Fodor Gábor: Büszke vagyok, elégedett nem

Publikálás dátuma
2019.08.28. 07:20

Fotó: Népszava
Fodor Gábor lemondott a Liberálisok – Magyar Liberális Párt vezetéséről és napi politikával sem akar már foglalkozni. A Fidesz-alapító, aki több mint harminc éve politizál, azt mondta a lapunknak adott interjúban: voltak rossz döntései, de olyan egy sem, amelyet ne vállalna most is.
– Többek között azzal indokolta lemondását, hogy szeretne egy intézetet, amely a közép-európai rendszerváltás történetét dolgozza fel. Épp kedden lett a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézetnél üresedés. Jelentkezik? – Természetesen fel sem merült bennem. Azért is kell a rendszerváltással foglalkozni, mert az nagyszerű dolog volt, és sokféle értelmezése van. Persze negatívak is, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy beszéljünk arról, ami történt. Én úgy gondolom, hogy a 2000-es évek elején Magyarország még sikeresebb volt, mint a többi posztkommunista állam. Ezután siklottak félre a dolgok, elsősorban a populizmus térnyerése miatt. – Miből finanszírozná az intézetét? – Még létre sem jött, így nem tudom. – Orbán Viktor miniszterelnökkel kezdte a politizálást. A kormányfő reagált valamit, miután kiderült, hogy lemond? – Nem. – Ön szerint fog? – Nem tudom. A politika nagyon más irányba vitt minket. Én liberális vagyok, ő az illiberális államot építi. Ettől függetlenül a politikai kultúrának jó lenne ott tartania, hogy egymás politikai ellenfelei legalább a beszélőviszonyt megőrizzék. Sajnos ez most nem így van. – További tervei szerint egyetemi oktató lenne. Hol tanítana? – Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítottam, a Bibó-szakkollégiumban. Remélem ezt folytathatom. – Utolsó pártját, a Liberálisokat ön alapította 2013-ban. Azóta egy választáson sem indultak, a közvélemény-kutatásokban alig kimutathatóak. – Nem értük el azt a célt, amit kitűztünk magunk elé. Önállóan, tartósan 5 százalék fölé akartunk kerülni. A kudarccal együtt azonban tény: akkor, amikor mindenki szerint reménytelen egy liberális párt helyzete Magyarországon, mi létrehoztunk és hat éve működtetünk egy ilyen formációt. 2016-ban egyébként volt, hogy 3-4 százalék környékére mértek bennünket, de persze ez is kevés. Sermer Ádám és Bősz Anett ugyanakkor pár éve ismeretlen politikus volt, ma pedig már ez nem igaz. Büszke vagyok a pártra, ellenszélben is vannak eredményeink, de elégedettségről nincs szó. – Sokan azt mondták önökről, hogy a Fidesz-szatelit pártja. – Ez nevetséges és felháborító, vissza is utasítom. – Több mint 30 évet töltött el a politikában. Mit bánt meg legjobban? – Követtem el hibákat, amikből tanultam és voltam sikeres is, amelyre büszke vagyok. Sok dolgot másképp csinálnék, más döntéseket hoznék, de olyan ügy nincs, amit ne vállalnék ma is. Mindig tisztességesen és korrekten döntöttem. – Végleg befejezte a politikát? – Napi politikával nem akarok foglalkozni, de a közélettől nem vonulok vissza.
Szerző

Állami tőkesúly a balatoni flottán

Publikálás dátuma
2019.08.28. 06:55

Fotó: Röhrig Dániel / www.nepszava.hu
Hivatalosan a modernizáció miatt, mások szerint inkább kormányközeli körök érdekében emelte meg a magyar állam a Balatoni Hajózási Zrt. alaptőkéjét.
Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet. – Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást. Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt. Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. – Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél.

„Az állami tulajdon csak technikai részlet”

Nem ismer minden turisztikai vállalkozót – így tért ki Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István balatoni felvásárlásait érintő kérdések elől. A tőkeemeléssel a magyar állam lett a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) legnagyobb tulajdonosa: szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása? A tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudjuk a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. A Bahartnál hosszú évek óta elmaradtak a fejlesztések. Most új korszak kezdődik. Hosszú távon viszont hozhat hasznot a privatizáció. Ahogy mondom, ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Az önkormányzatok anno megkapták a hajózási céget, valamekkora tőkeemelést végre is hajtottak, de az elmúlt években több pénzt vettek ki belőle, mint beleraktak. Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd. A strandokat is fejlesztették, a szabadstrandokat az idén tavasszal, s ez hagyott kívánnivalót maga után: az önkormányzatok panaszkodtak, az MTÜ késlekedése miatt későn tudtak munkához látni, s így a főszezonba csúsztak az építkezések. Budapesten ülve, s az újságokat olvasva magam is elbizonytalanodtam, aztán lejöttem a Balatonra, s nem azt láttam, amiről olvastam. Balaton-szerte zajlanak a turisztikai és strandfejlesztések, ezt mindenki a saját szemével láthatja. A strandfejlesztési program második ütemében a Balatonnál 30 szabadstrand fejlesztését támogattuk. A balatoni szabadstandok nagy többsége a nyári fő szezonra elkészült a beruházásokkal. Akadt olyan település, ahol még július közepén is építkeztek, sőt, őszre is átcsúsztak egyes projektek. Az önkormányzatok vállalták, hogy június 30-ig mindenütt befejezik a munkálatokat, döntően ez sikerült is. Több mint tíz strandon jártam augusztusban, s láttam, hogy az emberek használják, kihasználják a fejlesztéseket. Csakhogy még a főszezonban is dolgoztak egyes strandokon. Ebben rosszindulatot érzek! Májusban négy hétig esett az eső, ettől függetlenül a szezonra szabadstrandok döntő többségén befejeződött a munka. Fonyódon például két kilométeren elkészült a sétány, hatszáz méteren viszont nem, utóbbin tényleg állt a sár. Ám az előbbiről senki sem csinált fotókat. Szerintem a hárommilliárd forint jó helyre került. Senki nem az összeget és a célokat vitatta, hanem az időzítést. Március második-harmadik hetére minden önkormányzattal megkötöttük a támogatási szerződéseket, a pénzt pedig tíz napon belül elutaltuk. Egyes településvezetők viszont állítják, pénz híján csak május elején tudtak szerződni a kivitelezőkkel, ezért csúsztak a projektek. Ezt vitatom. A projekteket pénz nélkül is el lehetett indítani. Több értékes balatoni ingatlan került Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István, valamint a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Az MTÜ tervez velük, mint nagybefektetőkkel közös munkát? Bevonják őket fejlesztések tervezésébe? Negyvenháromezer turisztikai vállalkozás működik az országban, bevallom mindegyikkel nem találkoztam, s nem is tervezem. A Kisfaludy-program egy nyílt pályázat volt, melyre 1500 pályázat érkezett, s több mint 700 nyert. A balatoni turizmusfejlesztésről 2016-ban törvény született, minden esetben csak pályázati úton lehet támogatáshoz jutni: akik jogosultak, nyerhetnek, ha jól pályáznak. Én értem, hogy kampány van, meg politika, de mindenki a saját szemével láthatja, hogy a Balatonnál új korszak kezdődött, magunk mögött hagytuk a szocializmus alatti igénytelenséget.

Szerző

Robotokat vetne be a kormány a déli határnál

Publikálás dátuma
2019.08.28. 06:00

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Már 2021 végétől „autonóm robotrajokkal” és drónokkal erősítené a kormány a déli határok védelmét – derül ki a nemzeti határigazgatási stratégiából. Pedig már a kabinet szerint sincs migrációs válság.
Akár már 2021 végétől robotokat vetne be a déli határ őrzésénél a kabinet – derül ki a kormány.hu-ra feltöltött Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája nevű dokumentumból. A hatvan oldalas irat szerint Magyarország részt vesz az úgynevezett „határőrizet célú autonóm robotrajok” kifejlesztésében. A dokumentumban van utalás arra is, hogy a nemzetközi szintű K+F projektek eredményeit legkésőbb 2021 végéig „integrálni szükséges a feladatellátásban”. Az már a rendőrség honlapjáról derül ki, hogy a robotrajok technikai kialakítása 2017 óta tart. A „Roborder” névre keresztelt határvédelmi rendszert az Európai Unió (EU) Horizon 2020 alapja támogatja. A Roborder konzorciumban Magyarország mellett ott van több tucat európai ország és szakmai, rendvédelmi szervezet. Magyar részről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 83,7 millió forinttal szállt be a fejlesztésbe, a szakmai munkában pedig a Magyar Közszolgálati Egyetem (MKE) is részt vesz. A Roborder rendszer működésére vonatkozó adatok jó része minősített, azaz titkos információ. Annyi azonban tudható: a rendszer földi mozgó robotegységekből – például kis, kerekekkel ellátott, automatikusan járőröző, felvételeket készítő járművekből – és megfigyelő drónokból áll majd. A robotok és a drónok által készített képek alapján dönti majd el az illetékes tiszt, hogy szükséges-e „élőerős erősítést” küldeni a helyszínre.
Míg Magyarországon eddig nem verték nagydobra a határ menti robotraj kialakítását, addig – ahogyan azt az azonnali.hu már korábban kiszúrta – a The Intercept magazin az idén májusban már írt erről. Az új technológiákkal is foglalkozó, ismert újságnak nyilatkozó IT szakértők szerint az automata megfigyelő rendszerek és a drónok kombinációjával a rendszer fejlesztői veszélyes területre tévednek. Az EU ugyanis nem katonai célú fejlesztésekre adott pénzt, Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora azonban úgy véli: ott, ahol a határvédelem politikai kérdés, „csak idő kérdése, hogy a drónok képesek legyenek embereket megállítani is.” A piacon már jelenleg is hozzá lehet férni például elektrosokkolóval, paprikaspray-vel, gumilövedéket kilövő fegyverrel felszerelt drónhoz. „A fő kérdés az: merre tart ez a projekt? – fogalmazott Sharkey. Szerinte ugyan a Roborder-projektben nem szerepel, hogy fegyverrel szereljék fel a határ menti robotokat, ám azokban az országokban, ahol fennáll a tömeges migrációs veszélye, „túlságosan csábító lesz”, hogy mégis felfegyverezzék azokat. A projekttel kapcsolatban megkerestük az ORFK-t, s egyebek mellett azt kérdeztük, hány ilyen roboteszközt állítanának csatasorba a határon, de lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
Az, hogy a kormány gőzerővel készül a robotok bevetésére, annyiban érthető: a folyamatos toborzások ellenére sincs elég rendőr, olykor már katonák, polgárőrök segítenek be a határokon. Másfelől viszont nem látszik különösebb ok a nagy készülődésre. A Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájából ugyanis az derül ki, hogy valójában már a kormány szerint sincs migrációs válsághelyzet. A dokumentumban az áll: „A migrációt kibocsátó országok helyzetének elemzése és a migrációt kiváltó okok ismeretében az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Néhány oldallal később pedig kiderül, hogy mit jelent a jelenlegi mérték: 2015-ös menekülthullám idején 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre a hatóságok, míg tavaly mindössze 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt. A 2021-ig szóló határigazgatási stratégiában jobbára az Orbán-kabinet ismert politikai fordulatai, paneljei köszönnek vissza. A „menekült” szót például egyetlen esetben sem használják, csak a migráns kifejezést – dacára annak, hogy évente több mint kétezren kapják meg Magyarországon a menekültstátuszt. Az írásban hosszasan bizonygatják, hogy a magyar hatóságok az emberi jogok tiszteletben tartásával járnak el, így „az integrált határigazgatás keretében végrehajtott intézkedés során bármikor lehetősége van az érintett személynek a panasztételhez.” Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint valójában ez nem igaz, a határon illegálisan átjutott menedékkérőket azonnal, mindennemű eljárás és válogatás nélkül dobják vissza Szerbiába, míg azok, akik bejutottak a tranzitzónába, nem támadhatják meg a bíróságnál „fogva tartásukat.” Annak ellenére sem, hogy a tranzitzónákban elzártak 50-60 százaléka gyerek.

Számháború

Alig egy héttel azután, hogy a Belügyminisztérium 408 milliárdos határvédelmi, határrendészeti kiadást közölt a 2015-től napjainkig tartó időszakra, a kormánypárti sajtó most 504 milliárdos összes költséről számolt be. Mégpedig azzal, hogy ebből Brüsszel alig 20 millió eurót (6,6 milliárd forintot) térít meg Magyarországnak. Kormánypárti politikusok és a kormánybarát médiumok a nyár elején még azzal érveltek, hogy az Európai Bizottságtól egyetlen forint sem érkezett a határvédelemre, ehhez képest egészen új szám a 6,6 milliárd. Valójában azonban – amint arról az Európai Bizottság néhány hete a Népszavát tájékoztatta – az EU 2015 óta 52 millió eurót (majdnem 17 milliárd forintot) hagyott jóvá Magyarországnak a határőrizet megerősítésére, ebből az összegből pedig 15,2 millió eurót le is hívtak a magyar hatóságok. Az 52 millió euró pedig a közösség Belbiztonsági Alapjából származik, amelynek a Magyarország által felhasználható teljes összege a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban 75,84 millió euró. Ami – mai árfolyamon – bő 25 milliárd forint. Tavaly egyébként naponta átlag 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani a határon, így minden egyes megállított migráns 22 millió forintba került az adófizetőknek.