148,7 milliárdért vesz amerikai rakétákat a kormány

Publikálás dátuma
2019.08.28. 12:52

Fotó: LEILA GORCHEV / AFP
Az 500 millió dolláros szállítmány már exportengedélyt is kapott Amerikában, és a bevásárlást újabb követheti.
Magyarország 500 millió dollár értékben vásárolna 180 darab AIM-120C-7 közepes hatótávú levegő-levegő rakétákat (AMRAAM) az Egyesült Államoktól, az eszközöket a Raytheon gyártaná le - írja a Defense News nyomán a Portfolio.hu. A fegyvereket a Honvédség Gripenjeit szerelnék fel, az amerikaiaktól az eszközök üzemeltetéséhez szükséges kellékeket és képzést is megkapnánk.
Az exporthoz szükséges engedélyt már ki is adta az amerikai külügy

- bár a mai árfolyamon 148,7 milliárd forintos szerződés ettől még persze nem biztos, hogy megköttetik. Csak hát nagyon valószínű; mint ahogy az is, hogy nem ez lesz az egyetlen, minthogy az országaink közti széles szakadékot más üzleti megállapodásokkal is próbálja áthidalni a magyar diplomácia. Februárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi tárcavezető arról beszélt, hogy légvédelmi eszközöket és gázt is venne a kormány az Egyesült Államoktól.
Bár sűrű "bezzegezések" közepette mutogat a lassuló nyugati gazdasági növekedésre a hazai GDP-t a közterek lebetonozásával, a sportcsarnoképítő építőiparral szinten tartó Orbán-kormány, azért a maga részéről mindent megtesz Budapest, hogy ez ne így legyen. Így nemcsak milliárdos kedvezményekkel bombázva csalogatja hazánkba a nyugat-európai cégeket, de a kormány 600 milliárd forintot a német hadipar kedvére is elköltött - így lett Magyarország a legnagyobb vásárlója a német fegyvereknek 2019 első felében.
Szerző
Frissítve: 2019.08.28. 20:42

329,56 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.28. 08:14
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, míg a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 329,56 forinton forgott reggel negyed nyolckor, 7 fillérrel emelkedett az árfolyama a kedd esti 329,49 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 297,07 forintról 297,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 302,96 forintról 302,71 forintra gyengült.
A jent 2,8080 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8102 forinttal.
Az euró 1,1086 dolláron forgott szerda reggel, 0,04 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0886 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9821 frankot kértek, 0,09 százalékkal drágult a dollár. 
A jenhez képest 0,15 százalékkal erősödött a dollár, szerda reggel 105,88 jent ért.
Szerző

Léket kaptak a nyugdíjkasszák

Publikálás dátuma
2019.08.28. 06:30

Fotó: Népszava
Egy átlagos pénztári tag megtakarításai a nyugdíj előtt 2,3 millió forintra rúgnak, ami tisztes egyösszegű megtakarítás, de nyugdíjas évekre édeskevés. A magánnyugdíjkasszák jobban teljesítenek.
Az idei első félévben kedvezőtlen fordulatot vettek a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, mind a befizetések, mind a taglétszám csökkent az első félévben, ami arra utal, hogy ezen intézmények veszítettek népszerűségükből a leendő nyugdíjasok körében. Pedig a mai 20-40 évesek egyre kevésbé számíthatnak arra, hogy tisztes ellátást kapnak 25-45 év múlva a társadalombiztosítási (állami) nyugdíjrendszerből, ugyanis a mai modellek alapján az erre nem lesz képes. Ezért lett volna fontos a magánpénztári rendszer felépítése, vagy legalább az önkéntes megtakarítások ösztönzése, ám a kormány az elmúlt években sorra olyan döntéseket hozott, amelyek inkább fékezték a nyugdíjpénztári megtakarításokat. Az első fél év végén 1 millió 122 ezer pénztártagot tartottak nyilván, ami egy év alatt 17 ezer fős, fél év alatt pedig 12 ezer fős csökkenést takar. Jó hír, hogy a pénztárak vagyona nőni tudott, köszönhetően a kedvező pénzügyi környezetben elért hozamoknak – így az időszak végén a kasszák 1460 milliárd forintot kezeltek, ami fél év alatt 4,4 százalékos vagyonnövekedés. Intő jel viszont, hogy miközben a befektetések szépen fialtak, addig a tagdíjbefizetések jelentősen, 10,1 százalékkal csökkentek tavaly első félévhez mérten – olvasható az MNB beszámolójában. A jelentés megjegyzi, hogy mindez azzal van összefüggésben, hogy a munkáltatói befizetések egy év leforgása alatt 25 százalékkal estek az adóváltozások miatt. Mint ismert idén januártól a munkáltatói pénztári hozzájárulás ugyanúgy adózik, mint a bér, vagyis megszűnt a pénztári befizetések kedvezménye, emiatt esett vissza negyedével a cégek aktivitása.
Az MNB adatai szerint egy átlagos pénztártag 1,2 millió forintos megtakarítással rendelkezik, ám ez az összeg jelentős mértékben szór a korosztályok között. Nem meglepő módon a legkisebb átlagosan 191 ezer forintos pénztári betéttel a 30 év alatti korosztály rendelkezik – ők azok, akik pályájuk elején már legalább számlát nyitottak maguknak, még ha arra nem is fizetnek be nagy összegeket. A 30-44 éves korosztály átlagosan 803 ezer forintos nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezik, ami 45-59 éves kortól 1,3 millió forintra emelkedik. A nyugdíj előtt álló 60 feletti korosztály pénztári követelése átlagosan 2,3 millió forint, ami első látásra sem nagy összeg, pláne ha ebből kellene a 20-35 évig tartó nyugdíjas éveket – még ha részben is – finanszírozni. Míg a önkéntes pénztárak megpróbálják kiheverni céges befizetések csökkenése okozta sokkot, az évek óta vegetáló magánpénztárak viszonylag jól teljesítenek. A 2011-es magánpénztári Armageddon után négy magánnyugdíjpénztár maradt talpon, amelyeknek összesen 55 266 tagja van, ami 700 fős csökkenés fél év alatt, de úgy, hogy a magánkasszák új tagokat nem tudnak szerezni. A magánkasszák vagyona 258 milliárd forintra rúgott, ami fél év alatt 5,1 százalékkal nőtt. Míg az önkéntes kaszáknál csökkent, itt még kis mértékben emelkedett is a tagdíjbevétel, igaz fél év alatt így sem érte el a 700 millió forintot. A magánkasszákban az egy főre jutó vagyonkövetelés 4,7 millió forint – ez áll szemben az önkéntes kasszák 1,2 millió forintos magtakarításaival. Az elmúlt években a magánpénztárak jelentős hozamot (a vagyonuk az elmúlt 4,5 évben 33 százalékkal nőtt) nyújtottak a megmaradt tagjaiknak – így azok akik a 2011-es állami vagyonelkobzás után is kitartottak a kasszáknál feltehetően nem döntöttek rosszul. Igaz, a közel ötmillió forintos átlagkövetelés sem ad még elegendő hozamot ahhoz, hogy érdemi kiegészítő nyugdíjat folyósítsanak belőle, ugyanis évi 5 százalékos éves hozammal számolva egy ötmilliós megtakarításból is csak havi 20-22 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés remélhető.
Szerző