Az állatorvosi ősló a Kádár-kor kulturális és oktatási minisztériuma volt: négy-öt évente összevonták, majd szétválasztották őket, megnyomorítva az apparátust. Amikor a második Orbán-kormány 2010-ben megteremtette a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát (a Réthelyi Miklós kezébe adott Nefmi-t), csak bámultunk: hogyan lesz képes egyetlen miniszteriális lakótömb átlátni, és főként a végrehajtó hatalom csúcsán szakmai érdekeit is képviselni a korábbi oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és munkaügyi, illetve sportügyi szaktárcának? Ezt az igazgatási halmazt követte a Balog Zoltán kezéből kicsúszó Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amely átvette a társadalmi felzárkóztatást, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztését, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációját, a nemzetiségpolitikát és a romák társadalmi integrációját is.
A harmadik tárcavezető Kásler Miklós onkológus professzor lett. Ő sem járt jobban, mint elődei, a kétségek maradtak, mert a feladatkörök (családpolitika, egészségügy, foglalkoztatási rehabilitáció, gyermek- és ifjúságpolitika, oktatás, kultúra, sportpolitika, szociál- és nyugdíjpolitika, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása, a tudománypolitika koordinációja) továbbra is átláthatatlan és kezelhetetlen halmazt alkottak. Pedig a gondolat, hogy egy kézbe kerüljön az Ember mint a Nemzet erőforrásának gondozása, nem volt elvetendően oktalan, csak épp a megvalósíthatatlan ötletek lomtárába került. A szemlélődőnek az az érzése, hogy a kormányfő habitusától mi sem áll távolabb, mint hogy a napi érdekegyeztetésekbe fáradjon bele. Kiadja a fáradtságot gebinbe. De ha ő képtelen a napi favágásra, a kormányfői széljárásokat felemelt mutatóujjal követő apparátusok sem tudják a fát helyette hasogatni.
Ám a saját teljesítményére igencsak hiú kormányfő soha nem fogja beismerni, hogy vízfejű emberminisztériuma szinte semmit nem tud felmutatni sem az egészségügyben, sem az oktatásban, sem a szociális területen, a vidék felzárkóztatásában. Ha nem megy az asztalon, hát marad az asztal alatti bokarugdosás. Alig hogy bejelentették, a felsőoktatási képzés irányítása átkerül Palkovics László az akadémiai intézeteket lenyelő, mindenevő minisztériumához, kiderült, hogy az Emmi csonkolása már májusban megkezdődött. Akkor a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság költözött át pénzével együtt a Belügyminisztériumba, mert a kormányfő megunta az Emmi impotenciáját, és a kabinet erős emberére, Pintér Sándor belügyminiszterre bízta, hogy megállítsa a kistelepülések további leszakadását. Mostantól ő dönt minden helyi ötletről és pályázatról.
Nem állítjuk, hogy az Orbán-kormányok az egyedüliek, amelyek képtelenek a szubszidiaritás elvét (minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek) kivitelezni az államigazgatásban. De az biztos, hogy a mindenfajta autonómiát zsigerből utáló, mert saját központi hatalmát féltő kormányfő alaposan hozzájárul ahhoz a benyomáshoz, hogy az ország kormányozatlan.