A felcsúti kisvasút tavalyi mérlege: 5,1 milliós veszteség, 17 nap üresjárat

Hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz, azt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is elismeri.

2016-os indulása óta összesen már 17 millió forint mínuszt hozott össze az Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujába 600 millió forint uniós támogatással épített kisvasút – írja az Átlátszó. Közadatigénylésben kérték ki a hivatalos nevén Vál-völgyi kisvasút bevételeit, kiadásait és jegyeladásait az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA), a válaszként megküldött táblázatból pedig kiderült, 2018. július 1. és 2019. június 30. között a jegyértékesítésből 14,85 millió forint bevétel származott, a kisvasút üzemeltetése viszont 20 millió forintba került.

Ez egyébként jobb, mint a korábbi számok: 2017. július 1. és 2018. június 30. között a kisvasút 8,2 millió forint veszteséget termelt, pont kétszer annyit, mint a működése első 14 hónapjában.

A FUNA adataiból az is kiderül továbbá, hogy 17 napon utasok nélkül ment az aznapi 6-12 vonat. Az eladott jegyek száma továbbá minden egyes nap kerek nullára végződik (legyen szó tízről vagy negyvenről aznap), ami arra enged következtetni, hogy becsült vagy kerekített számok szerepelnek az adatsorban.

Az adatokhoz – akárcsak tavaly – az alábbi kiegészítést fűzte az alapítvány: "a bevétel és a kiadások közötti különbséget [a FUNA] az általa kapott adományokból fedezi. Általánosságban megállapítható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz". Ez az általános megállapítás mindenesetre nem tántorítja el a kormányt attól, hogy további 12,6 milliárd forint közpénzt költsön a miniszterelnök szívének kedves személyszállítási módra.