Elköltözik az indonéz főváros

Publikálás dátuma
2019.08.27. 15:16

Fotó: Andrew Gal / AFP
A váltásra azért van szükség, mert a jelenlegi főváros, Jakarta menthetetlenül élhetetlenné vált.
Költözik az indonéz főváros: régóta tartó találgatások után Joko Widodo elnök bejelentette, hogy Borneó szigetének keleti felén fogják felépíteni az új székhelyet. A neve még nem ismert, csupán annyi bizonyos, hogy 2024-ben fognak neki a munkálatoknak, amely legalább tíz évig eltarthat. A költségeket jelenleg 33 milliárd dollárra becsülik, melyet főként állami forrásokból, de befektetők bevonásával teremtenének meg. A kiválasztott helyre azért esett a választás, mert infrastrukturálisan is központi helyen fekszik, viszont egy még zöld, erdős területen. A döntés bírálói éppen azt kifogásolják, hogy már így is veszélyes erdőirtások történtek, az elmúlt 16 évben az orángutánok populációja például a felére csökkent a szigeten. A váltásra azért van szükség, mert a jelenlegi főváros, Jakarta menthetetlenül élhetetlenné vált. A legnagyobb baj, hogy a település alól kiszivattyúzott víz miatt az egész város süllyed – az északi rész az elmúlt 40 évben 4 métert –, néhány városrész már bőven a tengerszint alatt van, ezért nagyon gyakoriak lettek az áradások. Teljesen kezelhetetlenné vált a közlekedés is, a 3,5 milliónyi ingázó miatt a közutak szinte járhatatlanok, az átlagos sebesség a dugókban 8,3 km/óra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a levegő minősége az egyik legrosszabb egész Délkelet-Ázsiában, ami a becslések szerint 2,3 évvel rövidíti meg az élettartamot. Ráadásul az őrült tempójú növekedés miatt az egész település egy betondzsungel, a zöld területek aránya nem éri el a 10 százalékot, messze elmaradva a törvény által előírt 30-tól.
Jakarta elérte befogadóképességének határát is, a városban tíz millióan, közvetlen környezetében további 30 millióan laknak. Jáva szigetén él a 260 milliós lakosság fele. A zsúfoltság miatt a lakásárak az egekbe szöktek, különösen a szegényebb réteg képtelen megengedni magának a saját ingatlant, ezért a külvárosokban, rossz körülmények között kénytelen tengődni. Gyakran közmű nélkül, illegális kutak fúrásával próbálkoznak, ami tovább gyorsítja a már említett süllyedést. Jakarta természetesen nem fog kiürülni, inkább egyfajta pénzügyi központként működne tovább, miközben az adminisztráció az új településre költözne. Ettől azonban a jelenlegi főváros legfeljebb némi levegőhöz juthat, a problémái nem szűnnek meg. Az indonéz kormány az utóbbi években több nagyszabású programot indított, így például óriási gátrendszerrel és mesterséges szigetekkel lényegében tengeri falat építve akadályoznák meg, hogy a víz elnyelje a települést. A 2014-ben indított építkezések 40 milliárd dollárba kerülnek, de még évtizedekbe telhet, mire teljesen elkészülnek.
Szerző

Németország pénzt és segítséget küldene az amazóniai erdőtüzek megfékezéséhez

Publikálás dátuma
2019.08.27. 14:29
Tűzoltók dolgoznak Brazíliában az Amazonas-medence egyik hatalmas erdőtüzénél
Fotó: MICHAEL DANTAS / AFP or licensors
A lángok bolygónk zöld tüdejét perzselik fel – indokolta a felajánlást Heiko Maas német külügyminiszter. Brazília egyszer már visszautasította a támogatást.
Németország is felajánlja segítségét Brazíliának az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezéséhez - jelentette be kedden Berlinben a német külügyminiszter. Heiko Maas a nagykövetek értekezletén elmondta, telefonon tárgyalt Ernesto Araújo brazil külügyminiszterrel, akinek pénzügyi és technikai segítséget ajánlott az amazóniai esőerdőkben kitört tüzek oltásához - írja az MTI. „Nem nézhetjük tétlenül, amint a lángok felperzselik a bolygó zöld tüdejét" - mondta a szociáldemokrata politikus, kiemelve, hogy az Amazonas-medence védelme közös, globális feladat.Hozzátette: az Európai Unió és a Mercosur - a Dél-amerikai Közös Piac - idén júniusban megkötött szabadkereskedelmi egyezményének németországi megítélésében központi szerepe van a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügyének. 
Heiko Maas bejelentése előtt alig két héttel, augusztus közepén a német környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy az amazóniai esőerdők irtásának drasztikus felgyorsulása miatt leállítják az őserdők és a biodiverzitás védelmét szolgáló programok támogatását, és zárolják a Brazíliának erre a célra szánt 35 millió euró (11,5 milliárd forint) támogatást. A brazil kormány nehézkesen és bizonyos sértődöttséggel reagál a katasztrófahelyzet miatt kapott külföldi jelzésekre: a nemzetközi nyomás hatására hadseregüket is bevetették a tüzek megállítására, Jair Bolsonaro elnök ugyanakkor visszautasította a biarritzi G7-es csúcson országának felajánlott 20 millió dolláros gyorssegélyt, mondván, nem tűri, hogy országát gyarmatként,senki földjeként kezeljék. Környezetvédők szerint Jair Bolsonaro elnök arra bátorítja a mezőgazdasági termelőket, hogy az őserdők irtásával szerezzenek új területeket maguknak – Bolsonaro viszont épp a környezetvédő civil szervezeteket gyanúsította meg gyújtogatással. Időközben rendkívüli mértékben megnövekedett az esőerdőkben pusztító tüzek száma. Műholdas felvételek szerint Brazília-szerte 85 százalékkal nőtt a tűzesetek száma az idén az előző évhez képest, főként az Amazonas-medencében.
Szerző
Frissítve: 2019.08.27. 14:30

Bővítik az ország határain túl szolgálatot teljesítő magyar katonák létszámát

Publikálás dátuma
2019.08.27. 12:38

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
2022-től pedig ismét Magyarország védi a balti légteret.
A hírről Szijjártó Péter telefonon számolt be az MTI-nek kedden. A külügyminiszter a litvániai Siauliai légi bázisról jelentkezett be a távirati irodánál, ahová azért utazott, mert augusztus végén lejár a májusban megkezdett időszak, amely alatt Magyarország látta el a balti légtér védelmét. A küldetésben még néhány napig 92 magyar katona, köztük 7 pilóta és négy Jas-39 Gripen gép teljesít szolgálatot. A légtérvédelmi missziót Linas Linkecius litván külügyminiszter Vytautas Umbrasas helyettes védelmi miniszterrel együtt személyesen köszönte meg a magyar honvédeknek. Szijjártó Péter elmondta, hogy 2022-től ismét Magyarország védi a balti légteret, és szólt arról is, hogy hamarosan bővítik az ország határain túl, különböző nemzetközi missziókban szolgálatot teljesítő magyar katonák létszámát. 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ül a magyar honvédség JAS 39 Gripen vadászgépében a Siauliai katonai bázison, Litvániában
Fotó: KKM / MTI
Szerző
Frissítve: 2019.08.27. 14:53