Másolják a zuglói modellt

Publikálás dátuma
2019.09.01. 10:55

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A készülő választási programok alapján úgy tűnik, számos kerületben támaszkodik az ellenzék a XIV. kerületben kimunkált ún. zuglói szociális modell tapasztalataira. A fideszes, alapvetően neoliberális filozófiájú megközelítés - „ha bajba kerültél, oldd meg magad!” ellenpontjának tekinthető, a feltétel nélküli alapjövedelem terepasztalaként is értelmezhető modell négy év alatt az ország egyik leghatékonyabb szociális támogatási rendszerének bizonyult. A Budapest Intézet munkatársai (Misetics Bálint, Samu Flóra, Scharle Ágota, Váradi Balázs) által kidolgozott szisztéma két fő pillére a minimumjövedelem és a lakhatási támogatás, de a rendszer kiegészítő, egyedi élethelyzetekben segítő támogatási lehetőségeket, például gyógyszertámogatást és (a lapunkban is bemutatott) szociális szépségszalon-szolgáltatást is tartalmaz. A 2015-ben elindított kezdeményezést tavaly tudományos konferencián értékelték – Ferge Zsuzsa akadémikus például arról beszélt, hogy olyan „alacsony küszöbű” ellátási formákról van szó, amelyek igénybevételéhez – szemben a szintén az Orbán-kormány és a fideszes önkormányzatok által bevezetett rideg kritériumrendszerrel – viszonylag kevés feltételt kell teljesíteni. A rászorultság igazolásán kívül az egyetlen elvárás az együttműködés a családsegítő szolgálattal. Arról ugyanakkor nincs szó, hogy ez a megoldás a semmittevést preferálná vagy jutalmazná: a modell alapelve és deklarált célja is - a szociális biztonság megteremtése és megőrzése mellett - a keresőképesség fenntartása. A lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást a konferencián a program kidolgozásában is részt vevő Misetics Bálint szociálpolitikus elemezte. Ahogyan elmondta, a lakhatáshoz nyújtott támogatás a kerület korábbi hasonló juttatásánál jóval magasabb összegű, ezért biztosabb védelmet nyújt a sokszor lakásvesztéshez vezető eladósodás mellett. Ennek ellenére kevesen veszik igénybe – kevesebben, mint ahányan jogosultak lennének rá, ami egyfelől a rendszer kritikája, másfelől jelzi, hogy erősen túlzóak voltak az aggodalmak a zuglói önkormányzati kassza szociális megfontolású túlterhelésével, illetve a kizárólag a segélyre ácsingózó, más városrészekből átszivárgó tömegekkel kapcsolatban. Mindez a minimumjövedelemre – az egy főre jutó jövedelem 28500 forintra történő kiegészítésére igaz: ezzel is kevesebben élnek, mint ahányan elvben hozzáférnének. Az adósságkezelési támogatás sem a tékozló családokra hulló ingyenpénz: küszöbfeltétel az önrész és a családi pénzügyek menedzselését segítő tanácsadáson történő részvétel. A rendszerben van bizonyos fokú rugalmasság: a legalacsonyabb jövedelmű kerületi polgárok esetén a polgármester egyedi elbírálás után módosíthatja a támogatási keret illetve az önrész mértékét. Az egyik legfontosabb (pozitív) működési tapasztalat, hogy a már két hónapnyi számlatartozás után is igénybe vehető segítség alkalmasnak bizonyult a nagyobb adósságok fölhalmozásának megelőzésére. Scharle Ágota közgazdász, a Budapest Intézet vezető kutatója átláthatóbb, egyszerűbb, jobban hozzáférhető, célzottabb, a lakásvesztés megelőzését megoldani képes rendszerként írta le a modellt. Mint kifejtette, az anyagi támogatást szociális segítségnyújtás (tanácsadás, álláskeresés stb.) is kiegészíti. Érzékelhetően nőtt azok száma, akik a többféle segítségnek köszönhetően munkát találtak, amiben nyilván annak is szerepe volt, hogy 13500 forint feletti támogatás esetén kötelező az együttműködés a családsegítővel. Jól működik a gyakorlatban a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek óvodába, iskolába járási költségeihez hozzájáruló oktatási, illetve a lakhatás elismert költségeinek a jövedelem feletti részéhez hozzájáruló rendszeres lakásfenntartási támogatás is. Utóbbi azon az elven alapul, hogy a zuglói önkormányzat minden háztartás esetében feltételezi (illetve elvárja): a háztartási jövedelme egy meghatározott (a háztartás teherbíró képessége szerint differenciált) részét a lakásfenntartási költségei fedezésére költsék, és amennyiben a lakhatás elismert költségei ezt meghaladják, a különbséget a támogatás segít biztosítani. A nyugat-Európa számos nagyvárosában működőhöz hasonló rendszer fő funkciója a tartozás-felhalmozás megakadályozása, a hatékonyságáról pedig sokat elárul, hogy az ellátottak száma (ugyanúgy, mint az adósságkezelési szolgáltatás esetében) a rendszer bevezetése óta – ha kis mértékben is – kimutathatóan csökkent, vagyis a segítségével számos családot sikerült kivezetni az újratermelődő adósságok ördögi köréből. 2015 óta a zuglói támogatási formák közül szignifikánsan egyedül a gyógyszertámogatás nőtt, ez azonban aligha a XIV. kerületi modell hibája – sokkal inkább az egészségügy állami alulfinanszírozásával függhet össze.

(Ön)dizájn álláskeresőknek

 Az összetett rendszer elsődleges célja az önellátásra való képesség javítása – ez a szándék tükröződik a 2017 óta működő szociális szépségszalon létrehozásában. A Tükörkép Műhely névre keresztelt intézmény ügyfeleinek többségét olyan zuglói lakosok adják, akiknek alacsony vagy elavult képzettségük miatt kevés esélyük van a munkaerőpiacon, így egy esetleges állásinterjú során fokozottan kell ügyelniük, hogy a megjelenésük miatt ne kerüljenek hátrányba. A Tükörkép Műhely elsősorban ebben, illetve az önértékelés és az önbizalom helyreállításában nyújt segítséget a rászorulóknak. A szalon munkatársai szükség esetén jó minőségű, adományokból származó ruhákat is adnak az állásinterjúra indulóknak, emellett személyiségfejlesztő csoportos foglalkozásokat, valamint stílustanácsadást is tartanak.

Beruházókat, építkezőket csábítanak Újpalotán

Publikálás dátuma
2019.09.01. 10:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kerületi költségvetést hónapok óta megvétózó jobboldali képviselők is elfogadták a jövő ingatlanfejlesztéseit megalapozó csatorna-beruházás tervét Palotán.
Sok tekintetben példa nélküli, amit a XV. kerület csinál. Kizárólag saját forrásból kezdi építeni a Szilas-patak menti főgyűjtőcsatornát, átvéve ezzel egy nagy fővárosi feladatot, ráadásul épp akkor, amikor nincs elfogadott költségvetése a 80 ezer lakosú városrésznek, mert a fideszesek és a hozzájuk csatlakozott képviselők nem szavazták meg azt. Ilyen sem fordult még elő soha Magyarországon, s épp ezért szorul külön magyarázatra az 1,3 milliárd forintos csatornaépítés elindítása. A terv annak belátásán alapul, hogy a csökkenő lélekszámú városrész fejlődése csak akkor kaphat lendületet, ha üzleti vállalkozásokat és új lakókat sikerül ide csábítani. Van is a Mogyoród útja és az M0-s között egy hatalmas, hasznosítatlan terület, ahová évtizedek óta szeretnének építkezni a kerületben élők, de csatornázás hiányában nem adhatók ki építési engedélyek, és a szennyvíz egyéni elvezetése a terület adottságai miatt nem oldható meg. A kerületi média beszámolóiból lehet tudni, hogy az egy éve megválasztott polgármester egyrészt azért vitte a képviselőtestület elé a beruházás terveit, mert mostanra világossá vált, hogy a Fővárosi Önkormányzat annak ellenére nem valósítja meg ezt a fejlesztést, hogy az ő feladata lenne a kerület tizenöt-húsz éves törekvésének segítése, másrészt pedig az erre szánt pénze megvan a palotai önkormányzatnak, az állami források megakasztása tehát nem lehet akadály. Németh Angéla úgy fogalmazott, folyamatos az üzleti érdeklődés a terület iránt, de csak a fejlesztés elindítása után válik világossá, hogy milyen cégek akarnak és tudnak megtelepedni a kerületnek ezen a részén. Egyelőre annyi biztos, hogy az itt élők és a belvárosból ki-, netán visszaköltözni vágyók számára lehetőség lesz egy új zöldövezetbe költözni, mégis elérhető távolságban maradni a várostól. A kerület vezetése úgy tervezi, az új lakások egyrészt Palota Újfaluban, másrészt Palota-Liget térségében épülhetnek fel. Előbbi helyen jelenleg is rengeteg palotai családnak van telke, a tősgyökeres helyiek régóta várják, hogy családi házakat építhessenek, sőt a legtöbben minden egyéb közmű bevezetését is megoldották már. A másik kerületrészben inkább fejlesztő cégek építhetnek társasházakat. A kerület főépítésze állítja, a csatornázás katalizátor szerepet játszik majd, egy-két évtized alatt a kerület büszkesége lehet ez a városrész. Sipos Gábor kiemelte a városrész kiváló logisztikai adottságait, hisz itt jön be Budapestre az M3-as, északon halad az M0-s. Felidézte, hogy korábban már volt egy felfutó korszak, amikor nagyáruházak települtek a bevezető szakasz mellé, de a fejlődés megrekedt és ebben komoly szerepe volt a közművek hiányának. - Itt az ideje újragondolni a fejlődési lehetőségeket, amihez a kerület ad egy fővezetéket, de a leágazást és a többi közmű kiépítését a beruházóknak kell majd vállalni – ismertette a részleteket. A kerületi önkormányzat városgazdálkodási főosztályát vezető Benedekné Bagyinszki Márta korábbi vizsgálatokat idézett, amelyek szerint ezeken a területeken a magas talajvíz miatt csak az önkormányzat és a telektulajdonosok összefogásával kiépülő korszerű csatornarendszer lehet a megoldás a szennyvízelvezetésre. A fejlesztés első állomásaként az önkormányzat már évekkel ezelőtt elkészíttette a terveket és rendelkezésre állnak az engedélyek is. A második lépésben a kerületi önkormányzat megépíti a főgyűjtő csatorna első ütemét, a harmadik fázisban pedig a tulajdonosok kiépítik a telkükig vezető közműveket. A terület nagy része1998 óta építési övezet, mégsem volt beépíthető, a telektulajdonosok számára tehát mindenképpen új fejezet kezdődik, még ha költeniük is kell majd a fejlesztésekre. A munka a kivitelező kiválasztásával indul, a közbeszerzésről hamarosan szakbizottság dönt, de az építkezés várhatóan csak jövő tavasszal kezdődhet el és a tervek szerint egy évig tart majd. Úgy látom, a pártok is megértették, hogy döntésük mekkora lendületet adhat a kerület gazdasági, infrastrukturális fejlődésének, és képesek voltak felülemelkedni egyéni érdekeiken – értékelte a képviselőtestület döntését a kerület korábbi vezetője, jelenlegi parlamenti képviselője. Hajdu László szerint a lépés győztese az egész kerület lesz.

Nőtt a hátország

A XV. kerület polgármestere és polgármester-jelöltje idén a Mindenki a Tizenötödikért elnevezésű ellenzéki összefogás nevében indul az októberi önkormányzati választáson. Németh Angéla mögött áll a DK, a Jobbik, az LMP, a Mindenki Magyarországért Mozgalom, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, a RÁTE és a Szolidaritás). Tavaly ősszel választották meg a kerület vezetőjének, miután a korábbi polgármester, Hajdu László a DK színeiben parlamenti mandátumot szerzett. A Jobbik és az LMP akkor még nem támogatta az új kerületvezetőt, de nem is indítottak ellene senkit.

Több települési támogatás

A XV. kerületi önkormányzat honlapján olvasható összefoglaló szerint a csökkenő állami támogatások ellenére a baloldali és civil összefogással működő városrész egyre több segítséget ad a rászorulóknak. 2015 szeptemberétől utazási bérlettámogatást kaphatnak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek, a gyógyszertámogatás egyre több patikaszerre használható, csökkentek a házi segítségnyújtás személyi térítési díjai. 2016 júniusától bővült az önkormányzat által nyújtott gyermekétkeztetési kedvezmények köre, 2017 januárjától emelkedett az ápolási támogatás összege, és bővült a lakhatási, illetve a temetési támogatásra jogosultak köre. Tavaly volt először Palota karácsonyi támogatás, és a rászorultak segítséget kaphatnak az önkormányzattól gyógyászati segédeszközök, füstgázérzékelők vásárlásához, valamint az iskolakezdéshez is. A 2017-18-as tanévtől a kerületi ösztöndíjrendszere kibővült. 2015. szeptemberében megújult a szociális városközpont, ahol közösségi mosoda, varroda, internetkávézó és beszerzési árakkal dolgozó közösségi étkezde is üzemel. 2017-ben megindult az enyhén demens betegek nappali ellátása.

Témák
XV. kerület

Ha szerda, akkor Fonó, de a hét többi napján is

Publikálás dátuma
2019.08.31. 17:25

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Aki hajlandó kimozdulni a Belvárosból, az nem is akar egyhamar innen elmenni.
Az elmúlt években sokszor leírhattuk, hogy a Fonó Records egyik vagy másik lemeze – esetenként egyszerre több is – a World Music Charts Europe zenei toplista valamelyik előkelő helyére került. A Fonó többször megkapta a legjelentősebb világzenei kiadóknak járó Womex Top Label díjat is, Kelet- és Közép-Európából egyedüliként. A siker azonban – ahogy a kiadóhoz szorosan kapcsolódó, egyik leghangulatosabb budapesti „szórakozóhely”, a Fonó Budai Zeneház léte – nem magától értetődő, inkább egy (többször ijesztő fejezettel is bíró) valóra vált tündérmesének a része. Mesébe illő történet ugyanis, mikor néhány ember sokak álmát álmodja meg, hogy aztán ebből az álomból később még többen osztozhassanak. Persze Lukács József fizikus, elektrotechnikai mérnök a barátjával, a szintén fizikus Balogh Tiborral a közös álmuk nélkül is sokat tudna beszélni az élet fordulatairól – igaz, ők nem tolják magukat a reflektorfénybe. Balogh Tibor például arról, hogy sikeres biztosítási brókercégek alapítójaként hogyan vetődött el Kőrösi-Csoma Sándor nyomában járva a Takla Makán sivatagba az ujgurok közé. Lukács József pedig arról, miként építette meg öccsével, Endrével az 1980-as évek elején az egyik első magyar személyi számítógépet, a HomeLabot, hogy aztán az orvosi mérőműszerek, vagy a Densionnal az autóhifi terén is világra szólót alkosson. Lukács József járt az Andokban is meditálni, a dél-amerikai zenébe beleszerelmesedve a Los Gringos dobosa lett, a hazai művelődési házak és jazzklubok épp válságos helyzetét látva pedig egy lágymányosi gyártelep szomszédságában – egy egykori garázs és öltöző épületében –, a Sztregova utca 3. szám alatt nyitotta meg a Fonó Budai Zeneházat Balogh Tiborral. Amivel jelentős követ dobtak Budapest kulturális életének tavába. A Fonó több – jelentős állami támogatás nélkül időnként kritikus – korszakot is megélt, mára megkérdőjelezhetetlenül a minőségi zene és szórakozás brandjévé vált. Szabados Györgytől, Dresch Mihályon át Lajkó Félixig most nagyon sok művész és zenekar nevét kellene felsorolni, akit és amit a „fonós” jelzőt megillet, sok neves világzenei és népzenei előadó és formáció is a Fonóban bontakozott ki. A Fonóban 1997 óta az elmúlt évtizedek legjelentősebb népzenei gyűjtőmunkáját is végzik Utolsó Óra címmel a Hagyományok Háza, illetve az MTA Zenetudományi Intézet munkatársaink közreműködésével, amelyet az Új Pátria lemezsorozattal tesznek közkinccsé. Aki hajlandó kimozdulni a Belvárosból, az nem is akar egyhamar innen elmenni: a minőségi – népzenei, etnojazz, világzenei és kortárs klasszikus – koncertjeivel, táncházaival a Fonó otthonos kultúrsziget. A már legendás szerdai táncházait annak is érdemes látogatnia, aki pár nélkül érkezne vagy nem tud táncolni, de azért szeretne: a táncokat tanítják is egy-egy esten, miközben minden héten két neves zenekar húzza a talpalávalót. Kezdőknek és haladóknak keddenként is folyik itt tánc- és énektanítás, most szeptemberben és októberben a felcsíki táncok lesznek soron.
Témák
Fonó