Radioaktív gázfelhő miatt nőtt meg a háttérsugárzás az orosz robbanás után

Publikálás dátuma
2019.08.26. 16:52

Fotó: Maxim Polyshuk / AFP
A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok.
Radioaktív gázfelhő átvonulása miatt nőtt meg átmenetileg a radioaktív háttérsugárzás az orosz haditengerészet Szeverodvinszk melletti kísérleti telepén történt robbanást követően – közölte hétfőn az Interfax hírügynökség az orosz hidrometeorológiai szolgálatra (Roszgidromet) hivatkozva. Az augusztus 8-án a gammasugárzás átmeneti felerősödését okozó felhő a Roszgidromet szerint stroncium-, bárium- és lantánizotópok bomlásának eredményeként jött létre. A helyszínen gyűjtött minták elemzése alapján rövid élettartamú 91Sr (felezési ideje: 9,3 óra), 139Ba (felezési ideje: 83 perc), 140 Ba (felezési ideje: 12,8 nap) és ebből származó 140La (felezési idő: 40 óra) mesterséges radionuklidok jelenlétét állapították meg, amelyek bomlástermékei radioaktív nemesgázok. A Roszgidromet szerint Szeverodvinszkben a háttérsugárzás normális és stabilizálódott.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében. Az orosz védelmi minisztérium első közleményében azt állította akkor, hogy káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás szintje normális. Az atomenergetikai vállalat öt, az orosz védelmi minisztérium pedig két alkalmazottjának haláláról tett bejelentést. További három ember megsérült.

Akár 16-szorosára is nőhetett a gammasugárzás szintje

A Roszatom szerint szakemberei a „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amely a Fehér-tengerbe vetette őket. A védelmi minisztérium azt állította, hogy a Roszatom szakemberei egy folyékony üzemanyagú reaktív hajtóművön dolgoztak, és a gyulladás pillanatában az izotóp energiaforrásokat ellenőrizték. Vjacseszlav Szolovjov, a Szarovban működő Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Kísérleti Fizikai Összoroszországi Tudományos Kutatóintézet tudományos vezetője úgy nyilatkozott, hogy a tudósok a védelmi tárca számára végeztek fejlesztéseket, amelyek egyike a radioaktív hasadóanyagokat használó, kisméretű energiaforrások kifejlesztése. A Roszgidromet augusztus 13-án azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 4-16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett. Vlagyimir Putyin orosz elnök a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistővel augusztus 21-én Helsinkiben közösen tartott sajtóértekezleten megerősítette, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt, erről azonban nem közölt részleteket. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak. Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) a múlt héten azt közölte, hogy a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állomás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek ellentmondásos kommunikációja sok helyen nyugtalanságot keltett.

Két robbanás is történhetett

A Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken azt közölte, hogy Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt kétórás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel. Igor Orlov, a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és „dezinformációnak” nevezte a második detonációról szóló közlést.

Nem találtak sugárzásszint-emelkedést az orvosoknál

Az Arhangelszk megyei önkormányzat sajtószolgálata pénteken arról adott ki tájékoztatást, hogy nem találtak sugárzásszint-emelkedést annak a 110 arhangelszki lakosnak a szervezetében, akik segítettek a fegyverkísérlet-baleset következményeinek felszámolásában. A szűrés sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem. Mint kiderült, egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. A magyarázat szerint ez az anyag halakban, gombában és algában halmozódhat fel, és étkezés útján kerülhetett be a szervezetbe. Korábban a The Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, az ellenzéki Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak.

A tengerbe zuhant egy spanyol katonai repülő, a pilóta meghalt

Publikálás dátuma
2019.08.26. 15:25
La Manga del Mar Menor
Fotó: Shutterstock
Két napon belül ez a második repülőgép-szerencsétlenség az országban, vasárnap heten vesztették életüket egy balesetben.
A tengerbe zuhant hétfőn a spanyol légierő egy gépe, a pilóta ne élte túl a becsapódást, írja a légierő közleménye nyomán a Reuters. A C-101-es, kiképzésre használt repülőt La Manga közelében érte a baleset, kora reggel. Az okokat még nem tudják, tény minden esetre, hogy egy tapasztalt pilóta vezette a repülőt, aki kiképzőként dolgozott. Az ottani partszakaszon három strandot lezártak, amíg a roncsokat összegyűjtik.
Egy nappal korábban, vasárnap Mallorca közelében ütközött össze egy kisrepülő egy helikopterrel. A szerencsétlenség hét áldozatot követelt.
Szerző

Szijjártó bevenné Bollywoodot is

Publikálás dátuma
2019.08.26. 14:59
Krrish 3
Fotó: Film Kraft / AFP
Indiai kollégájával tárgyalt a magyar külügyminiszter.
Az egyre gyorsabban fejlődő ázsiai országok gazdasága nagy hatással van a nyitott magyar gazdaságra is, ezért érdemes szorosabbra fűzni az együttműködést Indiával - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. A tárcavezető Subramaniam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel tárgyalt, majd a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón elmondta: annak alapján, hogy India több ágazatban is vezető hatalomnak számít, továbbá a természeti adottságait és Magyarország versenyképes szaktudását figyelembe véve, öt fő területre fókuszálnak az együttműködés építésekor.
Ezek a filmgyártás, a digitalizáció, a vízgazdálkodás, a napenergia és a gyógyszeripar.

A vízgazdálkodást illetően kifejtette: a régióban magyar cégek a városi vízvezetékrendszerek kiépítése, a szennyvízkezelés és a víztisztítás területén tevékenykednek. Az együttműködési lehetőségek további megvitatására októberben Budapestre látogat az indiai vízügyi miniszter - fűzte hozzá. Szijjártó Péter kitért arra: India a világ hetedik legnagyobb gazdasága, az elmúlt években 7 százalék felett alakult a GDP-növekedése. Az indiai vállalatok a negyedik legnagyobb ázsiai befektetői közösséget adják Magyarországon, 35 indiai cég csaknem hétezer magyar embernek ad munkát, és három vállalattal stratégiai partnerségi megállapodást is kötöttek - közölte. Megjegyezte: a kétoldalú kereskedelmi forgalom is dinamikusan bővül, tavaly 16 százalékkal nőtt, és az eddigi adatok alapján idén is tartható ez a növekedési ütem. A tárcavezető azt is mondta, hogy Magyarország elkötelezett támogatója az EU és India közötti szabadkereskedelmi tárgyalások újraindításának, ez egyértelműen Magyarország érdekét szolgálná. Arról is beszélt, hogy a két ország szorosan együttműködik az ENSZ-ben. A világszervezet reformra szorul, működését hatékonyabbá, gyorsabbá és modernebbé kell tenni, és ahol az elképzeléseik találkoznak, ott a jövőben is együttműködik Magyarország és India - mutatott rá. Hozzátette: az ENSZ-nek a nemzetközi terrorizmus jelentette kihívás kezelésében vezető szerepet kell játszania.
Közölte: Magyarország 200 ösztöndíjat ad évente indiai hallgatóknak itteni felsőfokú tanulmányok végzésére.

Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter és Szijjártó Péter
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az indiai külügyminiszter kiemelte: Magyarország versenyképessége és a befektetőknek kedvező környezet hasznos partnerré teszi az országot, amellyel India kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítására törekszik. Közölte: megbeszélésükön szó volt politikai kérdésekről, a V4-ről, az EU-ról, továbbá az együttműködésről az oktatás, a turizmus és a tudomány területén is. Úgy vélte, Magyarország és India sok célja egybeesik, ezért sok lehetőség kínálkozik az együttműködésre. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta: minden kereskedelmi háború rossz hír, Magyarország legfontosabb exportpiacai pedig az EU, az Egyesült Államok és Kína, ezért a kereskedelmi viták lezárásában nagyon is érdekelt Magyarország. Szerinte méltatlan, hogy miközben vezető pozíciókat betöltő nyugat-európai mobilvállalatok előszeretettel dolgoznak a Huawei-jel, a közép-európai kormányokat számon kérik emiatt. A sajtótájékoztató előtt a két miniszter megállapodást írt alá a két ország közötti kulturális csereprogramról.
Szerző