Két robbanás is történhetett az orosz nukleáris rakétabaleset helyszínén

Publikálás dátuma
2019.08.23. 20:41

Fotó: Maria Plotnikova / AFP / Sputnik
Egyre több a gyanús körülmény - például 110 egészségügyi dolgozót kellett megvizsgálni, miután kiderült, még nekik sem szóltak, hogy sugárfertőzést kaphatnak a sérültektől.
Nem tájékoztatták az orvosokat, akikhez az augusztus 8-án Nyonoksza község közelében történt tragikus kimenetelű fegyverkísérlet után vitték a sérülteket, hogy egy nukleáris baleset áldozataival van dolguk, így nem tehettek semmilyen óvintézkedést sem. Jogos felháborodásuk nyomán összesen 110 egészségügyi dolgozó - orvosok, szakértők, gépkocsivezetők, pilóták és más foglakozásbeliek - esett át a szűrésen. A kényes ügyek elhallgatásáról hírhedt orosz hatóságok szerint sem ruhán, sem testfelületen nem talált nukleáris szennyeződést, mint ahogy radionulkid-beépülést sem. A tájékoztatás szerint egy ember izomszövetében küszöbérték alatti cézium-137-es izotópot mutattak ki, ami azonban a vizsgálatot elvégző specialisták szerint nem függ össze a baleset következményeinek felszámolásával. Szerintük az orvos egyszerűen csak megette az anyagot valami halban vagy gombában.
Korábban a Moscow Times című angol nyelvű orosz lap, az ellenzéki Novaja Gazeta és a BBC orosz nyelvű szolgálatának hírportálja névtelen arhangelszki kórházi forrásokra hivatkozva azt állította, az észak-oroszországi nagyvárosban működő megyei kórház orvosait nem figyelmeztették, hogy három olyan pácienst kell megvizsgálniuk, akik Szeverodvinszk közelében sugárfertőzést kaptak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Putyin elnök nevében mindent tagadott csütörtökön.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat eredetileg azt közölte, hogy augusztus 8-án egy tengeri platformon elvégzett fegyverkísérlet közben robbanás történt az északi Arhangelszk megyében, Szeverodvinszk várostól mintegy 40 kilométerre, Nyonoksza község közelében. Előbb az orosz védelmi minisztérium ismerte be két alkalmazottjának halálát, majd a Roszatom vallotta be, hogy meghalt öt tudósuk. További három ember megsérült.
Az orosz hidrometeorológiai szolgálat (Roszgidromet) azt állította, hogy a balesetet követően rövid időre 16-szorosára nőtt a gammasugárzás Arhangelszk megyében. Az augusztus 8-án mért maximális érték óránként 1,78 mikrosievert volt, az óránként 0,11 mikrosievertes átlagos normál háttérsugárzás helyett. Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetétének (CTBTO) a héten nyilvánosságra került közléseiből kiderült, hogy
a balesetet követően háttérsugárzást mérő négy orosz állmás megszakította az adatszolgáltatást, később kettő helyreállította. Az orosz hivatalos szervek önellentmondásokba bonyolódó nyilatkozatai sok helyen nyugtalanságot keltettek.

Meg nem erősített értesülések szerint a rakétakísérlet során Putyin ígéretes csodafegyvere, a 9M730 Burevesztnyik nukleáris meghajtású cirkálórakéta okozhatott tragédiát. Vlagyimr Putyin orosz elnök végül szerdán, a finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel megtartott sajtóértekezleten erősítette meg, hogy a szerencsétlenség fegyverkísérlet során történt. Részleteket nem közölt. Mint mondta, a háttérsugárzás mértéke normális szintre csökkent az incidenst követően, emelkedést a szomszédos országok sem regisztráltak.
Arhangelszk megyében a baleset napján két robbanás történt két órás időkülönbséggel: az első a földön, a második, amely a háttérsugárzás megugrását eredményezhette, a levegőben

- írta meg a Reuters hírügynökség a nukleáris kísérletek tilalmának betartását felügyelő norvég NORSAR intézetre hivatkozva pénteken. A jelentés szerint egy radioaktív üzemanyaggal működő rakéta robbanhatott fel. Igor Orlov a régió kormányzója az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak és "dezinformációnak" nevezte a második detonációról szóló közlést.
Több dolog utal arra, hogy a Roszatom felügyeletével zajló rakétakísérlet következményei sokkal súlyosabbak is lehetnek, mint ahogy azt az orosz kormány és hatóságok mutatni szeretnék. Bár a hivatalos álláspont szerint káros anyag nem került a légkörbe, és a sugárzás szintje órákon belül visszaállt a normális szintre, azért a robbanás után lezárták a fehér-tengeri Dvina-öböl egy részét a civil hajóforgalom elől.  A hatóságok a megye egy települését is ki akarták üríteni először, majd váratlanul meggondolták magukat. A Szevernije Novosztyi hírügynökség pedig azt írta, hogy az Arhangelszk megyei klinikán mindent lepecsételtek, ami a baleset sérültjeinek kezelésével kapcsolatos.

"Bolsonaro hadd lássa, hogy dolgoznánk" - újságokban hirdették a brazíliai gyújtogató napokat

Publikálás dátuma
2019.08.23. 20:04

Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Miközben az Amazonas egyre csak lángol, az unió a húszévnyi munkával összehozott EU-Mercosur kereskedelmi egyezményt is beáldozná, hogy együttműködésre bírja a brazil elnököt.
A lángoló brazíliai őserdő ügyét kiemelt témának szánja a leggazdagabb országok vezetőinek hétvégi, Biarritz-i G7-csúcsán Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő, írja az Euronews. A hetek óta égő Amazonas ügye már az EU-Mercosur egyezményt veszélyezteti:
az unió és a dél-amerikai országok kereskedelmi megállapodását - amely a párizsi klímavédelmi egyezményhez kötné Brazíliát - Franciaország blokkolná, és Németország ehhez teljes körű támogatását ajánlotta fel.

A portálnak korábban az Európai Bizottság szóvivője is arról nyilatkozott, hogy Jair Bolsonaro globális veszélyt jelentő ámokfutásának féken tartására az EU legfőbb eszköze a szabadkereskedelmi egyezmény. Az egyezmény már csak azért is szorosan kötődik a rendkívüli erdőtűzhöz, mivel annak jegyében a dél-amerikaiak a mezőgazdasági áruk, köztük a marhahús és a cukor exportját kívánják leginkább növelni. És pontosan a mezőgazdaságban érdekeltek azok, akik az Amazonas égetésével kívánnak illegálisan egyre újabb és újabb területeket művelés alá vonhatóvá tenni.
Azt, hogy a tüzekért a részben vagy egészben farmerek felelnek, már az erdőirtást egyébként támogató szélsőjobboldali - és szélsőségesen piacpárti - brazil elnök, Bolsonaro is elismerte csütörtökre, mint azt a Reuters írja. Tette ezt annak ellenére, hogy korábban még az időjárásra próbálta fogni a történteket, szerdán pedig a civileket tette felelőssé érte. Csütörtökön emellett felváltva tett kirohanásokat amiatt, mert Brazília egyedül képtelen megküzdeni az óriási tűzzel, és amiatt is, hogy az Amazonas lángjaival más országok is foglalkoznak - így például az EU is segítséget ajánlott az oltáshoz. Ezt persze nem fogadta el a brazil elnök, aki - mint hogy maga is katona volt - inkább a hadsereget vetné be a tűz ellen.
Idén rekord számú, 72 843 erdőtüzet észlelt a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) - egyetlen hét alatt 9507 új tűz keletkezett. Ez a szám 83 százalékkal magasabb a tavalyi tüze számánál, ami egyértelműen Bolsonaro januárban megkezdett elnöklésével függ össze. Nem is véletlen, hogy a brazil elnök hazugnak nevezte és leváltotta az INPE vezetőjét az adatok közlése miatt. Azt pedig, hogy milyen ütemben lendült meg a még mindig tiltott égetéses erdőirtás, az is jelzi: a brazil ügyészség olyan hirdetések sorozata után nyomoz, melyek
"tűz napra" hívták a farmereket, hogy az erdők meggyújtásával "megmutassák Bolsonaronak, hogy hajlandóak dolgozni".

Jair Bolsonaro rendszeresen hangoztatja, hogy az Amazonas esőerdőt - melynek durván kétharmada fekszik brazil területen, és melyet okkal szoktak a "Föld tüdejeként" is emlegetni - hozzáférhetővé kell tenni a vállalatok számára, legyen szó bányászatról, mezőgazdaságról, fakitermelésről, vagy a természeti kincsek akármilyen más módú kizsákmányolásáról. Elnökségének egyik legelső húzása is erről szólt, mellyel az esőerdők őslakosainak földjeit és rezervátumait a nagyvállalatokhoz ezer szállal kötődő mezőgazdasági minisztériumra bízta. Kritikusok szerint ez az őslakosok kultúrájának megsemmisüléséhez fog vezetni. Vannak azonban borúlátóbb jóslatok is: tekintve, hogy még a korábbi tiltás alatt is mindennaposnak számított, hogy tilosban járó favágók fegyverrel estek az őslakosoknak, Bolsonaro vélhetően egy népirtásnak ágyaz meg éppen.

Szibéria erdőit több mint egy hónapja hagyják égni

Július végén egymillió hektáron égtek az erdők Szibériában, ez a szám mostanra az ötmillió hektárt is elérte a Greenpeace szerint. Ez 50 ezer négyzetkilométert jelent, vagyis a tűz kiterjedése nagyobb, mint egy fél Magyarországnyi terület. Mivel a tüzek nagy része úgynevezett ellenőrzött zónában ég, ezért azokat nem oltják, csak figyelik - ám így a régióban élő százezrek kénytelenek a természet pusztulására emlékeztető szmogban élni mindennapjaikat. A füst ráadásul a felhőképződést akadályozva további szárazságot idéz elő - azaz még több erdőtűzhöz vezet.
A sarkköri erdők különben Alaszkában és Kanadában is lángolnak.

A NASA térképe a jelenleg is lángoló területekről
Fotó: NASA
Szerző
Frissítve: 2019.08.23. 20:10

Válasz Trumpnak: 75 milliárd dollárnyi amerikai árut vámol meg Kína

Publikálás dátuma
2019.08.23. 17:18

Fotó: Michel Gunther / AFP
A kereskedelmi tárgyalások legújabb fordulója a két fél legutóbbi nyilatkozatai alapján szeptemberben, az Egyesült Államokban esedékes.
A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot - közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. A bizottság közleménye szerint az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra, és kisrepülőgépekre vonatkoznak majd. Egy részük szeptember 1-jén, míg a fennmaradóak december 15-én lépnek hatályba.
Az intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok szintén újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.
A közlemény arra is kitér, hogy a két ország vezetőinek 2018. december 14-én, Argentínában zajlott találkozóján megállapodtak arról, hogy Kína 2019. január 1-étől 90 napra felfüggeszti az amerikai gyártású gépjárművekre, valamint járműalkatrészekre vonatkozó pótvámokat. A kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága a megegyezésben kitűzött 90 nap lejárta után, április 1-jén határozatlan időre továbbra is felfüggesztette ezeket a büntetővámokat. De mivel Trump azóta két alkalommal sújtotta a kínai importot a pótvámok tarifájának emelésével, illetve újabb büntetővámokkal, ezért a bizottság december 15-étől megszünteti a felfüggesztést, és ismét hatályba lépteti az amerikai gépjárművekre vonatkozó 25, valamint a járműalkatrészekre vonatkozó 5 százalékos pótvámokat. A közlemény a legújabb amerikai pótvámok mellett arra a lépésre utal, amelynek értelmében az Egyesült Államok május 10-én 10-ről 25 százalékra emelt 200 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre vonatkozó pótvámot.
Donald Trump augusztus 1-jén még azt jelentette be, hogy az összes, a korábbi büntetővámok által nem sújtott, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai termékre pótvámokat vezetnek be szeptember 1-jén. Az amerikai kormány a múlt héten enyhített a szigoron, és bizonyos kínai termékek esetében elengedte a pótvámok bevezetését, míg egy sor más árucikk esetében december 15-re halasztotta a büntetővámok hatályba lépését.
A kereskedelmi tárgyalások legújabb fordulója a két fél legutóbbi nyilatkozatai alapján szeptemberben, az Egyesült Államokban esedékes.