Tudják a nyugdíjasok és a közmunkások, hogy ez most választási pénz

Publikálás dátuma
2019.08.28. 08:15

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nem alamizsnát kéne osztogatnia a kormánynak, hanem felemelni a közmunkások szánalmasan alacsony bérét – mondják Észak-Magyarországon.
Összevágott fanyesedéket tol egy kisebb pótkocsin Kárászi Gyula és Hutka Ferenc a Szerencshez közeli Taktaszadán. Valaha ipari munkások voltak, ha nem is jó, de legalább kiegyensúlyozott havi fizetéssel, biztos megélhetéssel. Jó tíz éve mindketten időszakosan közmunkások. Az egyedülálló Kárászi Gyula több mint harminc évet húzott le Miskolcon a kohászatban segédmunkásként, a rendszerváltás után azonban a munkahelye megszűnt, s ő azóta se talált biztos kapaszkodót. – Tudja mi az az ötvennégyezer forint, amivel most kiszúrják a közmunkások szemét? Ennyi volt 2001-ben a bérem, amikor utoljára kaptam rendes fizetést a hengerműnél. Majdnem húsz év eltelt, s én ugyanannyit viszek haza most, miközben majdnem mindennek az ára legalább a hússzorosára ment fel – mondja. Szerinte ostoba a kormány, ha azt gondolja, ilyen körülmények között számít, ha egyhavi „bért” most hozzávágnak az emberekhez, mert ez a pénz legfeljebb a tátongó megélhetési lyukak – inkább űrök – egyikének-másiknak pillanatnyi betoldozásához elég. Hutka Ferenc hozzáteszi: feleségével semmi „extrát” nem terveznek venni a plusz egyhavi pénzből, amit a faluban kissé eltúlozva többen is tizenharmadik havi fizetésnek mondanak. A pénz – mondja – némi élelmiszerre és tüzelőre lesz csak elég. Mindketten úgy vélik, hogy a kormány akkor tenne igazán valamit értük, ha a közmunkások bérét legalább a minimálbér közeli szintre vinné. Szerintük legalább havi százezer forint lenne az a minimum, amit kapniuk kellene. Hozzáteszik: jól tudják, hogy ez most „választási pénz”, hisz korábban még sose kaptak ilyet, de a fülkében nem a hála vezeti majd a kezüket, amikor szavaznak. Olyat ugyanis nem éreznek. Az ötvenes éveinek végén járó Vajtó Imréné is inkább dühös, semmint hálás. Három infarktus után már rég leszázalékolták volna, ha a jelenlegi kormány nem hoz egy rendelkezést, miszerint a leszázalékolást megelőző öt év alatt három évnyi munkaviszonynak meg kell lennie. Neki épp a betegségei miatt nem volt ennyi, így védőháló nélkül zuhant ki a munkaerőpiacról. Most a falusi műhelyben egyfajta adminisztrációs munkát végez, s ha minden jól megy, a hónap végére meglesz végre az a munkaviszony-időtartam, amivel újra odamehet a bizottság elé. Az infarktusait azóta „megfejelte” egy nyirokcsomó betegséggel, amivel jelenleg is kezelésre jár, így bizakodó a döntést illetően. – Ha a gyeden lévő nagyobbik lányom nem lakna nálam, éhen halnék – mondja az asszony. Így az együttes bevételekből tudnak fát és élelmet venni, de az mégiscsak szorongató érzés, hogy az embert a gyerekének kell eltartania három évtizednyi ledolgozott élet után. Ha pedig mindez a megaláztatás nem lenne elég – teszi hozzá –, azt még a kormány is tetézi, amikor egy demokráciában – s ennél a szónál intőn felemeli a kezét – „kilóra” megvehetőnek gondolja az emberek voksait.

Megosztó kilencezer forint

Nem csak a közmunkások, a nyugdíjasok egy része is megalázó alamizsnának tartja az önkormányzati választás előtt nekik szánt kormánypénzt. Diktatúra van, mindenkinek kuss, és közben ellopnak százmilliárdokat! Ezt mindenki látja! A 9 ezer forintos rezsiutalvány nevetséges alamizsna, ezzel akarják kinyomni a szemünket. Komló belvárosának egyik padján cigarettázó, 175 ezer forint rokkant ellátásból élő, Bélaként bemutatkozó 62 éves exbányász fakad ki eképp, amikor az őszi választás elé időzített nyugdíjkiegészítés okáról és időzítéséről kérdezem. Mellette áll volt kollégája, a 65 esztendős Róbert József, aki rögvest túlkiabálja haverját: – A kommunisták idején volt diktatúra! Meg akkor volt lopás! Most nincs, most végre gazdája van az országnak. Jól megy a gazdaság, hát adnak a nyugdíjasoknak, nincs ebben semmi kampányhúzás. Az ország végletes megosztottságát jól illusztrálta a két komlói férfi egymásnak veselkedő vélekedése a nyugdíjkiegészítésről. Több tucat komlóit faggatva egyértelmű, hogy aki a Fideszt támogatja, az még inkább úgy érzi, jó oldalon áll, amióta értesült a nyugdíjasoknak és a közfoglalkoztatottaknak megítélt pénzről, aki viszont pokolra kívánja a kormányt, az politikai trükknek gondolja az ajándékot. Amúgy sok komlói szerint a 23 ezer lelkes városban a közösen induló ellenzéknek van esélye a fideszes vezetés leváltására, de a jövedelem kiegészítésről szóló döntés a bizonytalanokat a kormánypártok jelöltjei mellé állítják.
A Pécsen megszólítottak többsége biztos abban, hogy a rezsiutalvány kampányfogás
Fotó: ZORAN MILOSAVLJEVIC
A pécsiek is párthovatartozás alapján ítélnek a kormány gesztusáról, de a megyeszékhelyen – a megszólítottak válaszai alapján – szinte mindenki biztos abban: a jövedelemkiegészítés kampányfogás. Ettől még a kérdezett nyugdíjasok fele hitet tett a Fidesz mellett. Az Uránvárosban kutyáját sétáltató, 61 éves Zombori György viszont dühös. – Az emberek hülyék, tudatlanok, megeszik a köztévé butító híreit – mondja. – Elhiszik, hogy a pénzt tiszteletből kapják, meg azért, mert szárnyal a gazdaság. Baromság! Megveszik őket! Az anyósom meg az apósom is elhiszi ezt a mesét, hiába győzködöm őket. Egykor én is a Fideszre szavaztam, engem is megvezettek. Amikor Orbán azt ígérte, hogy aki a közpénzhez nyúl, annak levágják a kezét. Ha ezt betartanák a parlamentben csupa kezetlen ülne. Megjegyzem, hogy a kézlevágást Pokorni ígérte a 2010-es kampányban, a párt alelnökeként. – Egy csapat – legyint a férfi, és gyorsan hozzáfűz: – Nagyon ügyesek: meghülyítették az országot.

Nem segítő szándékról van szó

Ha nem kampányfogásról van szó, akkor tavaly vagy tavalyelőtt miért nem adott a kormány egyszeri kilencezer forint értékű rezsiutalványt az időseknek? – foglalta kérdésbe kétségeit Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége elnöke, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége tagja. Beárazták a nyugdíjasvoksokat? Felháborító, inkorrekt lépés ez a kormány részéről az önkormányzati választások előtt. Ha nem kampányfogásról van szó, akkor tavaly vagy tavalyelőtt miért nem adtak hasonló támogatást? Nem véletlen, hogy rengeteg visszajelzést kapunk, mennyire megalázónak tartják az érintettek, hogy most állt elő ezzel a kormány. Mire elég kilencezer forint? A somogyi nyugdíjasok kétharmadának ez havi járandóságuk kilencede, tizede. Vagyis alapvetően nekik komoly pénz. De a többség látja, hogy itt nem alapvető segítő szándékról van szó, hanem hogy a kormány úgy gondolja, meg lehet venni az idős emberek voksait. És ebből a szempontból mindegy, hogy kilencezer, vagy éppen ötvenezer forintról beszélünk. Az alaphelyzet eleve a nyugdíjasok lenézéséről szól, amit csak megfejel, hogy nevetséges összeggel akarják megvásárolni őket. Meg lehet venni a szépkorúak szavazatát? Ez így nem jó szó, inkább azt mondanám, befolyásolni lehet a szavazási hajlandóságukat, adott esetben pedig akár a voksolás irányultságát is. Bár szerintem nem lesz akkora hatása, mint azt az ötletgazda képzeli, ugyanis a pártok iránt elkötelezetteket nem mozdítja ki a váratlanul kapott pénz. Nem is ők tartoznak a célközönségbe, hanem a bizonytalanok, de így azért mégsem lehet felcímkézni egy összeget. A visszajelzések alapján szerintem ott sem lesz olyan hatékony, mint képzelik, a nyugdíjasok többsége ugyanis átlátja a helyzetet, a nyugdíjemelésekből például pontosan tudják az elmúlt évek alapján, mennyire számítanak a kormánynak. Mivel csak egyszer próbálják kézbesíteni a választás előtt, mire rádöbben valaki, hogy mégsem kapott, vagy nem is jár neki, a voksolás szempontjából mindegy lesz. Ezért is hallom vissza egyre több helyről a nyugdíjas csoportjaink tagjaitól, hogy igazából ez az egész nem más, mint egy közpénzből finanszírozott kampány a Fidesz-KDNP önkormányzati választási sikereiért. (Vas András) 

Frissítve: 2019.08.28. 12:02

Sosem lesz vége: még 2,3 milliárdot hozzáadhatunk a 2017-es vizes vb árához

Publikálás dátuma
2019.08.28. 08:01
A vb miatt épült a Duna Aréna is
Fotó: Népszava
A szervező Bp2017 nem fizette ki az Antenna Hungáriát, bár két állami cégről van szó. Utóbbi jogi lépésekkel próbálkozik.
Noha azt nem tudni, pontosan mennyibe került a 2017-es magyarországi vizes világbajnokság, annyi sejthető, hogy nettó 108 és 130 milliárd forint közötti összeget szórt el rá a kormány. De nem elég, hogy követhetetlen az elköltött közpénz útja és mennyisége. Mint a 24.hu írja, a vizes vb-t szervező cég, a Bp2017 Kft. nem áll meg a veszteség termelésében:
a közpénzszórás közepette 2,3 milliárd forinttal adósa maradt egyik beszállítójának, egy másik állami cégnek.

Az Antenna Hungária Zrt. mérlegéhez fűzött kiegészítő melléklete szerint az állami műsorszóró hiába követelte a pénzét a Bp2017-től, így két év alatt bő 2300 millió forint tartozást kellett értékvesztésként leírnia. A májusban leadott beszámolóban homályosan írnak csak arról, hogy a szükséges lépéseket megtették a követelés behajtásáért, a jogi eljárás folyamatban van. A hiányzó milliárdokkal kapcsolatban nem nyilatkozott az Antenna Hungária.
A vb előtt egyébként kistafírozták az Antenna Hungáriát: 2017 elején 21 milliárd, júliusban további csaknem 700 millió forint tőkeinjekciót kapott az állami tulajdonostól. Magán a vb-n egy becslés szerint nagyjából 30 milliárdos szerződés keretében dolgozhattak. Annyi eszközt vettek arra, hogy a beszámoló szerint még a 2018-as évükben is komoly feladat volt azok eladogatása. A cégnél most is szalad a szekér, nemrég 30 milliárd forintos keretszerződést nyert el rendezvényszervezésre a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
Ami pedig a Bp2017-et illeti, ott csak gyűlik és gyűlik a veszteség: tavaly 2,6 milliárdos állami támogatás ellenére is 900 milliós mínuszba kerültek, beszállítóik felé bő 3 milliárd forintnyi rövid lejáratú tartozással.
Azt, hogy a vizes vb-k nem szükségszerűen ilyen drágák, és hogy a megszaladt költségekért a körülmények nem felelősek, csak az Orbán-kormány döntései, jól mutatja: feleannyiból hozta ki a rendezést Dél-Korea, mint Magyarország.
Szerző
Frissítve: 2019.08.28. 08:08

Hiába a propaganda, gyorsult a népességfogyás

Publikálás dátuma
2019.08.28. 07:50

Fotó: Shutterstock
Az idei első félév alig 42 ezer újszülöttje alapján sokan kongatják a vészharangot, hogy 2019 lesz a mélypont, csakhogy nem lehet egyszerűen megduplázni az év első felének eredményét, a gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb.
Kevesebb gyerek született és többen haltak meg az idei első félévben, mint 2018 januárja és júniusa között, tovább csökkent az ország népessége – adta közre a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Vagyis továbbra sincs családpolitikai áttörés: 2010 óta az egyik évben jobb, a másikban rosszabb eredmények születnek, hol alulról közelít a gyerekszám a 90 ezerhez, hol pedig felülről. Az idei első félév alig 42 ezer újszülöttje alapján sokan kongatják a vészharangot, hogy 2019 lesz a mélypont, csakhogy nem lehet egyszerűen megduplázni az év első felének eredményét, a gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb. A KSH 1949-ig visszamenően tárolja a születések havi megoszlását is, ezekből a statisztikákból pedig az derül ki, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben rendre több gyerek születik, mint a téli és tavaszi hónapokban. Az várható tehát, hogy december 31-ig megint alulról közelíthetünk a 90 ezerhez. Figyelembe kell venni a KSH Magyarország 2018 című összesítésében szereplő indoklást is, hogy 2017-ről 2018-ra 20 ezerrel lett kevesebb a szülőképes korú nő az országban, s 2019-re sem lettek többen. Az ország lakosságának egyre növekvő természetes fogyását nemcsak a születések számának csökkenése okozza, hanem főként az, hogy az idén például 25 ezerrel többen távoztak az élők sorából, mint ahány gyerek június végéig született. A KSH magyarázata szerint most éppen a túl korán érkezett influenzajárvány okozta a kimagasló halálozást, de hasonló összefoglalókban okként szerepelt már a járvány új törzse, elhúzódása és az idősekre nézve különösen veszélyes volta is. Az egészségügyi ellátórendszer hibái és területi aránytalanságai még nem kerültek elő a statisztikák állami elemzésében.
A születések és halálozások egyenlege szerint 2018-ban több mint 41 ezer fővel csökkent a lélekszám. A házasságkötések száma viszont 8 százalékkal megugrott a múlt év elejéhez képest: idén június végéig 24 ezren kötötték össze az életüket papíron is, ehhez adódik majd hozzá a nagy nyári esküvői dömping számsora. Tavaly egész évben 50 ezer házasságot anyakönyveztek, várhatóan az idei adat meghaladja majd ezt. Magyar kutatók is részt vettek egy közelmúltban bemutatott uniós felmérésben, amely 19 ország családpolitikai intézkedéseinek hatását vizsgálta. Az adatok azt mutatják, hogy „ a családtámogatási rendszernek összességében véve igen alacsony a hatása a születésszámra”, az intézkedések leginkább a harmadik gyermek vállalását segítik, az első babát azonban csak akkor vállalják a párok, ha az anyának van biztos állása, és jók a kilátásai a munkapiaci visszatérésre. Ahogy a napokban megírtuk, a kormány a jövő évi költségvetésben a családtámogatások közé sorol 2227 milliárd forintot, de még nem bizonyosodott be, hogy valóban van és lesz kézzelfogható haszna a horribilis összeg elköltésének.

Középmezőnyben

Az ezer lakosra jutó születések száma nemzetközi összehasonlításokra is lehetőséget ad. Magyarországon ez a szám a KSH legutóbbi táblázatai szerint 9,7, ugyanannyi mint Romániában. Kicsivel több, mint a német és egytizeddel rosszabb, mint a szlovén statisztika. A legtöbb ezer lakosra jutó gyermeket Izraelben és Indiában találjuk a bemutatott országok közül, de a törököknél is 16 fölött van a szám, míg a spanyolok, görögök, bosnyákok csak nyolc gyereket nevelnek ezer lakos között, az olaszok 7,6, a japánok pedig  7,7 gyereket.