Visszalépett a lengyel uniós biztosjelölt, miután Varsónak az agrárügyi tárcát ajánlották fel

Publikálás dátuma
2019.08.26. 19:05
Krzysztof Szczerski
Fotó: Artur Widak / AFP / NurPhoto
Krzysztof Szczerski a döntését azzal indokolta, hogy a mezőgazdaság nem az ő szakterülete.
Visszalépett hétfőn Lengyelország európai uniós biztosjelölte, Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő jelenlegi kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára, azzal indokolva döntését, hogy Varsónak az agrárügyi tárcát ajánlották fel az Európai Bizottságban, a mezőgazdaság pedig nem az ő szakterülete. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő július végén, a bizottság megválasztott elnökével, Ursula von der Leyennel tartott varsói megbeszélés után közölte, hogy Varsó Szczerskit javasolja a biztosi posztra. A miniszterelnök akkor a gazdasági és infrastrukturális területeket említette mint olyanokat, amilyenekben Lengyelország érdekelt. Szczerski hétfőn a PAP hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette azokat a friss ajtóértesüléseket, melyek szerint lemond jelöltségéről.
„A politikában az embernek tisztességesnek kell lennie”

– jelentette ki a politológia-professzor Szczerski.

Hozzátette, hogy mivel a mezőgazdaság nem az ő szakterülete, azt tartja becsületes dolognak, ha
„helyét olyasvalakinek adja át, aki felelősségteljesen vállalhatja ezt”.

Közölte, hogy maga helyett Janusz Wojciechowskit javasolja, az új jelölt személyéről azonban a lengyel kormányfő dönthet. Wojciechowski korábban a Lengyel Parasztpárt egyik vezető politikusa volt, 2014-ben a jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője lett, 2015 óta Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél. Szczerski elmondta: döntéséről korábban tájékoztatta Andrzej Duda elnököt, Morawiecki miniszterelnököt, valamint a PiS elnökét, Jaroslaw Kaczynskit. Korábban Szczerski az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak úgy nyilatkozott: augusztus 7-én Brüsszelben még egy másik tárcáról beszélt Ursula von der Leyennel, hétfői újbóli brüsszeli megbeszélésük során viszont az agrártárca új javaslatként merült fel Lengyelország számára, amely területet egyébként Lengyelország szempontjából „nagyon fontosnak” minősítette.

Megvan az új jelölt

Piotr Müller kormányszóvivő később közölte: Janusz Wojciechowski, Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél Varsó új jelöltje az uniós biztosi posztra. Krzysztof Szczerski visszalépésével kapcsolatban elmondta: Mateusz Morawiecki kormányfő „nagyra becsüli a visszalépésről szóló döntést, konstruktívnak és az állam érdekeit szem előtt tartónak tekinti”. A kormányszóvivő „nagyon jó” döntésnek minősítette, hogy Varsónak az agrárügyi terület jut. Reményének adott hangot, hogy a döntést majd az uniós szervek véglegesen is jóva hagyják. Aláhúzta: Lengyelország számára az agrárügyi terület rendkívül fontos, az uniós költségvetés e vonatkozásban „nagyon magas”. Janusz Wojciechowski korábban a Lengyel Parasztpárt egyik vezető politikusa volt, 2010-ben belépett a jelenlegi lengyel kormánypártba, a Jog és Igazságosságba (PiS), a 2014-ben a PiS európai parlamenti (EP) képviselője lett. Több éven át tagja volt az EP mezőgazdasági bizottságának. 2015 óta Lengyelország képviselője az Európai Számvevőszéknél.
Szerző
Frissítve: 2019.08.26. 19:08

G7-csúcs: kevesebb konfrontáció, kevés eredmény

Publikálás dátuma
2019.08.26. 17:53

Fotó: IAN LANGSDON / AFP
Rövid zárónyilatkozat született a világ hét legfejlettebb ipari tagállama biarritzi zárónapján, de az előzmények alapján már az is előrelépés, hogy született egy közös dokumentum. Igaz, sok konkrétumot nem tartalmaz, s mindössze egyetlen oldalas – közölte a házigazda Emmanuel Macron.
A háromnapos találkozóról összességében elmondható, hogy a vártnál jóval kevesebb volt a konfrontáció az amerikai elnök és az európai állam- és kormányfők között, bár ennek sok kézzelfogható eredménye nem volt. Donald Trump a nap elején bejelentette, hamarosan új kereskedelmi tárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok és Kína között, így előrelépés remélhető a két ország közötti vámháborúban. Az Angela Merkel kancellárral folytatott megbeszélései is óvatos derűlátásra adnak okot. „Briliáns nő” – dicsérte az amerikai elnök német tárgyalópartnerét. Elmondta, Merkel már sok mindent előbb tud, mint mások. Trump hozzátette, „reméli”, hogy nem kell kivetni védővámokat a német gépkocsikra. Egyúttal közölte, jó és igazságos kereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, még ha szerinte Brüsszel e kérdésben „ugyanolyan kemény”, mint Peking. Szerinte hazája sok pénzt vesztett az EU „igazságtalan kereskedelmi praktikáival”. Merkel megjegyezte, az Unió a leghamarabb meg akar állapodni Washingtonnal. Előrelépés történt a francia digitális adó ügyében is. Még elutazása előtt Donald Trump azzal fenyegetett, hogy vámmal sújtja a francia termékeket azon francia törvény miatt, amely jelentős adóval sújtja a digitális világcégeket. Trump azt közölte, „közeledik” a megegyezés a kérdésben, annak részleteiről azonban nem beszélt. Később Macron és Trump közös sajtóértekezletén a francia elnök kifejtette, igazságtalan, hogy nagy cégek nem fizetnek adót, de jó megoldás született.
Iránnal kapcsolatban Macron kifejtette, azt szeretné, hogy Trump találkozzon Hasszan Rohani iráni elnökkel. Trump erre azt mondta, akkor lehet szó erről, „ha megfelelőek lesznek a körülmények” A G7-ek 20 millió dolláros azonnali segélyt nyújtanak a G7-országcsoport tagjai az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök a biarritzi G7-csúcstalálkozón. Az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. Előzőleg Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter dolgozott ki egy kompromisszumos megoldást francia kollégájával, Bruno Le Maire-rel, „ezt vizsgálják” – fejtette ki az amerikai elnök. Iránnal kapcsolatban Macron kifejtette: azt szeretné, hogy közös Trump egyébként sikeres csúcstalálkozóról beszélt.

Berlin végre lép az elszállt bérleti díjak ellen - hamarosan olcsóbb lehet ott lakni, mint Budapesten

Publikálás dátuma
2019.08.26. 17:45

Fotó: Paul Zinken / AFP
A baloldali városvezetés az árak maximalizálásával tenne a bérlakásban élőkért - a befektetők nagy bánatára.
Az elszállt bérleti díjak miatt szigorú ingatlanpiaci korlátozására készül a berlini városvezetés. A tartományi rangú német főváros kormánya (szenátus) még nyár elején határozta el, hogy
a bérlakásban élő berliniek, vagyis a lakosság nagyjából 85 százaléka védelmében 2020-tól öt évre befagyasztják a lakbéreket.

A városfejlesztési szenátor hivatalából most kiszivárogtatott tervek szerint a 2025-ig érvényes maximális árak meghatározásához a 2011-es lakbérszínvonalat veszik alapul. Az akkori árakat a reáljövedelmek időközbeni emelkedésének mértékével korrigálják. A lakbér megállapításánál a komfortszintet és az ingatlan átadásának időpontját veszik figyelembe.
Így a legmagasabb bérleti díjat az 1991 és 2013 között épült, összkomfortos lakások után lehetne elkérni, rezsi nélkül négyzetméterenként havi 7,97 eurót. Ez kb. 2630 forint, a hétfői, 329-re beszakadt forint értékére átszámolva. A legolcsóbban, havi 5,64 eurós - 1860 forintnyi - négyzetméterenkénti áron az egykori Kelet-Berlinben 1973 és 1990 között épült lakásokat lehetne kibérelni, melyek így jelentősen olcsóbbak lesznek például egy budapesti külvárosi lakásnál. Összehasonlításként, az Ingatlannet.hu budapesti statisztikái szerint a magyar fővárosban júniusban 3965 forint volt az átlagos négyzetméterár a bérlakásokat nézve. Budapesten persze nincsen tervben a lakhatási válság kezelése, illetve a fővárosi bérlők védelme a befektetőktől, hiába, hogy már az MNB-t is aggasztják a valóságtól elrugaszkodott árak.
Berlinben a törvényben kijelölt felső határnál többet fizető bérlők szerződésmódosítást kérhetnek. A 2013 óta épült lakásokra már nem vonatkozna a maximális lakbérről (Mietendeckel) szóló szabály. Mindez a vártnál jóval komolyabb korlátozás lenne. Szigorúságát jelzi, hogy
jelenleg szinte lehetetlen négyzetméterenként havi 7,97 euróba kerülő lakást találni Berlinben.

Karin Lompscher városfejlesztési szenátor, a Baloldal (Die Linke) politikusának terve természetesen megütközést váltott ki az ingatlanpiaci szereplőkből. A javaslat "teljesen aránytalan és gazdaságilag katasztrófa lenne Berlin számára" - nyilatkozott a fővárosi ipari és kereskedelmi kamara (IHK Berlin) elnöke, Beatrice Kramm. A legtöbb bírálat szerint az elképzelés megvalósítása elriasztaná az ingatlanfejlesztőket Berlinből. Ezzel szemben áll az a jelenség, melyet a gazdasági válság utáni Európa nagyvárosaiból mindben jól ismernek a lakók: az ingatlanfejlesztők a profit maximalizálása közben kiszorítják a városlakókat, főként a szegényebbeket és a fiatalokat hozva nehéz helyzetbe.
A baloldali javaslatot mégis bírálták még a koalíciós pártok, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek is. A maximális lakbérről szóló szabályozás "nem kívánságműsor", olyan törvényt kell kidolgozni, amely a tulajdonosok, köztük lakások tízezreit üzemeltető nagyvállalatok részéről várható bírósági eljárások próbáját is kiállja - emelte ki Katrin Schmidberger, a Zöldek szakpolitikusa. Daniel Buchholz, az SPD városfejlesztési szakértője azzal érvelt a javaslat ellen, hogy a végrehajtása bürokratikus terhet jelentene: szerinte a szerződésmódosítási ügyekben eljáró kerületi hivatalok nem birkóznának meg a havi több ezer kérelemmel.
A városfejlesztési szenátor hivatalából kijutott javaslat még csak egy vázlatos, előzetes elképzelés, a javaslatot hivatalosan szeptember 9-én mutatják be.

Ezzel elkezdődik a javaslat társadalmi vitája, amelyben valamennyi érdekelt szervezet részt vehet. A szenátus október közepén fogadja el és terjeszti a tartományi törvényhozás (képviselőház) elé a jogszabálytervezetet.
Az új rendszer januárban léphet életbe, nagyjából 1,5 millió lakás bérleti viszonyait alakíthatja át. Így 3,6 millió lakosú Berlin lehet a 16 német tartomány között az első, amelyben törvénnyel korlátozzák a lakbéreket. A szabályozás kidolgozását az egyre nagyobb lakásínség és a lakbérszínvonal évek óta tartó jelentős emelkedése miatt határozták el. A város lakossága évente nagyjából 30-40 ezerrel nő, a lakbérek pedig 2011 óta csaknem 100 százalékkal emelkedtek.
Frissítve: 2019.08.26. 20:19