Félsiker

Egy izgalmas kétéves kísérlet zárult le tavaly év végén Finnországban, melynek eredményei a politikusok és közgazdászok mellett a szociológusok figyelmét felkeltették. Azt vizsgálták, miként befolyásolja az egyént, a társadalmat, illetve a munkaerőpiacot a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése.

Hasonló teszt másutt is zajlott a világban, a finn kísérletben azonban az volt az új, hogy a támogatásban részesülők 560 euróból gazdálkodhattak, ami elég a szerény megélhetéshez, de közben nem állították le más segélyek folyósítását sem. Más próbálkozások előbb-utóbb elhaltak, s csak egy nagyon szűk réteget érintettek a nagy költségvetési kiadások miatt. Eredetileg Finnországban is szélesebb kör számára tervezték a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, de a 20 millió euró végül arra volt elég, hogy kétezer munkanélküli vegyen részt a kísérletben.

A következtetések levonása folyamatosan zajlik. Az első eredményt már februárban közzétették, most az ausztriai, alpbachi nemzetközi fórumon hangzott el egy hosszabb elemzés, a minden részletre kiterjedő dokumentum azonban csak jövő év elején készül el. Az eredmény eddig vegyes. A finnországi, illetve más országokban zajló kísérletek pozitívuma, hogy azok, akik rendszeresen, minden hónapban megkapták a hozzájárulást, sokkal kevésbé voltak kitéve a stressznek: 56 százalékuk jónak vagy nagyon jónak minősítette egészségét, a munkanélküli segélyből élőknél ez az arány csak 46 százalék volt.

Egészségügyi szempontból a kísérletet tehát siker koronázta. Ám az előző, jobboldali finn kormány célja aligha a stressz csökkentése volt, inkább arra vártak választ: nagyobb erőbedobással keresnek-e munkát a tesztalanyok? A válasz pedig – eddig legalábbis – nem. A kísérlet azt igazolja, a munkaerőpiac aligha várhat csodát a feltétel nélküli alapjövedelemtől.