Mészárosék felé folyik az áram is

Publikálás dátuma
2019.08.29. 06:45

Fotó: Népszava
Az E.ON és RWE németországi gigaügylete nyomán a hazai lakossági áramszolgáltatás négyötöde új kézbe kerülhet. A fő esélyes az állam, de Mészáros Lőrinc vagy a MET is felbukkanhat.
Államivá válhat a teljes hazai lakossági áramszolgáltatás - vélekedtek az E.ON-nak az európai versenyhatóság felé tett nyári vállalásai kapcsán lapunk megkeresésére szakértők. Ugyanakkor, pont a versenyszabályok miatt, nem kizárt, hogy átmenetileg, vagy akár tartósan is, hazai háztartások százezreinek-millióinak a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc, vagy épp a szintén miniszterelnök-közeli MET számlázza majd az áramot. Az E.ON és a szintén német RWE tavaly tették közzé, hogy kicserélik bizonyos, egyenként is eurómilliárdos értékű eszközeiket. Ebből akkor az következett, hogy a fővárosi és észak-magyarországi áramszolgáltatást, illetve -hálózatüzemeltetést végző Elmű-ÉMÁSZ az RWE-től átkerül a Dunántúlon és Kelet-Magyarországon hasonló tevékenységet végző E.ON-hoz. (Utóbbi cég gázhálózatot is birtokol Közép- és Dél-Dunántúlon.) Ezzel tehát a magyar lakossági áramellátás, illetve a hálózatok mintegy 85 százalékban az E.ON-nál összpontosulnának. (De az ügyletsorozat globális esztergálása közben repült mintegy forgácsként az RWE-től Mészáros Lőrinc ölébe a második legnagyobb hazai erőműnek tartott Mátrai.) A zárást a versenyhivatali eljárás után ez évre tették. Ebben sokáig senki nem látott versenyaggályokat, Magyarországon sem. Ám, mint az nyáron kiderült, az európai versenyhatóság mégis csak feltételeket támasztott az engedélyezés fejében. Az E.ON pedig a felkínált lehetőségek közül többek között "egyes magyarországi kereskedelmi eszközök eladását" választotta. Értesülések szerint az európai versenyhatóság ezt elfogadta, így szeptemberre zárulhat az ügylet. A részleteket illetően mégis teljes a hírzárlat. Pedig mindezek nyomán hamarosan új kézbe kerülhet a hazai lakosság 85 százalékának áramellátása.    Johannes Teyssen E.ON-vezér nyári, félmondatos bejelentése ugyanakkor az általunk megkérdezett szakértők szerint határozott utat nyit afelé, hogy a lakossági áramszolgáltatás több mint négyötöde Magyarországon új kézbe kerüljön. Az E.ON szűkszavú bejelentése kapcsán szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az kifejezetten a kereskedelmi tevékenységre vonatkozik. Ez a verseny- és energetikai szabályok szerint élesen elkülönül magától a villamosenergia hálózat üzemeltetésétől. A lakossági szolgáltatásra első körben értelemszerűen az állami NKM jelentkezhet be, ami a Fidesz -KDNP politikai céljait teljesítve már átvette a teljes lakosság gázellátását. A dél-magyarországi áramcég felvásárlása nyomán – a térségi hálózaton túl - immár a háztartási áramfogyasztók 15 százalékának is az NKM számlázza a villamos energiát, illetve – erre jogot szerezve – meghirdették az összes lakossági áramfogyasztó ellátásának célját is. Szakértőnk szerint ugyanakkor a brüsszeli észjárás aggályosnak tarthatja, ha adásvétellel az E.ON és az RWE hazai áramkereskedelmi tevékenysége egyaránt hozzájuk kerül. A lakosság kötött árú, illetve a rajtuk kívüli kör szabadáras áramszolgáltatását a hazai E.ON esetében egy cég, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. látja el. Az Elmű-ÉMÁSZ esetében ez különválik: a lakosság ellátását az Elmű-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt., míg a szabadpiaci áramkereskedelmet az Elmű-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft. végzi. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi országgyűlési beszámolója szerint ugyanis, a lakosságon kívüli, vagyis szabadáras kereskedelmi tevékenységgel együtt, a három csoport piaci részesedése 98 százalék; de még a fennmaradóból is 1,4 százalék az NKM-tulajdonos MVM-é. (Az ügyfelek darabszáma helyett a cégek forgalmából kiindulva ugyanakkor a részesedésük mérsékeltebb.) Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a honi szabályok szerint a magyarországi lakossági áramszolgáltatás egy pénzzé nem tehető jog. Abban az esetben, ha egy cég fel kíván vele hagyni, azt jeleznie kell a közműhivatal felé, amely azt meghirdeti. Ugyanígy, lényegében ingyen került át három éve a különböző hazai gázszolgáltatók 3,3 millió gázfogyasztója az NKM-hez. (Igaz, ezen belül a kereskedelemhez kapcsolódó bizonyos vagyontárgyakért, így például ügyfélszolgálatokért és támogató rendszerekért, kérhető pénz, de ezek nagyságrendje meg sem közelíti az eszközök ezermilliárdos értékét.)
Szakértőnk szerint ugyanakkor erre a körülményre a mostani ügylet kapcsán az európai versenyhatóság érzéketlen. Vagyis ahhoz, hogy az EU hozzájáruljon az európai léptékű csereügylethez, az E.ON-nak mindenképp céget kell értékesítenie, mégpedig úgy, hogy azzal ne alakuljon ki piaci túlsúly. Ebben az esetben két megoldás adódik. Az egyik, hogy az E.ON csak a saját, vagy csak az Elmű-ÉMÁSZ áramkereskedőjét adja el. A kettő közül egyet megvéve ugyanis jóval kisebbek az NKM-mel szembeni versenyaggályok. (Teyssen erre utalhatott azzal, hogy hazai kereskedelmi tevékenységüknek csak egy részét ajánlotta fel.) A másik, izgalmasabb eshetőség, hogy a két-három céget olyan szereplők vihetik, amelyeknek jelenleg nincs érdemi piaci részesedésük. Abban mindenki egyetértett, hogy e tekintetben esélye a mai Magyarországon csak valamely államközeli „magáncégnek” van. Az elsődleges jelölt így a kormányfőhöz közel álló, svájci áttételeken keresztül az exmolos Lakatos Benjámin jegyezte MET. Bár e cég európai szinten is jelentős gázkereskedő, a honi áramtortából az E2 Hungary résztulajdonosaként csak egy igen vékonyka szeletet tudhat magáénak. Még tisztább lenne a helyzet, ha Mészáros Lőrinc valamely érdekeltsége vihetné a lakossági áramszolgáltatási csomagot. A felcsúti vállalkozó ugyanis – bár már megszerezte a Mátrai Erőművet, illetve betársult a MET mellé a Tigáz-hálózatba -, az energiakereskedelemben még nem vétette észre magát. Arról ugyanakkor megoszlottak a vélemények, hogy a MET, vagy akár Mészáros Lőrinc, hosszabb távon megtarthatná-e a lakossági áramszolgáltatás jogát. Bár egy ilyen helyzet a fogyasztókat egyáltalán nem érintené - az Elmű vagy az ÉMÁSZ esetében akár még a cégnév is maradhat -, a kérdés nyilvánvalóan a hatalom legfelsőbb köreiben dőlne el. Ebben az esetben pedig valószínűbb, hogy a szerencsés vevők előbb-utóbb lemondanának a lakossági ellátás jogáról, amit aztán az állami NKM nyerne el. Így ugyanakkor megtarthatnák az üzleti szolgáltatást. Mindez a brüsszeli engedélyezőket már nem érintené, a hazai folyamatban pedig az ügyleteket az Orbán-kabinet kiemeltté nyilvánítással akár a versenyhivatali vizsgálat alól is kivonhatja. A magyar állam mindeddig szintén nem kommentálta az ügyletet. Az LMP-s Ungár Péter többszöri, célzatos kérdéseire Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhelyettes leginkább az E.ON hazai jelenlétének fontosságára helyezte a hangsúlyt. Megkeresésünkre az E.ON a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem kívánt további információval szolgálni. Az NKM felhívta a figyelmünket, hogy már most rendelkezik országos áramszolgáltatási engedéllyel. Egyszersmind biztosítottak afelől, hogy vizsgálják a piacot. A MET „üzleti lehetőségeket nem kommentál”.
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 06:58

330,27 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.28. 20:13

Fotó: Shutterstock
Az euróval szemben idei mélypontjára gyengült szerdán a forint. Az euró jegyzése 330,27 forintra emelkedett este negyed nyolckor a reggel negyed nyolckor jegyzett 329,56 forintról.
Az euró szerdán 329,38 forint és 330,44 forint között mozgott. Legutóbb tavaly július elején állt az euró jegyzése 330 forint felett, 2018. július 2-án 330,77 forintig ment fel a jegyzés. A svájci frankkal és a dollárral szemben is gyengült a forint: a svájci frank árfolyama 302,71 forintról 303,78 forintra, a dolláré pedig 297,37 forintról 297,99 forintra emelkedett. A dollárral szemben 298,47-es jegyzésen, a svájci frankkal szemben 304,13-as jegyzésen érte el a forint idei árfolyam-mélypontját szerdán. Az euró a reggeli 1,1086 dollár után este 1,1082 dolláron állt. 
Szerző

Elfogyott a magyar melós: a nyugdíjasok menthetik meg a cégeket

Publikálás dátuma
2019.08.28. 17:44

Fotó: Shutterstock
A rendelkezésre álló szabad munkaerő iskolai képzettsége alacsony így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon.
A munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt a május-júliusi időszakban, ez 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz, viszont 0,1 százalékkal magasabb az előző hónaphoz képest, ami akár a közelgő fordulat előjele is lehet. A foglalkoztatási ráta eközben 70,1 százalékra, vagyis 0,7 százalékponttal nőtt – közölte a KSH. Így a hivatalos adatok szerint 4 millió 518 ezren dolgoztak a vizsgált időszakban, ami 34 ezer fős bővülés egy év alatt, miközben a munkanélküliek száma nyolcezer fővel 158 ezerre csökkent. A munkaerőpiacon belül azt látni, hogy a versenypiacon tovább nőtt a munkahelyek száma, miközben a jelentősen csökkent a közmunka súlya, illetve nőtt a külföldi munkavállalás. Ez utóbbit a KSH csaknem 118 ezer főre becsülte, ám ez a szám csak azokat tartalmazza, akik Magyarországon éltek életvitelszerűen a felmérés idején. Ténylegesen a külhonban dolgozó magyarok száma ennek két-háromszorosa is lehet. Az elemzők szerint a magyar munkaerőpiac gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatást. Horváth András, a Takarékbank elemezője szerint a rendelkezésre álló szabad munkaerő iskolai képzettsége alacsony így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon. Ezért szakpolitikai beavatkozás, illetve az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a hazai munkaerőpiacon. A munkaerőhiányos állapot miatt kedvezőbb lett a dolgozók alkupozíciója, és így az emelkedő bérekkel párhuzamosan növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. A szűkülő munkaerőkínálat pozitívan hat a makrogazdaságra és a versenyképességre is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre körültekintőbben használják fel, emellett a hatékonyságot a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, munkaerőt kiváltó beruházásokkal is javítják.  Az idősebbek foglakoztatásában látja a lehetőséget Németh Dávid, a K&H elemzője: a 60-64 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta el sem éri a 3 százalékot, tehát az átlag alatt van, ugyanakkor a foglalkoztatottsági ráta alig több mint 40 százalékos, mert sokan már nyugdíjba vonultak. A szakember szerint a további javulás ellen hat viszont, hogy a nők 40 év munkaviszonnyal már nyugdíjba mehetnek. Ebben a korosztályban a nyugdíjkorhatár emelése növelheti a foglalkoztatást, illetve az is, ha a 60-64 évesek részmunkaidős állást vagy távmunkát vállalnának, ezzel is enyhítve a munkaerőpiaci problémákat – tette hozzá.  
Szerző