Végre felért az űrállomásra Fedor, az orosz robonauta

Publikálás dátuma
2019.08.27. 08:07

Fotó: Facebook / Roscosmos
Második kísérletre csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz az ember alakú androidot szállító Szojuz MSZ-14.
Az első dokkolási kísérlet a Poiszk kis kutatómodulhoz szombaton kudarccal végződött az űrállomáson lévő Kursz automata dokkolórendszer jelerősítőjének meghibásodása miatt. Akkor az űrhajó nem tudta 100 méternél rövidebb távolságra megközelíteni az űrállomást. Hétfőn a Zvezda kiszolgáló modult szabadították fel az MSZ-14 csatlakozáshozásához, amelyen több lehetőség nyílik az automatikus dokkoláshoz; a kisegítő modulhoz kapcsolódott MSZ-13 űrhajót kézi vezérléssel ezért a Poiszkra csatlakoztatták át. A Kursz javítását egy későbbi időpontban tervezik elvégezni.
A Szojuz űrhajó csütörtökön startolt a kazahsztáni Bajkonurból, fedélzetén egy ember alakú robottal, Fedor, "akinek" a nevét a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés kezdőbetűiből állították össze. A robotot a távlati tervek szerint űrállomások építésére és hosszú távú űrrepülésre akarják felhasználni, távirányítással az őt navigáló ember mozdulatait utánozza, de korlátozottan önálló cselekvésre is képes. Az android elméletileg szeptember 7-ig marad az űrállomás fedélzetén és több kísérlet részese lesz. 
Szerző
Témák
robot űrhajó
Frissítve: 2019.08.27. 08:43

Magyarország igazi „múmia nagyhatalommá” vált a váci leletek felfedezésével

Publikálás dátuma
2019.08.26. 16:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Értékes információkat tárt fel a XVIII. századi váci múmiák vizsgálata.
Swartz Mária Terézia. Még a nevét is tudjuk, így hívták azt az alig tízesztendős kislányt, akinek múmiája 25 évvel ezelőtt előkerült a váci Fehérek templomának kriptájából. Társaságában még 264, a XVII. és XVIII. században élt váci egyén maradványait találták, a különleges viszonyoknak köszönhetően többségében mumifikálódott állapotban. Sokakat sikerült azonosítani, mások kilétét viszont valószínűleg örök homály fedi. Ám ezek a holttestek még névtelenségükben is rendkívül értékesek. Tanulmányozásukból kiderülhet, hogyan éltek az akkoriak: festették-e hajukat, rágták-e a körmüket, volt-e fejtetűjük, milyen betegségektől szenvedtek és meddig éltek? Megdöbbentő például, hogy az egyik hölgy 93 esztendős korában hunyt el – sokat elárul ez az évszázadokkal ezelőtti váci körülményekről. A nemzetközi viszonylatban is különleges leletek a nagyközönség számára is bármikor megtekinthetők a Magyar Természettudományi Múzeumának Embertani tárában, ám a következő napokban a tudósok veszik őket górcső alá. Mától ugyanis háromnapos konferenciát szerveznek az „Egészség és életmód az ókori Egyiptomban – Fókuszban a múmiák” címmel, több neves külföldi előadó részvételével. És hogy mégis hogy jön Magyarország az ókori Egyiptomhoz? Úgy, hogy – hinnénk vagy sem – hazánk igazi „múmia nagyhatalom”: főként az egyedülálló váci leletek miatt, de egyiptomi gyűjteményekben is akad néhány különlegesség. Márpedig a múmiák vizsgálatában az új, modern technológiáknak köszönhetően mára minden mindennel összefügg, a különböző tudományágak együtt dolgoznak egymással. 
„Elég nagy számban találtunk tuberkulózisos megbetegedéseket ókori egyiptomi, sőt még régebbi leletekben is. Ezt a betegséget a szakemberek elég jó eséllyel fel tudták ismerni, még a DNS- és molekuláris-biológiai- kutatások beindulása előtt is. Hiszen míg számos járvány nem hagyott például a csontokon jellegzetes nyomokat, addig a TBC igen” – beszélt kutatásairól lapunknak Pálfi György, fertőző megbetegedésekkel foglalkozó antropológus. „A TBC baktériumának bizonyos DNS-szakaszai megőrződhetnek, például a csontokban. Ez történt a váci múmiák esetében is. Ezek ugyan nem ókoriak, időben közelebb állnak hozzánk, ám a betegségek evolúciójának folyamatának megértésében nagyon hasznosak. Ráadásul ezek még sokkal jobb minőségben maradtak meg” – folytatta a szakember. Elmondása szerint a múmiák vizsgálatából ma is értékes következtetéseket tudnak levonni. Jelenleg is gőzerővel kutat Budapesten például David Minnikin professzor, aki régi leletek tanulmányozása alapján a modern orvostudomány részére fejlesztett ki a tuberkulózis diagnosztizálásához kémiai módszereket. „Milyen evolúciós pályán fejlődött a kórokozó, hogyan változott a virulencia – például ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. Vagy a történelemtudományok számára is tanulságos lehet, hogy egy-egy népességben milyen arányban voltak betegek az emberek, és milyen eséllyel éltek túl egy járványt?” – sorolta a gyakorlati eredményeket. „Az összes váci múmiából vettek már mintákat, aminek elemzéséből kiderült, hogy feltehetően a XVIII. századi váci lakosok legalább 69 százaléka hordozta a TBC kórokozóját. Természetesen nem betegedtek meg mind, akkoriban is olyan 10 százalékos volt az arány. Viszont volt, hogy teljes családok haltak ki miatta. A koponyatető belső felszínének nagyon apró eltéréseiből már azt is nagy biztonsággal meg tudjuk állapítani, hogy TBC okozta agyhártyagyulladástól szenvedett-e az illető. Ebből kiderült, hogy a betegség vezető haláloknak számított a gyerekek között a középkorban, de az újkőkorban is” – magyarázta Pálfi György.
Szerző

Kézi vezérléssel dokkolt a Szojuz MSZ-13 űrhajó a Nemzetközi Űrállomáson

Publikálás dátuma
2019.08.26. 09:53
Illusztráció
Fotó: Sergey Mamontov/Sputnik / AFP
Automata üzemmódban nem sikerült, ezért kézi vezérléssel csatlakoztatták hétfőn a Szojuz MSZ-13 űrhajót a Zvezda kiszolgáló modulról a Poiszk kis kutatómodulhoz.
A Fedor androidot szállító Szojuz MSZ-14 űrhajó nem tudott automata üzemmódban csatlakozni szombaton a Poiszk (Kutatás) modulhoz. Az átcsatlakoztatást a koroljovi irányítóközpont tájékoztatása szerint Alekszandr Szkvorcov orosz kozmonauta irányította, Andrew Morgannek, az amerikai NASA és Luca Parmittanónak, az európai ESA űrkutatási hivatal űrhajósának a részvételével. Ők hárman a Szojuz MSZ-13 fedélzetén érkeztek az űrállomásra.
A Szojuz MSZ-14 űrhajó csatlakoztatására kedd hajnalban tesznek újabb kísérletet, ezúttal a Zvezda (Csillag) modulhoz próbálják meg dokkoltatni. Szombaton ez nem sikerült, a hivatalos tájékoztatás szerint azért, mert probléma merült fel az űrállomáson lévő, Kursz (Irány) elnevezésű automata dokkolórendszer jelerősítőjével, és az űrhajónál eddig soha nem tapasztalt kilengést észleltek. Az űrhajóval 99 méterre közelítették meg a Poiszk modult, majd visszatérítették a biztonságos 279 méteres távolságra.
A Szojuz űrhajó csütörtökön startolt a kazahsztáni Bajkonurból, fedélzetén egy ember alakú robottal, Fedorral, "akinek" a neve a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből lett. A robot, amelyet a távlati tervek szerint űrállomások építésére és hosszú távú űrrepülésre akarnak felhasználni, távirányítással az őt navigáló ember mozdulatait utánozza, de korlátozottan önálló cselekvésre is képes.
Vlagyimir Szolovjov, az űrmisszió orosz részének vezetője szombaton azzal indokolta a Szojuz MSZ-14 csatlakoztatására kijelölt modul cseréjét, hogy a Zvezdához történő automatikus dokkoláskor több lehetőség adódik a művelet ellenőrzésére. 
Szerző