, Beth Rigby kérdésére azt válaszolta, „reális esély van” a megállapodásra. A rendezett kilépésben vakon bízó szavazópolgároknak még inkább kedvét szegte a BBC-n elhangzott kijelentése, mely szerint „teljesen bizonytalan”, vajon az Egyesült Királyság dűlőre tud- e jutni Brüsszellel október 31-e előtt, amikor „ha törik, ha szakad” elhagyja az EU-t. Mint ismeretes, múlt heti szűk körű tárgyalásaik során Angela Merkel német szövetségi kancellár és Emmanuel Macron francia elnök 30 napot adott Boris Johnsonnak, hogy elfogadható tervvel rukkoljon elő a Londonnak elfogadhatatlan északír-ír határrendezési politika kiváltására. A Brexit-deal kiszámíthatatlan kimenetelére vonatkozó Johnson-megjegyzésre a Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével folytatott közel félórás megbeszélés után került sor. Ezen többek között arról is esett szó, vajon melyikük vonul be „Mr No Deal”-ként a történelembe, ha nem sikerül közös nevezőre jutniuk. A brit kormányfő az elmúlt napokban többször is azzal fenyegetőzött, hogy megállapodás nélküli távozás esetén visszatartja a Theresa May által felajánlott 39 milliárd fontos végkielégítést. Ezúttal az ET búcsúzó frontemberének „energikus és elszánt tárgyalásokat ígért”. A Financial Times-nak név nélkül nyilatkozó brüsszeli diplomaták tájékoztatása szerint viszont a „brutális tény az, hogy a szigetország mindeddig semmilyen új ötlettel nem állt elő a patthelyzet megoldása érdekében”. Az óra azonban tovább ketyeg.