Beérik Budai Gyula vetése

Publikálás dátuma
2019.08.27. 08:20
Farkas Gergely
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az eljárás éppen az önkormányzati kampány kezdetekor jutott el abba a stádiumba, hogy az ügyészség bejelentse: vádat emel Farkas Gergely jobbikos parlamenti képviselő ellen. A nyomozás – a fideszes Budai Gyula és egy magánszemély feljelentése nyomán – tavaly májusban indult. A megvádolt jobbikos politikus állítja: tiszta a lelkiismerete.
Korábban lapunk is részletesen foglalkozott az üggyel. A kormánypárti Origo.hu tett közzé egy titokban rögzített felvételt, amelyen az országgyűlési választáson a kiskunhalasi körzetben induló Farkas Gergely és a helyi LMP-s jelölt, Midi Melánia beszélgetett. „Ha kifizetjük, akkor visszalépsz?” – érdeklődött a jobbikos. A kérdés felvetette annak lehetőségét, hogy a Jobbik akár hajlandó lenne megtéríteni az LMP-nek a kampányra addig elköltött 600 ezer forintot, amennyiben Midi Melánia visszalép Farkas Gergely javára. A burkolt ajánlatként is értelmezhető próbálkozást az LMP-s jelölt visszautasította. Polt Péter legfőbb ügyész, amikor Farkas Gergely mentelmi jogának felfüggesztését kérte, rögzítette, hogy a cselekmény alkalmas a választás rendje elleni bűntett megállapítására. A Központi Nyomozó Főügyészség mostani közleménye szerint ilyen jogcímen emeltek vádat a Jobbik parlamenti képviselőjével szemben a Kecskeméti Törvényszéken. A kiskunhalasi választókerületben amúgy Midi Melánia visszalépése sem borította volna fel az erőviszonyokat. Az LMP-s jelölt nem érte el a 2,5 százalékot, a fideszes fölényesen győzött. Az ügyészség azonban nem az eredményt mérlegelte, hanem azt, hogy a jobbikos politikus az LMP-s képviselőjelöltet „passzív választójogának gyakorlásában anyagi juttatás ígéretével törekedett befolyásolni, amely ajánlatot azonban a jelölt visszautasított”. Szabó Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is azt mondta tavasszal lapunknak, hogy Farkas Gergely valóban elkövethette a Btk. egyik pontjában szereplő magatartást, amely az anyagi juttatással való befolyásolás tilalmáról szól. Ahol azonban a Fidesz jelöltje volt érintett – tette hozzá –, az ügyészség kevesebb lelkesedéssel folytatta le az eljárásokat. A parlamenti választáskor például egy pécsi férfi, aki a jelölt kilétével sem volt tisztában, a szavazókörben közölte: őt azért fizették, hogy a fideszes indulóra szavazzon. Ebben az ügyben nem történt vádemelés. A nyomozó hatóság nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani ugyanis, hogy az anyagi juttatás befolyásolta a választókat szavazatuk leadásában. Visszatérve a jobbikos ügyre: egyelőre még az is rejtély, hogy a hanganyag kitől került ki a kormánypárti portálhoz. A beszélgetésen csak ketten voltak jelen, Farkas Gergelynek nyilván nem állt érdekében közzétenni az elhangzottakat. Először Hadházy Ákos, az LMP akkor társelnöke is Midi Melániának tulajdonította a felvétel kiszivárogtatását. Hadházy később felülbírálta álláspontját, és – részletek említése nélkül – bejelentette: tévedett. Midi Melánia akkoriban csak annyit írt ki a közösségi oldalára, hogy „sajnálatos módon a Fidesz lejárató kampányának részesei lettünk”. Az ügyészségi eljárás a lapunknak adott tájékoztatás szerint „több bizonyítékon alapszik”. A vádemelés hírére kerestük Farkas Gergelyt, mire ő a Facebookon reagált a fejleményre. „Jól mutatja az ügyészség működését, hogy előbb értesült a sajtó az ellenem folyó eljárás részleteiről, mint jómagam” – kifogásolta. Úgy érzi, semmi törvénybe ütközőt nem követett el. Szerint ez egy kirakatper, amelynek során „egy komolytalan visszakérdezést” nagyítanak fel. Az ügyészségnek a valódi bűncselekményekkel, a milliárdos korrupciós ügyekkel kellene foglalkoznia. Az eljárás ugyanakkor talán némi sikerélménnyel gazdagítja az egyik feljelentőt, Budai Gyulát. A fideszes politikus a 2010-es kormányváltás után „elszámoltatási kormánybiztosként” dolgozott, posztját 2012. augusztus 31-ig töltötte be. Hivatala 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést. Távozásakor 30 esetben folyt nyomozás, és csupán 7 alkalommal történt vádemelés. Az MSZP értékelése szerint Budai Gyula tevékenysége kudarcba fulladt.
Szerző
Frissítve: 2019.08.27. 13:58

Létszámhiány: így lesz fizikatanár is az angolos

Publikálás dátuma
2019.08.27. 07:25

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szakszervezeti becslések szerint országos átlagban hetvenen látják el száz pedagógus munkáját. A következő 15 évben ráadásul 60-70 ezren elérik a nyugdíjkorhatárt.
„A zökkenőmentes tanévkezdéshez nagy szeretettel várunk még öt pedagógust: egy matekost, egy németest, egy tesist és két bármilyen szakost, egyet napközis nevelőnek, egyet pedig a könyvtárba (magyar, illetve könyvtár szak természetesen előny). Igen örülnénk még egy karbantartónak is, mert a fű megint kezd nagyon megnőni, hogy mást ne említsünk” - olvasható a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium Facebook-oldalán megjelent álláshirdetésben. A problémával nincsenek egyedül: a közigazgatási álláskereső portálon még egy héttel a tanévkezdés előtt, augusztus 26-án is 1055 álláshirdetést lehetett találni a „tanár” szóra rákeresve, és további 696 hirdetés jelent meg a „pedagógus” címszó alatt. Van olyan iskola, ahol csak 1-1 álláshelyet hirdettek meg, de van olyan is, ahol ennél lényegesen többet. Például a Gyömrői Weöres Sándor Általános Iskolában nyolc tanári álláshely betöltésére várnak jelentkezőket. Az oktatási kormányzat szerint mindezzel semmi probléma nincsen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ rendre arra hivatkozik az országban tapasztalható tanárhiányról szóló hírekkel kapcsolatban, hogy a nyári időszakban „természetes” a betöltetlen álláshelyek számának növekedése, sokan ugyanis ilyenkorra időzítik a költözést, munkahelyváltást, az őszre pedig rendeződik a helyzet. Hogy pontosan hogyan rendeződik, arról egy Pest megyei iskola tanára, Hajnalka számolt be a blogján. „Az alakuló értekezleteken a verejtékező intézményvezető bejelenti, hogy sajnos nem sikerült 2-4-6-8 kollégát felvenni. A feladat megoldásra vár. A szakosokat (ahol még van) szólítják meg előbb. Még két-három osztály belefér, mi az a 30-32 letanított óra hetente? Azután következnek az önként jelentkező nem szakosok. Így lesz fizikatanár is az angolos, matekos is a tesis, és az elsőt tanító még napközis is” - írta. Szerinte ezzel a megoldással a betöltetlen állások 60-75 százalékát el is lehet tüntetni. – Csak megerősíteni tudom, amit a kolléga írt – mondta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Tamás szerint az idei nyáron összességében több álláshelyet hirdettek meg a tankerületek, mint tavaly, de még mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk. – A közigazgatási állásportálon nem jelennek meg az egyházi, alapítványi intézmények, de az állami iskolák betöltetlen álláshelyei közül sem hirdetik meg mindet. A GYES-en, fizetés nélküli szabadságon, tartós táppénzen lévők álláshelyeire nem hirdetnek pályázatot – mutatott rá Szűcs Tamás. Szerinte a valós tanárhiány lényegesen nagyobb, mint az a meghirdetett álláshelyekből kiolvasható, a szakszervezet becslése szerint országos átlagban 100 pedagógus munkáját 70 tanár látja el. Javulásra pedig nem lehet számítani, még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar előrejelzése szerint is 60-70 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt a következő 15 évben, utánpótlásra pedig alig lehet számítani. Megírtuk: az Emmi adatai szerint a tanári szakon végzettek csupán mintegy fele kezd el iskolában dolgozni, s közülük is sokan elhagyják a pályát már az első néhány évben.
Szerző

Új kormánypárti hetilap indul

Publikálás dátuma
2019.08.27. 06:50

Lapunk információi szerint hamarosan, akár már heteken belül megjelenhet az újság.
Már a 2018-as országgyűlési választások után felröppentek hírek arról, hogy hetilapot indít a Mandiner.hu, de a portál eddig maradt csak az online felületen: lapunk információi szerint azonban hamarosan, akár már heteken belül megjelenhet az újság is. Úgy tudjuk, hogy a magát „konzervatív értékrendűnek” meghatározó hírportál szerkesztőségét több körben is bővítették az elmúlt hónapokban, ez lehet az alapja a leendő hetilapot készítő gárdának.
Megkerestük Kereki Gergőt, a Mandiner főszerkesztő-helyettesét – akinek neve forrásaink szerint az új lap főszerkesztőjeként is felmerült –, hogy megtudjuk, megjelenik-e a közeli jövőben a Mandiner nyomtatott változata. Arra is kíváncsiak voltunk, felállt-e már az új szerkesztőség, s hány tagja lesz. Ki adja ki, ki finanszírozza majd a lapot? Érdeklődésünkre Kereki Gergő csak annyit válaszolt: ő főszerkesztő-helyettesként dolgozik majd az új lapnál, a további részletekről pedig a Mandiner oldalán adnak majd tájékoztatást. A Mandiner.hu a Fidelitas lapjaként 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés – ismertebb nevén: UFI – utódjaként jött létre, elsősorban a párthoz lazábban kötődő fiatal értelmiségiek, majd konzervatív újságírók írtak az oldalra. Bár a hangvétel konzervatív volt, a Mandineren sokáig rendszeresen megjelentek a Fidesszel és a kormánnyal szemben kritikus írások is. Ez a helyzet változott meg, amikor Tombor András 2017-ben megvette a kiadót, majd a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásakor, tavaly decemberben a Mandiner formálisan is a már egységes kormánypárti médiabirodalom része lett. Lapunk már tavaly írt arról, hogy tervezik egy hetilap kiadását. Rajcsányi Gellért, a Mandiner.hu főszerkesztője akkor megkeresésünkre csak annyit mondott, szeretnék elindítani a nyomtatott hetilapot, de még nincs pontos terv és forrás. Most információink szerint végül Mandiner címen indul újra a nyomtatott hetilap. Kerestük az ügyben Rajcsányi Gellértet is, de cikkünk megjelenéséig nem értük el.

Veszélyben az Abcúg

Csak az év végéig finanszírozza az Abcúgot a Real Reporting Foundation – tudta meg a hvg.hu az oldalt kiadó Richard Field amerikai üzletembertől. Field ugyanakkor hozzátette: tárgyalnak az Abcúg lehetséges átadásáról, így van esély arra, hogy januártól más keretek között működjön a tovább a portál, amely öt év alatt riportok sokaságával – mások mellett a nyomorban élők, a kitaszítottak, a betegek, a leszakadó térségekben élők bemutatásával – adott képet a mai magyar valóságról. A hvg.hu emlékeztetett, hogy Richard Field neve 2011-ben vált ismertté, amikor szélsőjobboldali fenyegetés elől kimenekített gyöngyöspatai romákat. Az üzletember angol nyelvű híroldala, a Budapest Beacon 2018-ban a parlamenti választások után szűnt meg.

Szerző
Témák
sajtó hetilap