A portál Európa új vezetőjeként ír a francia elnökről, külön kiemelve, hogy Macron a nemzetközi együttműködésre kívánja építeni politikáját a világban. Ezért hirdette meg a mostani nagyköveti értekezleten az európai civilizációs tervet, vagyis hogy a felvilágosodás eszméi alapján kell harcolni az illiberális demokrácia ellen. Nehogy már a katolikus Magyarország vagy az ortodox Oroszország alakítsa a dolgokat. Már az EP-választásnak is ő volt a kimondatlan győztese, de minimum a királycsináló. Hiszen egyértelműen ő mozgatta a szálakat azon az EU-csúcson, amelyen a fő tisztségek elosztásáról határoztak. De kiemelkedőt nyújtott a G7-ek tanácskozásán is.
Ám ahhoz is van bátorsága, hogy az orosz kapcsolat megújítását szorgalmazza, máskülönben továbbra is egy csomó befagyott konfliktussal kell küszködni Európában. Arról nem beszélve, hogy a kontinensből könnyen lehetne csatatér az Egyesült Államok és Moszkva számára. Szerinte nagy hiba volna, ha az unió még jobban eltaszítaná magától a Kremlt, mert az válaszul összeállna Kínával, de az semmiképpen sem áll Európa érdekében. Úgy gondolja, hogy Putyin a mindkét fél által elkövetett hibák miatt áskálódik az EU ellen. Macron elárulta, hogy a múlt héten egyetértett orosz kollégájával abban: lépésről lépésre kell javítani a viszonyt.
New York Times/Washington Post/AP
Meleg fogadtatásban részesült a szegedi egyházmegye futballstadionjának felavatásán tartott gálán Placido Domingo, de azért a taps nem volt olyan lelkes, mint vasárnap Salzburgban. Mint emlékezetes, az énekest azzal vádolják, hogy az elmúlt években 9 nőt molesztált. Erről az énekes most – írásban – azt közölte, hogy az állítások igencsak zavaróak és pontatlanok. Ő maga azt hitte, hogy ami részéről történt, abba beleegyeztek az érintettek.
A jelentés hozzáteszi, hogy a MeToo mozgalom nem igazán tudott kibontakozni Magyarországon, ahol vezető politikusok bírálatokat váltottak ki, mivel nyilatkozataikat a nők megalázásaként lehetett értékelni. A kormánymédia pedig a mostani koncert kapcsán többnyire nem is említette meg a vádakat. Az ellenzéki média inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy 14 milliárd forintnyi közpénzből épült meg a szegedi sportközpont. A tulajdonos a helyi egyházmegye, amelynek vezetője, Kiss-Rigó László püspök Orbán Viktor politikájának odaadó híve, ideértve a bevándorlás heves elutasítását.
Európa új szabadságharcra kényszerül, mert a válságokon kívül a bizonytalanság és a populizmus is veszélyezteti mindazt, amit 1989 óta sikerült elérni – mutat rá a kommentár. Az unióban kifejezetten forró ősz várható, részben a klímaprobléma, részben a világban tapasztalható rettenetes politikai légkör, valamint a közelgő gazdasági válság miatt. Ezen felül jön a Brexit és nem csillapodik a vita a magyar és a lengyel jogállamiság ügyében sem. Mindezek hatására csak felerősödnek a követelések, mármint hogy keményebb szabályrendszer, több biztonság és határellenőrzés szükséges, vagyis hogy az állam és a biztonsági apparátus az eddiginél határozottabban lépjen fel, legyen szó akár a polgárok adatainak túlzott ellenőrzéséről.
Mivel a nemzetközi intézmények iránt kisebb a bizalom, mint a nemzetállam iránt, könnyű dolguk van a radikális populistáknak, illetve hazai politikusoknak. Ám mindez a szabadság és a liberális jogállam rovására megy. Az illiberálisok gátlástalanul kétségbe vonják az alapértékeket és -jogokat. A most zajló Alpbachi Fórumon ki is mondták: minél inkább félvállról veszik, hogy egyesek túllépnek a demokrácián és a nyílt társadalmon, annál inkább korlátok közé szorítják a polgárokat és általában a szabadságot. Szóval, nagyon úgy néz ki, hogy Európa visszafelé tart, és nem csupán a keleti végeken. A nyitás legnagyobb vívmánya, a szabadság forog kockán. És könnyen odaveszhet, ha nem küzdünk érte.
Az osztrák konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője szerint Magyarországnak világossá kell tennie, hogy tartja magát a jogállami normákhoz, ideértve az emberi jogokat, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a szólásszabadságot. Karoline Edtstadler úgy gondolja, hogy ez ügyben iránymutató lesz ősszel az a jelentés, amelyet a háromtagú Bölcsek Tanácsa készít a Fidesz néppárti tagsága kapcsán. Ám megjegyezte, hogy hasonló gondok vannak Romániában is. Jelezte, hogy az Európai Parlament alaposan megnézi majd, kiből lehet uniós biztos, és hogy az érintettek melyik szakterületet kapják meg. Trócsányi László jelöléséről azonban azt fejtegette, hogy nem szabad teret engedni az előítéleteknek.
A politikus azt tartja a kiútnak a migrációs válságból, hogy ne kötelezzenek egyetlen tagállamot sem a menedékkérők átvételére, mert ez már zsákutcának bizonyult. Ezzel szemben minden kormány vegye ki részét a megoldás kidolgozásából és ott működjön közre a megvalósításban, ahol arra a leginkább képes. Pl. a külső határok védelmében, vagy humanitárius segítség nyújtásával. Ám ennek nem szabad korlátoznia a mozgásszabadságot a schengeni térségen belül. Viszont ha egy ország teljesen elzárkózik az együttműködéstől, akkor jöhetnek a szankciók, ami kiterjedhet az uniós támogatások megkurtítására is. De előbb megfelelő ösztönzéssel kell próbálkozni.
A német elnök kijelentette, hogy a demokrácia nem magától értetődő, időről időre meg kell erősíteni, illetve meg kell védeni az antidemokratikus irányzatokkal szemben. Utóbbira példaként Magyarország és Lengyelország jogállami hiányosságait hozta fel. Steinmeier Heidelbergben egy diplomaosztón szólalt fel. Aggasztónak nevezte a nyugat-európai populista áramlatokat is, lásd Franciaországot és Hollandiát. Úgy fogalmazott: meg kell akadályozni, hogy ebből a következő idők modellje legyen. Hozzátette, hogy a demokrácia csakis liberális lehet, annak nincsen semmiféle alternatívája. Ám mint mondta, nagy kérdés, miként lehet elérni, hogy a megváltozott körülmények között a liberális demokráciának legyen jövője.
Az USA, Kína és Oroszország közti viszályok kapcsán az egységes Európa mellett foglalt állást, mert a három nagyhatalomban csupán egy valami közös: meg akarják osztani a földrészt.
A külföldre sugárzó német közszolgálati médiumnak van egy jó és egy rossz híre, miután úgy néz ki, hogy Olaszországra sikerült lyukra tenni Salvinit – legalábbis egyelőre. A jó hír az, hogy ha minden igaz, a szociáldemokraták és a populista 5 Csillag megállapodása folytán hamarosan véget ér minden idők legőrültebb olasz kormányválsága. Az eddigi koalíció bukásával bebizonyosodott, hogy kocsmai jelszavakkal és képtelen ígéretekkel nem lehet irányítani egy országot. Az európai populizmus kemény pofont kapott, habár Magyarországon és Olaszországban továbbra is jobboldali populisták vannak hatalmon.
Az 5 Csillag nem egészen másfél év alatt szépen besorolt a hagyományos elithez, az új szövetségben a parlamenti demokrácia viszonyai között ténykedik majd. Hogy túlélje a mostani krízist, vezére, Di Maio belement az alkuba, azaz nem különb más pártelnököknél. Kérdés, mennyire fogadta el a tagsága, hogy búcsút intsenek a populizmusnak.
A rossz hír ezzel szemben az, hogy Salvini kudarcot vallott, de le nem győzték. És hozzáértők szerint nem sokáig marad fenn az új koalíció, talán legfeljebb egy évig. Utána viszont elkerülhetetlenül jön a választás. Addig a Liga első embere totális ellenzékbe vonulhat és azt csinálhatja, amihez a legjobban ért: választási küzdelmet folytat. A népszerűsége magasan áll. Európa viszont átmenetileg fellélegezhet. Elérheti a többi közt, hogy Olaszország újra nyissa meg kikötőit a hajótörött menekültek előtt, és hogy Róma fogadja el menedékkérők elosztásának rendszerét.
