Az elszállt bérleti díjak miatt szigorú ingatlanpiaci korlátozására készül a berlini városvezetés. A tartományi rangú német főváros kormánya (szenátus) még nyár elején határozta el, hogy
A városfejlesztési szenátor hivatalából most kiszivárogtatott tervek szerint a 2025-ig érvényes maximális árak meghatározásához a 2011-es lakbérszínvonalat veszik alapul. Az akkori árakat a reáljövedelmek időközbeni emelkedésének mértékével korrigálják. A lakbér megállapításánál a komfortszintet és az ingatlan átadásának időpontját veszik figyelembe.
Így a legmagasabb bérleti díjat az 1991 és 2013 között épült, összkomfortos lakások után lehetne elkérni, rezsi nélkül négyzetméterenként havi 7,97 eurót. Ez kb. 2630 forint, a hétfői, 329-re beszakadt forint értékére átszámolva. A legolcsóbban, havi 5,64 eurós - 1860 forintnyi - négyzetméterenkénti áron az egykori Kelet-Berlinben 1973 és 1990 között épült lakásokat lehetne kibérelni, melyek így jelentősen olcsóbbak lesznek például egy budapesti külvárosi lakásnál. Összehasonlításként, az Ingatlannet.hu budapesti statisztikái szerint a magyar fővárosban júniusban 3965 forint volt az átlagos négyzetméterár a bérlakásokat nézve. Budapesten persze nincsen tervben a lakhatási válság kezelése, illetve a fővárosi bérlők védelme a befektetőktől, hiába, hogy már az MNB-t is aggasztják a valóságtól elrugaszkodott árak.
Berlinben a törvényben kijelölt felső határnál többet fizető bérlők szerződésmódosítást kérhetnek. A 2013 óta épült lakásokra már nem vonatkozna a maximális lakbérről (Mietendeckel) szóló szabály. Mindez a vártnál jóval komolyabb korlátozás lenne. Szigorúságát jelzi, hogy
Karin Lompscher városfejlesztési szenátor, a Baloldal (Die Linke) politikusának terve természetesen megütközést váltott ki az ingatlanpiaci szereplőkből. A javaslat "teljesen aránytalan és gazdaságilag katasztrófa lenne Berlin számára" - nyilatkozott a fővárosi ipari és kereskedelmi kamara (IHK Berlin) elnöke, Beatrice Kramm. A legtöbb bírálat szerint az elképzelés megvalósítása elriasztaná az ingatlanfejlesztőket Berlinből. Ezzel szemben áll az a jelenség, melyet a gazdasági válság utáni Európa nagyvárosaiból mindben jól ismernek a lakók: az ingatlanfejlesztők a profit maximalizálása közben kiszorítják a városlakókat, főként a szegényebbeket és a fiatalokat hozva nehéz helyzetbe.
A baloldali javaslatot mégis bírálták még a koalíciós pártok, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek is. A maximális lakbérről szóló szabályozás "nem kívánságműsor", olyan törvényt kell kidolgozni, amely a tulajdonosok, köztük lakások tízezreit üzemeltető nagyvállalatok részéről várható bírósági eljárások próbáját is kiállja - emelte ki Katrin Schmidberger, a Zöldek szakpolitikusa. Daniel Buchholz, az SPD városfejlesztési szakértője azzal érvelt a javaslat ellen, hogy a végrehajtása bürokratikus terhet jelentene: szerinte a szerződésmódosítási ügyekben eljáró kerületi hivatalok nem birkóznának meg a havi több ezer kérelemmel.
Ezzel elkezdődik a javaslat társadalmi vitája, amelyben valamennyi érdekelt szervezet részt vehet. A szenátus október közepén fogadja el és terjeszti a tartományi törvényhozás (képviselőház) elé a jogszabálytervezetet.
Az új rendszer januárban léphet életbe, nagyjából 1,5 millió lakás bérleti viszonyait alakíthatja át. Így 3,6 millió lakosú Berlin lehet a 16 német tartomány között az első, amelyben törvénnyel korlátozzák a lakbéreket. A szabályozás kidolgozását az egyre nagyobb lakásínség és a lakbérszínvonal évek óta tartó jelentős emelkedése miatt határozták el. A város lakossága évente nagyjából 30-40 ezerrel nő, a lakbérek pedig 2011 óta csaknem 100 százalékkal emelkedtek.
