Felbomlott a bukaresti kormánykoalíció

Publikálás dátuma
2019.08.26. 19:30
A román Parlament épülete, illusztráció
Fotó: Matt Cardy / Getty Images
Várhatóan kisebbségi kormányzással próbálkozik a parlamenti helyek csaknem 45 százalékával rendelkező PSD.
Kilép a bukaresti kormányból a szociálliberális koalíció kisebbik pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) - jelentette be hétfőn Calin Popescu Tariceanu pártelnök, korábbi miniszterelnök. Az ALDE - az együttműködés folytatásának feltételeként - két hete szólította fel a bukaresti kormány összetételének és programjának megújítására Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnököt, aki azonban elutasította az ultimátumot.
Az ellenzékbe vonuló ALDE kész megszavazni a Dancila-kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt

- fejtegette Tariceanu, aki a parlament jövő héten kezdődő őszi ülésszakának első napján lemond a szenátus elnöki tisztségéről, amelyet több mint öt éve tölt be.
A bukaresti kormánykoalícióban azután keletkezett feszültség, hogy a PSD nem volt hajlandó elfogadni - a közvélemény-kutatások szerint a szociáldemokrata pártelnöknél népszerűbb - Tariceanut a koalíció közös államfőjelöltjeként, és úgy döntött: saját elnökjelöltet indít Dancila személyében. A feszültséghez az is hozzájárult, hogy a két koalíciós párt támogatottsága - a korrupciós ügyek, az azok felderítését nehezítő igazságügyi reformok és a szétvert tüntetések miatt, többek közt - jelentősen visszaesett az utóbbi két és fél évben.
A májusi EP-választáson a PSD a voksok alig 23 százalékát kapta, az ALDE-nek pedig nem sikerült átlépnie az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Tariceanu hétfői nyilatkozatában cáfolta, hogy az ALDE az elnökjelöltsége támogatásának elutasítása miatt rúgta volna fel a koalíciót. Ezt bizonyítandó bejelentette: visszalép az elnökjelöltségtől. Az ALDE a Victor Ponta volt kormányfő vezette Pro Romania párttal köt választási szövetséget, és a függetlenként induló Mircea Diaconu volt EP-képviselőt támogatja a novemberi államfőválasztáson. A színművész Diaconu, volt liberális szenátor és kulturális miniszter 2014-ben függetlenként jutott be az európai parlamentbe, az érvényes voksok csaknem 7 százalékát megszerezve.
Az ALDE-nak a 25 tagú Dancila-kormányban négy minisztere van, akik a tervek szerint a keddi kormányülésen nyújtják be lemondásukat.

Médiaértesülések szerint azonban az ALDE által jelölt, egy hónapja kinevezett Ramona Manescu külügyminiszter azt ígérte Dancilának, hogy a helyén marad.
A parlamenti helyek csaknem 45 százalékával rendelkező PSD várhatóan kisebbségi kormányzással próbálkozik: erről a párt hétfő estére összehívott végrehajtó bizottsága hivatott dönteni.
A EP-választásokat Romániában megnyerő, a jobboldali államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) előrehozott választásokat sürget és már jelezte, hogy bármikor kész bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, ha esélyt lát a kormány megbuktatásához szükséges többség kialakítására. A Dancila-kabinet megbuktatásához minden más politikai erőnek össze kell fognia a PSD ellen.

Visszalépett a lengyel uniós biztosjelölt, miután Varsónak az agrárügyi tárcát ajánlották fel

Publikálás dátuma
2019.08.26. 19:05
Krzysztof Szczerski
Fotó: Artur Widak / AFP / NurPhoto
Krzysztof Szczerski a döntését azzal indokolta, hogy a mezőgazdaság nem az ő szakterülete.
Visszalépett hétfőn Lengyelország európai uniós biztosjelölte, Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő jelenlegi kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára, azzal indokolva döntését, hogy Varsónak az agrárügyi tárcát ajánlották fel az Európai Bizottságban, a mezőgazdaság pedig nem az ő szakterülete. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő július végén, a bizottság megválasztott elnökével, Ursula von der Leyennel tartott varsói megbeszélés után közölte, hogy Varsó Szczerskit javasolja a biztosi posztra. A miniszterelnök akkor a gazdasági és infrastrukturális területeket említette mint olyanokat, amilyenekben Lengyelország érdekelt. Szczerski hétfőn a PAP hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette azokat a friss ajtóértesüléseket, melyek szerint lemond jelöltségéről.
„A politikában az embernek tisztességesnek kell lennie”

– jelentette ki a politológia-professzor Szczerski.

Hozzátette, hogy mivel a mezőgazdaság nem az ő szakterülete, azt tartja becsületes dolognak, ha
„helyét olyasvalakinek adja át, aki felelősségteljesen vállalhatja ezt”.

Közölte, hogy maga helyett Janusz Wojciechowskit javasolja, az új jelölt személyéről azonban a lengyel kormányfő dönthet. Wojciechowski korábban a Lengyel Parasztpárt egyik vezető politikusa volt, 2014-ben a jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője lett, 2015 óta Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél. Szczerski elmondta: döntéséről korábban tájékoztatta Andrzej Duda elnököt, Morawiecki miniszterelnököt, valamint a PiS elnökét, Jaroslaw Kaczynskit. Korábban Szczerski az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak úgy nyilatkozott: augusztus 7-én Brüsszelben még egy másik tárcáról beszélt Ursula von der Leyennel, hétfői újbóli brüsszeli megbeszélésük során viszont az agrártárca új javaslatként merült fel Lengyelország számára, amely területet egyébként Lengyelország szempontjából „nagyon fontosnak” minősítette.

Megvan az új jelölt

Piotr Müller kormányszóvivő később közölte: Janusz Wojciechowski, Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél Varsó új jelöltje az uniós biztosi posztra. Krzysztof Szczerski visszalépésével kapcsolatban elmondta: Mateusz Morawiecki kormányfő „nagyra becsüli a visszalépésről szóló döntést, konstruktívnak és az állam érdekeit szem előtt tartónak tekinti”. A kormányszóvivő „nagyon jó” döntésnek minősítette, hogy Varsónak az agrárügyi terület jut. Reményének adott hangot, hogy a döntést majd az uniós szervek véglegesen is jóva hagyják. Aláhúzta: Lengyelország számára az agrárügyi terület rendkívül fontos, az uniós költségvetés e vonatkozásban „nagyon magas”. Janusz Wojciechowski korábban a Lengyel Parasztpárt egyik vezető politikusa volt, 2010-ben belépett a jelenlegi lengyel kormánypártba, a Jog és Igazságosságba (PiS), a 2014-ben a PiS európai parlamenti (EP) képviselője lett. Több éven át tagja volt az EP mezőgazdasági bizottságának. 2015 óta Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél.
Szerző
Frissítve: 2019.08.26. 19:08

G7-csúcs: kevesebb konfrontáció, kevés eredmény

Publikálás dátuma
2019.08.26. 17:53

Fotó: IAN LANGSDON / AFP
Rövid zárónyilatkozat született a világ hét legfejlettebb ipari tagállama biarritzi zárónapján, de az előzmények alapján már az is előrelépés, hogy született egy közös dokumentum. Igaz, sok konkrétumot nem tartalmaz, s mindössze egyetlen oldalas – közölte a házigazda Emmanuel Macron.
A háromnapos találkozóról összességében elmondható, hogy a vártnál jóval kevesebb volt a konfrontáció az amerikai elnök és az európai állam- és kormányfők között, bár ennek sok kézzelfogható eredménye nem volt. Donald Trump a nap elején bejelentette, hamarosan új kereskedelmi tárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok és Kína között, így előrelépés remélhető a két ország közötti vámháborúban. Az Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélései is óvatos derűlátásra adnak okot. „Briliáns nő” – dicsérte az amerikai elnök német tárgyalópartnerét. Elmondta, Merkel már sok mindent előbb tud, mint mások. Trump hozzátette, „reméli”, hogy nem kell kivetni védővámokat a német gépkocsikra. Egyúttal közölte, jó és igazságos kereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, még ha szerinte Brüsszel e kérdésben „ugyanolyan kemény”, mint Peking. Szerinte hazája sok pénzt vesztett az EU „igazságtalan kereskedelmi praktikáival”. Merkel megjegyezte, az Unió a leghamarabb meg akar állapodni Washingtonnal. Előrelépés történt a francia digitális adó ügyében is. Még elutazása előtt Donald Trump azzal fenyegetett, hogy vámmal sújtja a francia termékeket azon francia törvény miatt, amely jelentős adóval sújtja a digitális világcégeket. Trump azt közölte, „közeledik” a megegyezés a kérdésben, annak részleteiről azonban nem beszélt. Később Macron és Trump közös sajtóértekezletén a francia elnök kifejtette, igazságtalan, hogy nagy cégek nem fizetnek adót, de jó megoldás született.
Iránnal kapcsolatban Macron kifejtette, azt szeretné, hogy Trump találkozzon Hasszan Rohani iráni elnökkel. Trump erre azt mondta, akkor lehet szó erről, „ha megfelelőek lesznek a körülmények” A G7-ek 20 millió dolláros azonnali segélyt nyújtanak a G7-országcsoport tagjai az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök a biarritzi G7-csúcstalálkozón. Az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. Előzőleg Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter dolgozott ki egy kompromisszumos megoldást francia kollégájával, Bruno Le Maire-rel, „ezt vizsgálják” – fejtette ki az amerikai elnök. Iránnal kapcsolatban Macron kifejtette: azt szeretné, hogy közös Trump egyébként sikeres csúcstalálkozóról beszélt.